A német kormány új törvényjavaslattal gyorsítaná és költséghatékonyabbá tenné a tengeri szélerőművek fejlesztését, miközben továbbra is kitart amellett, hogy 2045-re legalább 70 gigawattnyi offshore szélenergia-kapacitás működjön az országban. Az iparági szereplők ugyanakkor üdvözlik a tervezet több elemét, de szerintük a parlamenti vita során még jelentősen javítani kellene a szabályokon, hogy csökkenjenek a beruházások pénzügyi és piaci kockázatai – írja a Renewablesnow.

Olcsóbbá tennék a tengeri szélenergiát

A német szövetségi kormány szerdán fogadta el a tengeri szélenergiáról szóló törvény (WindSeeG) módosításának tervezetét. A gazdasági minisztérium által kidolgozott javaslat egyik legfontosabb célja az offshore szélerőművek rendszerköltségeinek csökkentése, elsősorban a hálózati csatlakozások hatékonyabb kialakításával.

A kormány bevezetné a kétoldalú különbözeti szerződések, vagyis a CfD-k rendszerét is. Ennek lényege, hogy a beruházók számára garantálnának egy minimális villamosenergia-árat. Ha azonban az erőművek ennél magasabb bevételt érnek el, a többletet vissza kellene fizetniük az államnak.

Nagyobb biztonságot szeretnének a beruházóknak

A törvénytervezet az offshore projektek kiberbiztonsági és ellenálló képességi követelményeit is szigorítaná. Emellett a tengeri természetvédelem továbbra is fontos szempont maradna az engedélyezési eljárásokban.

A jelenlegi tervek szerint a tengeri szélerőművi területek pályáztatása továbbra is dinamikus licittel kezdődne, felső árkorlát nélkül. Csak abban az esetben következne CfD-alapú aukció, ha ebben az első körben egyetlen ajánlatot sem fogadnak el.

A BWO szerint ez továbbra is jelentős piaci és értékesítési kockázatot jelent a fejlesztők, a finanszírozók és az ellátási lánc számára. Az érdekképviselet ezért azt szeretné, ha kizárólag CfD-alapú pályázati rendszer működne, amely kiszámíthatóbbá tenné a beruházásokat.

Több tízmilliárd eurónyi projekt kerülhet vissza

A szakmai szervezet azt is kifogásolja, hogy a tervezet nem biztosít lehetőséget azoknak a 2023 és 2025 között tenderen elnyert projekteknek a visszaadására, amelyek esetében még nem született végleges beruházási döntés.

A BWO szerint az érintett tengeri területekhez kapcsolódó projektek és beszerzések összértéke akár 50 milliárd eurót is elérhet. Az érdekképviselet szerint ha ezeket a projekteket vissza lehetne adni, a területeket rövid időn belül újra pályázatra lehetne bocsátani.

Ez lehetőséget teremtene arra, hogy a fejlesztések már egy kiszámíthatóbb és az új piaci környezethez jobban igazodó rendszerben valósuljanak meg.

Kisebb területekkel növelnék a versenyt

Az iparági szövetség ugyanakkor több ponton támogatja a kormány elképzeléseit. 

• Pozitívan értékelik például, hogy a jövőbeni pályázati területek méretét a korábbi, akár 2 gigawattos szintről 1-1,2 gigawattra csökkentenék.
• A BWO szerint a kisebb területek erősíthetik a versenyt, és több piaci szereplő számára tehetik lehetővé a belépést.
• A szövetség azt is üdvözli, hogy a kormány vizsgálja a CfD-k keretében megítélt támogatási érték indexálásának lehetőségét.

Kudarcba fulladt aukció után sürgetik a reformot

A szabályozás módosítása nem véletlenül vált sürgetővé. A 2025-ös offshore szélerőművi aukció sikertelenül zárult, míg a 2026-ra tervezett tendereket felfüggesztették. Közben az már korábban odaítélt projektek megvalósítása körül is bizonytalanság alakult ki.

A német kormány tervei szerint az új szabályozás 2027. január 1-jén léphet hatályba. Berlin célja továbbra is változatlan: 2045-re legalább 70 gigawattnyi tengeri szélenergia-kapacitást szeretne kiépíteni. Ehhez azonban az iparág szerint olyan pályázati és finanszírozási rendszerre van szükség, amely nemcsak ambiciózus célokat tűz ki, hanem a beruházók számára is kiszámíthatóbb környezetet teremt.