A lipcsei repülőtérnél augusztus 4-én találtak egy robbanóanyaggal felszerelt drónt, amelyet végül hatástalanítottak. A német hatóságok szerint egy másik drón egy teherszállító repülőgéppel is ütközhetett, miközben egy további eszközt később találtak meg. A repülőtér nemcsak fontos polgári logisztikai központ, hanem NATO-szempontból is kiemelt létesítmény, amelyet ukrán Antonov szállítógépek is rendszeresen használnak.

A német kormány a rendőrségi és hírszerzési információkra hivatkozva kedden hivatalosan is Oroszországot nevezte meg az akció felelőseként. Berlin szerint a drón felépítése, alkatrészei, valamint a rajta talált robbanóanyag olyan jellemzőket mutattak, amelyek korábbi orosz hibrid műveletekkel hozhatók összefüggésbe. A nyomozásban két gyanúsítottat is azonosítottak, akiknek állítólag oroszországi kapcsolataik vannak.

Moszkva visszautasítja a vádakat. A Kreml szerint Berlin nem mutatott be bizonyítékot az orosz állami érintettségre, Dmitrij Peszkov pedig azt állította, hogy a német vádak további eszkalációt jelentenek.

Berlin közben konkrét válaszlépéseket is bejelentett: bezárják az orosz bonni főkonzulátust, megszüntetik a berlini Orosz Ház működését, és szigorítják az orosz állampolgárok beutazásának ellenőrzését. Németország az Európai Unión belül további szankciókat is szorgalmaz, különösen az orosz árnyékflotta és az Oroszországhoz köthető személyek ellen.

Ursula von der Leyen szerint a lipcsei ügy nem elszigetelt eset, hanem az orosz hibrid tevékenység szélesebb mintázatába illeszkedik. Az Európai Bizottság elnöke Mark Rutte NATO-főtitkárral közösen jelezte, hogy az EU és a NATO nem enyhíteni, hanem fokozni kívánja a Moszkvára nehezedő nyomást. Az uniós külügyminiszterek újabb szankciókról és az orosz állampolgárok vízumkorlátozásainak szigorításáról is tárgyalnak.

A feszültséget tovább növeli, hogy Németországban az elmúlt időszakban több más feltételezett szabotázsakció miatt is nyomoznak. Két elektromos alállomást is támadás ért, a hatóságok pedig vizsgálják, hogy ezek mögött külföldi állami szereplő vagy szélsőséges csoport állhat-e. Lengyelországban ugyancsak vizsgálnak olyan tűzeseteket, amelyeknél a hatóságok nem zárták ki a szándékos gyújtogatást.

Európa közben Ukrajna légvédelmének megerősítését is napirenden tartja. Von der Leyen szerint Kijev további támogatást kért Patriot PAC-3 légvédelmi rakéták beszerzéséhez, miközben Európa és Ukrajna egy közös ballisztikusrakéta-védelmi programon, a Freyján is dolgozik. Az uniós vezetés szerint a cél egyszerre Ukrajna támogatása és annak elérése, hogy az Európa ellen irányuló hibrid műveleteknek egyre magasabb legyen az ára.

Az EU-ban emellett ismét napirendre került a befagyasztott orosz vagyon felhasználása Ukrajna támogatására. Több tagállam támogatja ezt, miközben Belgium jogi és pénzügyi kockázatok miatt továbbra is óvatos az elképzeléssel kapcsolatban.

Mark Rutte szerint Oroszország egyre vakmerőbben alkalmaz drónokat, rakétákat és más hibrid eszközöket Európával szemben. A NATO-főtitkár ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a szövetség megerősíti elrettentési képességét, és nem engedi, hogy az ilyen akciók megbontsák az európai országok Ukrajna melletti egységét.