Csütörtök éjjel a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) közzétette az egészségügyi ellátással összefüggő kórházi fertőzések és járványok intézményi adatait, melynek közléséről még májusban döntöttek.

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések azok az esetek, amelyek a betegfelvételt követően, az ellátás során alakulnak ki – idetartoznak többek között a műtéti sebfertőzések, a katéterezéssel összefüggő húgyúti fertőzések, a lélegeztetéssel összefüggő tüdőgyulladások vagy a Clostridioides difficile baktérium okozta fertőzések.

Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos kiemelte: az adatok közlésével nem az egyes intézmények megszégyenítése vagy egyfajta „rangsor” felállítása a cél, hanem az, hogy a kórházi fertőzéseket lehetőség szerint elkerüljék, figyeljék a gyakoriságot, és azt, hogy hol kell beavatkozni, valamint hatékonyak-e a meghozott intézkedések – idézte az MIT a szeptember 2-i háttérbeszélgetésüket.

Az országos tisztifőorvos kitért arra, hogy egy adott intézmény fertőzési mutatóit jelentősen befolyásolja az intézmény profilja, az ellátott betegek egészségi állapota, az ellátás összetettsége, valamint az is, hogy milyen intenzitással történik a fertőzések felderítése és mikrobiológiai igazolása. Ezért a fertőzési mutatók mellett olyan indikátorok is megjelennek az adatbázisban, amelyek segítik az adatok helyes értelmezését – tudatta.

Részletes adatokat közölt az NNGYK, a magas számok azonban megtévesztőek lehetnek

Az NNGYK oldalán jelenleg az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, az egészségügyi ellátással összefüggő járványok valamint a 2022-es európai pont prevalencia vizsgálat (ez egy 5 évente elvégzett, néhány hetes időszakra vonatkozó „pillanatkép” a kórházakról) hazai adatai találhatóak meg.

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések esetében egyelőre a Clostridioides difficile okozta fertőzés – ez a baktérium, a bélben elszaporodva súlyos hasmenést és vastagbélgyulladást okozhat – adatai tekinthetőek meg, ám november 30-tól a multirezisztens kórokozók okozta fertőzések és a véráramfertőzések adatai is elérhetők lesznek. A törvény szerint, a Clostridioides difficile baktérium okozta, egészségügyi ellátáshoz köthető fertőzéseket (CDI) a beteg távozása vagy halála után 14 munkanapon belül kötelező jelenteni. A fertőzések gyakoriságát központilag számítják ki, a jelentett esetszámok, valamint az éves országos kimutatásból származó betegforgalmi és ápolási napok adatai alapján.

• A CDI esetében megtekinthetőek a 2021 és 2025 között rögzített országos adatok, de akár külön intézményekre is rákereshetünk. A kórházakat három csoportba sorolták aszerint, hogy mennyire súlyos eseteket látnak el, és mennyire komplex ellátást nyújtanak.
• Az egészségügyi ellátással összefüggő járványok (EEÖJ) adatai között megtalálhatóak a specifikus járványok, melyek szinte csak az egészségügyi ellátáson belül alakulnak ki (mint például a CDI), valamint a nem specifikus járványok, melyek az egészségügyön kívül, a lakosság körében is előfordulnak.
• A pont-prevalencia vizsgálat (PPV) célja a helyzetértékelés és a fertőzésmegelőzés fejlesztésének támogatása európai, országos és intézményi szinten. Az eredményeket sok tényező befolyásolja (pl. az intézmény típusa, a betegek jellemzői, a diagnosztikai gyakorlat), ezért az egyes mutatók önmagukban nem alkalmasak az intézmények teljesítményének megítélésére vagy összehasonlítására. A következő felmérésre 2027-ben kerül sor, az eredményeket itt is kórházakra lebontva lehet megtekinteni.

Az oldalon számos fertőzéstípus (pl. műtéti sebfertőzések, katéteres húgyúti és véráramfertőzések, lélegeztetéses tüdőgyulladások, intenzív és koraszülöttosztályos fertőzések), valamint a kézfertőtlenítő-használat adatai nem kerültek nyilvánosságra, utóbbira az NNGYK később külön adatközlő felületet ígért.

Ferenczi Tamás biostatisztikus szerint a magas fertőzési adat nem feltétlenül jelent rossz ellátást. Ahol több mintát vizsgálnak, ott több fertőzést is fognak találni. Így az alacsony számok sem jelentik automatikusan azt, hogy egy intézményben minden rendben van, hiszen a kedvezőbbnek látszó eredmény mögött akár aluljelentés is állhat.

(Borítókép: A kép illusztráció! Fotó: Daniele Frediani / Archivio Daniele Frediani / Mondadori Portfolio / Getty Images)