Több mint 27 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre a magyar alapellátás korszerűsítésére, a program határidejét azonban már egyszer módosítani kellett. Az eszközbeszerzések jelenlegi állásáról egyelőre nincs pontos kép, miközben a szerződéskötési szabályok miatt a közbeszerzéseknek legkésőbb 2027 márciusáig eredményesen le kell zárulniuk – írja a Weborvos.

Mire fordítható a keret?

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében futó, „Alapellátás fejlesztése” nevű program teljes támogatási összege 27,045 milliárd forint. A projekt azonosítószáma RRF-8.1.1-25-2025-00001, konzorciumvezetője az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), partnere a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK).

A tervek között ápolási, orvostechnikai és informatikai eszközök beszerzése, krónikus betegségmenedzsment-programok kialakítása, továbbá a praxisközösségi együttműködés erősítése szerepel.

A cél, hogy több vizsgálat és szolgáltatás legyen elvégezhető a betegek lakóhelyéhez közel. Ez nem pusztán kényelmi kérdés: csökkentheti a járóbeteg-szakellátás terhelését, és egyszerűsítheti a betegutakat is.

Egy határidőt már elhasználtak

A projekt korábbi dokumentumaiban 2026. július 31. szerepelt tervezett befejezési dátumként. Az OKFŐ tájékoztatása szerint ez a határidő jelenleg 2027. június 30.

A kivitelezőkkel a végső határidő előtt 120 nappal szerződést kell kötni, vagyis az érintett közbeszerzési eljárásoknak 2027 márciusára eredményesen le kell zárulniuk. Ha ez nem történik meg, a rendelkezésre álló uniós forrás elveszhet.

A feladat ennél is összetettebb: a beszerzési eljárások lefolytatása után még az eszközök gyártása, leszállítása és telepítése is hátravan.

Nyitott kérdések

A program jelenlegi állásáról több lényeges kérdés maradt megválaszolatlanul:

• hol tartanak jelenleg az eszközbeszerzések;
• mely eljárások zárultak le, és melyek vannak folyamatban;
• mikor jelenhetnek meg a fejlesztések eredményei a praxisok mindennapi működésében.

A projekt jelentősége meghaladhatja a deklarált célokat. A gyógyítás körülményeinek javítása egyszerre szolgál lakossági érdekeket, és teheti vonzóbbá az érintett egészségügyi szakterületeket. A megfelelő eszközellátottság az orvosi pálya megbecsültségéhez és a dolgozók megtartásához is hozzájárulhat – ez pedig az elmúlt évek orvoselvándorlása és az egyes területeken tapasztalható szakemberhiány mellett külön súllyal esik latba.

A fogászat külön ügy, de jól mutatja a tétet

Az alapellátás egyik területén, a fogászatban párhuzamosan szakmai vita zajlik a működés feltételeiről. A közfinanszírozott fogorvosok petícióban kérik többek között a valós működési költségeket követő finanszírozást, a korszerű eszközparkot és a fenntartható munkafeltételeket.

A fogorvosok működési finanszírozása és a 27 milliárdos fejlesztési program azonban két külön kérdés. A fogászati praxisok célcsoportjai a projektnek, de az nem a fogászati alapellátás finanszírozásának rendezésére szolgál.

A terület helyzete ugyanakkor érzékelteti, miért fontos az alapellátás hosszabb távú megerősítése: 2026 augusztusában 257 fogorvosi szolgálat volt betöltetlen, ami több mint 760 ezer ember ellátását befolyásolja.

A program súlyát végső soron tehát nem önmagában a támogatási összeg adja. A kérdés az, hogy a tervezett fejlesztésekből mi valósul meg a rendelkezésre álló időben, és ebből mikor érzékelnek bármit a betegek és az ágazatban dolgozók.

(Borítókép: A kép illusztráció! Fotó: Sviatlana Lazarenka / Getty Images Hungary)