GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 04. 3 percnyi olvasás
A műtrágya-gyártás különösen érzékeny a földgáz árára, az unió energiapolitikájának kudarca így a gazdákon csapodhat le.
Termeléscsökkentést mérlegel európai üzemeiben az AGF Nitrogen, az Agrofert csoport júliusban létrehozott műtrágyaipari társasága. Az Európa második legnagyobb műtrágya- és nitrogéntermék-gyártójaként bemutatkozó vállalat a földgáz drágulásával és a tartósan magas európai szén-dioxid-kvótaárakkal indokolta a lépést. Az Agrofert közleménye szerint a termeléskorlátozás az ammóniaüzemeket érintheti, azt azonban nem közölték, hogy mely telephelyeken és milyen mértékben vágnák vissza a kibocsátást.
Az AGF Nitrogen a Lovochemie, a Duslo, az SKW Piesteritz, a LAT Nitrogen, a GreenChem, az AGF Ammonia Holding és a VUCHT tevékenységét fogja össze. A csoport Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Szlovákiában és Csehországban is rendelkezik termelőkapacitással, éves ammóniakapacitása megközelíti a 3,6 millió tonnát – írta a műtrágyapiaci elemzéseket készítő Profercy.
A nitrogénműtrágya-gyártás különösen érzékeny a földgáz árára, mert a gáz nemcsak energiaforrás, hanem az ammónia előállításának alapanyaga is. Az Európai Bizottság adatai szerint a földgáz a nitrogénműtrágya előállítási költségeinek mintegy 70 százalékát határozza meg.
A Profercy beszámolója szerint a holland TTF irányadó gázára szeptember elején megawattóránként 73,15 euróig emelkedett, ami több mint ötéves csúcsot jelentett. Ezen az árszinten egy korszerű európai üzemben az ammónia előállítási költsége tonnánként megközelítheti a 900 dollárt, még a szén-dioxid-kvóták költsége előtt. A karbamid gyártási költségét ugyanezen az alapon mintegy 650 dollárra becsülték.
Petr Cingr, az AGF Nitrogen vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy az emelkedő energia- és kvótaköltségek miatt
az ammónia, illetve az abból készülő műtrágyák ismét olyan árszintre kerülhetnek, amelyet az európai gazdálkodók már nem tudnak megfizetni.
A vállalat szerint a termelők ezért már a következő szezonra szóló megrendeléseiket is visszafogják.
A piaci helyzet ugyanakkor egyelőre nem jelent közvetlen fizikai hiányt. A Quantum Commodity Intelligence értesülése szerint az Agrofert ammóniaüzemei már csökkentett kihasználtsággal, hozzávetőleg 85 százalékos kapacitáson működnek, miközben az európai műtrágyakészletek rövid távon még megfelelőek. A termelés további visszafogása azonban növelné az importigényt, és ismét felfelé hajthatná az árakat.
Az európai műtrágyapiac 2021 óta tartósan ingadozó. A 2022-es energiaválság után az árak mérséklődtek, de nem tértek vissza a világjárvány előtti szintre, 2025-ben pedig ismét emelkedésnek indultak. Az újabb sokkot 2026 elején a közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása okozta.
A bizottság kimutatása szerint az uniós nitrogénműtrágya-árak 2026 áprilisában már 71 százalékkal haladták meg a 2024-es átlagot. A Közel-Kelet a globális nitrogénműtrágya-export körülbelül 35 százalékát adja, ezért a térségből érkező szállítások fennakadása akkor is felhajtja az európai árakat, ha az EU közvetlen importkitettsége ennél jóval kisebb.
Európa ráadásul eleve behozatalra szorul: a felhasznált nitrogénműtrágya mintegy 30 százaléka importból érkezik. Az uniós mezőgazdaság 2024-ben 8,9 millió tonna nitrogénműtrágyát használt fel, 5,8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, de a fogyasztás még így is elmaradt a 2017-es csúcs közelében mért szinttől – derül ki az Eurostat összesítéséből.
Az AGF Nitrogen döntése közvetlenül érintheti a közép-európai piacot is. A csoporthoz tartozik a szlovákiai Duslo és az ausztriai LAT Nitrogen, amelyek Magyarországhoz közeli, meghatározó regionális beszállítók. A kevesebb helyben előállított ammónia és műtrágya ezért növelheti a térség importfüggőségét, illetve a fuvar- és beszerzési költségeket.
A drágulás különösen kedvezőtlen időpontban érné a magyar növénytermesztőket. Az aszálykárok, a gyenge termés és a nyomott terményárak már jelentősen szűkítették a gazdaságok pénzügyi mozgásterét. Ilyen helyzetben sok termelő a kijuttatott műtrágya mennyiségének csökkentésével próbálhat takarékoskodni, ez azonban a következő évi hozamokat is visszavetheti.
Az Európai Bizottság is elismeri ezt a kockázatot: magas műtrágyaárak mellett a gazdák általában nem tudják teljes egészében érvényesíteni többletköltségeiket a terményárakban, ezért kevesebb tápanyagot használnak, ami alacsonyabb hozamhoz vezethet.
Brüsszel májusban műtrágyaügyi cselekvési tervet fogadott el, júliusban pedig összesen 540 millió eurós rendkívüli támogatást hagyott jóvá az energia- és műtrágyaválság által sújtott gazdák számára. A program emellett
A műtrágya drágulása és a mezőgazdasági terményárak zuhanása már takarékosságra kényszerítette a gazdálkodókat: 2026 első felében kevesebb tápanyag-utánpótló szer fogyott, mint egy évvel korábban. Az elmúlt évek adataiból jól látható, hogy a műtrágya felhasználásról elsősorban az árak, a várható termés jövedelmezősége és az időjárási kilátások alapján döntenek a termelők.
Napi