GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 04. 3 percnyi olvasás
Dől a pénz a magyar boltokba, de van egy látványos változás, de közben folytatódik a kereskedelem átrendeződése.
Egy éves összehasonlításban tovább gyorsult a magyar kiskereskedelem növekedése: 2026 júliusában a forgalom volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 4,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. A szezonális és naptárhatással kiigazított mutató szerint havi alapon is folytatódott a bővülés: júniushoz képest 1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.
A növekedés ráadásul nem egyformán oszlott meg a különböző üzlettípusok között:
Folyó áron a hazai kiskereskedelmi forgalom júliusban 1815 milliárd forintot tett ki.
Ennek 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomásokon realizálódott.
Az élelmiszer-kiskereskedelemben ugyanakkor érdekes átrendeződés látható. A szektor forgalmának 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,6 százalékkal nőtt, miközben az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzletekben 2,2 százalékos visszaesést mért a KSH.
A nem élelmiszer-kiskereskedelemben több területen is kifejezetten erős volt a növekedés. A gyógyszer-, gyógyászatitermék- és illatszerüzletek forgalma 9,2 százalékkal emelkedett, a könyv-, számítástechnika- és egyéb iparcikküzleteké 5,9 százalékkal, míg a textil-, ruházati és lábbeliüzleteké 5,4 százalékkal bővült.
A bútor- és műszakicikk-üzletekben 5,2 százalékos, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben pedig 5,1 százalékos növekedést regisztráltak. Nem minden területen volt azonban kedvező a kép: a használtcikk-üzletek forgalmának volumene 4,1 százalékkal csökkent.
A vásárlási szokások változását jól mutatja, hogy a csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene júliusban 8,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez a szegmens már a teljes kiskereskedelmi forgalom 8,4 százalékát adja.
Az üzemanyagpiacon szintén látványos volt a növekedés: az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 8,1 százalékkal emelkedett éves összevetésben.
A KSH külön adatként közölte, hogy a kiskereskedelmi statisztikába nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek nyers értékesítési volumene 6 százalékkal nőtt.
A júliusi adat nem egyszeri kiugrásnak tűnik. 2026 januárja és júliusa között a kiskereskedelmi forgalom volumene naptárhatással kiigazítva 4,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. A tendenciára azért is érdemes figyelni, mert júniusban történetesen csökkent az előző hónaphoz mérten a forgalom volumene.
A KSH összesítése szerint az év első hét hónapjában élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem 2,4 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelem 5,7 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelem pedig 8,2 százalékkal bővült.
A számok arra utalnak, hogy a háztartások fogyasztása fokozatosan erősödik, ugyanakkor a többletkereslet egyre inkább a nem élelmiszer-termékek és a szolgáltatások irányába tolódik. A folyamat mögött a korábbi inflációs sokk enyhülése és a reálkeresetek emelkedése is szerepet játszhat.
A 2025-ös adatok alapján a kiskereskedelemben már tavaly is lassú élénkülés kezdődött. Az infláció mérséklődése és a reálkeresetek emelkedése kedvezően hatott a lakossági fogyasztásra. A hazai kiskereskedelmi forgalom 2025-ben 20 290 milliárd forinttal zárt.
Az MBH Bank július eleji ágazati kitekintése szerint a kiskereskedelem egyértelműen ismét növekedési pályára állt, ugyanakkor a régiós lemaradás továbbra is fennáll. Az akkor közölt elemzés szerint közben a magyar fogyasztás szerkezete is változik: egyre nagyobb szerepet kapnak a szolgáltatások.
Az élelmiszerpiacon továbbra is komoly kérdés az árak alakulása. Az MBH Bank értékelése szerint az élelmiszerárakat egyre erősebben befolyásolják az extrém időjárási események, miközben az árrésstop hatással van az élelmiszer-szaküzletek piaci helyzetére is.
A nagy kiskereskedelmi láncok közben továbbra is erős pozícióban vannak, a szabályozási környezet változása azonban a vásárlók számára is érzékelhető lehet. Különösen akkor, ha az árréskorlátozás kivezetése újabb árváltozásokat hozna az élelmiszerpiacon.
A kiskereskedelem súlya eközben nem elhanyagolható a magyar gazdaságban: a szűkebb értelemben vett kereskedelem – a gépjárműjavítás nélkül – a GDP mintegy 5 százalékához járul hozzá.
A júliusi adatok alapján tehát a fogyasztás élénkülése folytatódik, de közben egyre látványosabban változik az is, hogy hol és mire költik el a pénzüket a magyar háztartások.
Napi