GazdaságSzerző: portfolio 2026. 09. 04. 26 percnyi olvasás
Németország láthatóan meghátrált a Commerzbank megszerzéséért folytatott küzdelemben, a berlini kormány ugyanis immár hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a UniCredit vezérigazgatójával, Andrea Orcellel, ami új lendületet adhat az európai bankrendszer konszolidációjának.
A Reuters értesülései szerint Lars Klingbeil német pénzügyminiszter személyes találkozóra hívta meg Orcelt, ami az eddigi legegyértelműbb jele annak, hogy Berlin nyitottá vált egy esetleges megállapodásra.
Németország korábban határozottan ellenezte, hogy az olasz hitelintézet felvásárolja a harmadik legnagyobb német bankot, és a kezdeményezést ellenséges lépésként értékelte. Az ellenállás azonban meggyengült, miután a UniCredit júliusban közel 50 százalékos részesedést szerzett a Commerzbankban, ami már
elegendő a közgyűlési határozatok befolyásolásához, beleértve az igazgatósági tagok kinevezését is.
Az európai bankrendszer konszolidációjának hívei szerint a nagyobb bankok hatékonyabban tudnák viselni a növekvő technológiai és szabályozási költségeket. A brüsszeli döntéshozók és az Európai Központi Bank régóta szorgalmazzák a határokon átnyúló fúziókat, azzal érvelve, hogy a kontinensnek nagyobb hitelintézetekre van szüksége az amerikai versenytársakkal szemben. Önmagában a JPMorgan piaci kapitalizációja nagyjából megegyezik az öt legnagyobb európai bank – köztük a BNP Paribas, a HSBC és a Santander – együttes értékével.
A Bank of America európai bankszektorért felelős társvezetője, Antonio Reale szerint a UniCredit és a Commerzbank ügylete
egy páneurópai bajnok alapjait teremtené meg, és nyomást gyakorolna a versenytársakra, hogy ők is a méretnövelés felé forduljanak.
A Reuters által megkérdezett tizenegy bankár, elemző és közgazdász közül többen úgy vélik, Berlin fordulata más országokat is felbátoríthat, így Belgium, Hollandia és az északi államok is nyitottabbá válhatnak a határokon átnyúló bankfúziókra.
Ugyanakkor a szakértők többsége óvatosságra int. A UniCredit helyzete egyedi, hiszen a HypoVereinsbank révén már jelentős németországi jelenléte van, ami lehetővé teszi a helyi szinergiák kiaknázását. Más határokon átnyúló ügyleteknél ez nem feltétlenül adott, mivel az európai bankok országonként eltérő platformokon működnek, és az összeolvadások nem mindig hoznak valódi költségmegtakarítást. Az Alvarez & Marsal tanácsadó cég globális pénzügyi társvezetője, Fernando de la Mora szerint határokon átnyúló fúziók csak ott valósulnak meg, ahol egyértelmű értékteremtés és méretelőnyök mutathatók ki.
Az európai kormányok továbbra is vonakodnak lemondani a nemzeti bankrendszerek feletti befolyásukról, különösen azért, mert bankcsődök esetén ők állnák a számlát. Erre friss példák is akadnak, hiszen
A UniCredit és a Commerzbank egyesülésével egy több mint 1300 milliárd eurós mérlegfőösszegű bank jönne létre, amely ugyan még mindig kisebb lenne a BNP Paribas-nál vagy a HSBC-nél, de modellként szolgálhatna más európai bankok számára. De la Mora szerint Berlin felismerte, hogy a UniCredit lépését nehéz megállítani, és inkább a tárgyalóasztalnál akarja alakítani a végkimenetelt.
Címlapkép forrása: Shutterstock
Napi
