Mostantól a betegek és hozzátartozóik is több információhoz juthatnak, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) honlapján mostantól nyilvánosan elérhetők az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (EEÖF) intézményi adatait.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ új, interaktív dashboardján az adatok időbeli alakulása is követhető. A felületet grafikonok, közérthető magyarázatok és szakmai mutatók egészítik ki, hogy ne pusztán számokat lásson a felhasználó, hanem azok értelmezéséhez is segítséget kapjon.

Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos korábban egy háttérbeszélgetésen kiemelte, hogy egy nagyon gyenge népegészségügyi rendszert vettek át, de szerinte ez nem lehet indok a cselekvés halogatására, ezért is hozzák nyilvánosságra a kórházi fertőzések adatait.

A cél kifejezetten az, hogy az adatok ne csak a szakemberek számára legyenek használhatók, hanem a betegek és hozzátartozók is megértsék, mit jelentenek. A felület ezért magyarázó szövegeket és értelmezést segítő elemeket is tartalmaz.

Az első ütemben az aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmények által bejelentett egészségügyi ellátással összefüggő járványok, a Clostridioides difficile okozta fertőzések, valamint a pontprevalencia-vizsgálatokból származó intézményi adatok jelennek meg. A rendszer országos helyzetképet is mutat, később pedig további mutatókkal, többek között a multirezisztens kórokozók okozta fertőzések és a véráramfertőzések adataival bővülhet.

Fontos azonban, hogy az adatok alapján nem érdemes egyszerű kórházi rangsort készíteni. Az intézmények eltérő betegpopulációt látnak el, más-más beavatkozásokat végeznek, és a fertőzések kockázatát az is befolyásolja, milyen súlyos állapotú betegeket kezelnek.

A nagyobb műtétek, a gépi lélegeztetés vagy a centrális vénás katéter alkalmazása például növelheti bizonyos fertőzések kockázatát. A Clostridioides difficile esetében pedig a korábbi antibiotikum-kezelés számít fontos kockázati tényezőnek.

Ezért egy magasabb fertőzési arány önmagában nem bizonyít rosszabb betegellátást, ahogy az alacsonyabb érték sem jelenti automatikusan azt, hogy egy intézmény jobban teljesít. A cél az, hogy az adatok segítsék a szakmai visszacsatolást, az intézményi önértékelést és a fertőzések megelőzését.

Az NNGYK szerint az ilyen részletességű intézményi adatközlés nemzetközi összehasonlításban is jelentős lépés. A rendszer fejlesztése folytatódik, az adatminőség javítása és új betegbiztonsági mutatók bevonása is napirenden van.

– mondta a korábbi háttérbeszélgetésen Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem egyetemi tanára.

Rengeteg magyarázat lesz a dashboardon az orvosok számára és a lakosság számára is. Lesznek közérthető összefoglalók is. A szeptemberben induló rendszer ezért nemcsak a kórházakról árulhat el többet, hanem arról is, hogy a magyar egészségügy mennyire képes átláthatóan megmutatni a saját problémáit – és azt is, hogy mit tesz azok visszaszorításáért.

A számok mögött végső soron egyetlen cél áll: tanulni az adatokból, erősíteni a megelőzést, és csökkenteni a megelőzhető egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések számát.