GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 04. 2 percnyi olvasás
A trendek alapján ez a népességcsere folytatódását jelenti, még akkor is, ha gátat szabnak a bevándorlásnak.
Már ismert, hogy a németországi népesség bevándorlás táplálta növekedése megfordult. Egy új, és a németek számára méltán ijesztő trendről a Berliner Zeitung számolt be kedden, a wiesbadeni Szövetségi Népességkutató Intézet tanulmányát ismertetve.

A kutatás szerint a németországi fiatalok kevesebb gyermeket szeretnének, mint még néhány évvel ezelőtt. Nem kevés embert kérdeztek meg: a tanulmány a „Family Research and Demographic Analysis” (FReDA) nevű családdemográfiai kutatás reprezentatív adatain alapul, amelynek keretében 30 ezer, 18 és 49 év közötti ember véleményét kérték ki.
A trend önmagáért beszél, de akkor válik különösen ijesztővé, ha mellé teszünk két korábban ismert folyamatot.
1. A német statisztikai hivatal, a Destatis júniusban tette közzé: Németország népessége 2025-ben 110 ezer fővel, 0,1 százalékkal csökkent, és az év végén 83,47 millió fő volt. Ez azért fontos, mert 2011 óta – a 2020-as pandémiás év kivételével – folyamatosan nőtt a népesség, vagyis 2025 valódi trendforduló.
A fő ok: a bevándorlás már nem tudta ellensúlyozni a természetes fogyást. 2025-ben 352 ezerrel többen haltak meg, mint ahányan születtek, miközben a nettó bevándorlás 235 ezer főre esett vissza a 2024-es 430 ezerről.
2. A„bevándorlástörténettel” rendelkező népesség 2025-ben 21,8 millió fő volt, ami a lakosság 26,3 százaléka. Egy év alatt a számuk tovább nőtt, pedig az össznépesség csökkent. Ezzel szemben a bevándorlástörténet nélküli népesség 56,8 millió főre zsugorodott, egyetlen év alatt 488 ezer főt, 0,9 százalékot veszítve.
A tendencia hosszabb távon még látványosabb: 2005 és 2025 között a bevándorlástörténettel rendelkező népesség 13,0 millióról 21,8 millióra, tehát 67 százalékkal nőtt.
Ha e kettőt a friss kutatás mellé tesszük, az a kép rajzolódik ki, hogy
a német népesség átbillenése a bevándorlók és leszármazottaik irányába akkor is folytatódik, ha a bevándorlást megállítják.
A német fővárosi lap beszámolójához visszatérve: a kutatók összefüggést látnak a visszaesés és a jelenlegi, egymást erősítő válságok között.
A jövővel kapcsolatos aggodalmak elsősorban
A tényleges termékenységi mutatók is visszaesnek – emlékeztet a Berliner Zeitung. Európában az egy nőre jutó gyermekek száma a 2021-es 1,53-ról 2024-re 1,34-re csökkent. Németországban 2025-ben ez az érték 1,32 volt, vagyis átlagosan ennyi gyermeket szül egy nő élete során.
Martin Bujard, a tanulmány társszerzője és a Szövetségi Népességkutató Intézet igazgatóhelyettese rámutatott, hogy korábbi években is voltak válságok anélkül, hogy csökkent volna a gyermekvállalási kedv. Jelenleg azonban egyszerre több válság zajlik, amelyek a médiában is nagyobb figyelmet kapnak.
A fiatalok kedvezően értékelik a helyi életkörülmények bizonyos elemeit, például a természetben elérhető kikapcsolódási lehetőségeket és a gyermekellátási intézményeket. Kevésbé elégedettek ugyanakkor a lakáskínálattal, valamint a munkalehetőségekkel és a kereseti kilátásokkal – folytatódik az összegzés.
A kutatók ajánlatokat is tesznek a kormányzatnak arra, miképpen próbáljon meg fordítani a kedvezőtlen trendeken, mégpedig olyan intézkedéseket, amelyeket Magyarország vezetett be az áprilisban választásokat vesztett kormány idejében.
Mivel a fenti területekkel való elégedettség közvetlenül befolyásolja azt, hogy valaki a közeljövőben szeretne-e gyermeket vállalni, a kutatók azt javasolják a döntéshozóknak, hogy