GazdaságSzerző: portfolio 2026. 09. 04. 1 percnyi olvasás
A brit miniszterelnök visszavonta azt az évekkel ezelőtt, még polgármestereként tett kijelentését, miszerint haladéktalanul és kikötések nélkül vissza kell szolgáltatni Görögországnak a Parthenon-frízeket, amelyek a British Museum gyűjteményének részei. Andy Burnham ugyanis a napokban úgy nyilatkozott, az ügy rendezése a British Museum, azaz a muzeológus szakemberek feladata. A márványok sorsa olyan pillanatban került terítékre, amelyre a britek közel egy évezrede vártak: Franciaországból ugyanis megérkezett Londonba a bayeux-i falikárpit.
Visszatért Nagy-Britanniába a bayeux-i falikárpit, amelyet történelmük egyik legfontosabb kulturális ereklyéjeként tartanak nyilván mind az angolok, mind a franciák. A közel 1000 éves, 70 méter hosszú hímzett kárpit az 1066-os hastingsi csatát eleveníti meg, amelyben Hódító Vilmos Harold királlyal harcolt Anglia uralmáért. A legenda szerint a faliszőnyeget még Odo, Bayeux püspöke, Hódító Vilmos féltestvére rendelte meg nem sokkal Anglia meghódítása után, hogy az éppen felépült katedrálist díszítsék vele. Az angol földön készült páratlan értéket Franciaországban őrizték, több helyen is kiállították, amíg a helyére került a normandiai Bayeux-ben.
Kemény viták előzték meg a nagyon sérülékeny kincs Londonba szállítását, a kölcsönadási terveket az utolsó pillanatig bizonytalanság övezte, ám végül is teljesült az angolok vágya, csaknem egy évezreddel elkészülte után, a kárpit visszatért a szigetországba, igaz csak vendégként a British Museumba, ahol szeptember 10-től jövő év júliusáig lesz látható a nagyközönség számára.
Hogy mennyire fontos ügy ez mind a franciáknak, mind a briteknek, azt mi sem jelzi jobban, hogy az angol király, III. Károly és a francia elnök, Emmanuel Macron tegnap a British Museumban feleségeikkel együtt szimbolikusan megnyitották a szeptember 10-től látogatható kiállítást. Az eseményt, amelyen részt vett a brit miniszterelnök is, az utolsó pillanatig titokban tartották. Károly egyszerű, rövid beszédben köszönte meg a francia gesztust, amely lehetővé tette a páratlan emlék londoni bemutatását. „Köszönöm, ezerszer, elsősorban a bizalmat” – fogalmazott hálálkodva, hogy a csodás, különösen érzékeny hímzett kárpitot, amely először hagyta el közel ezer év után Franciaországot, a londoni intézmény munkatársaira bízták. „Mindenkinek, aki azon dolgozott, hogy ez valóra váljon, és azoknak, akik végül is lehetővé ették, hogy a remény valóra váljon, hálás vagyok” – mondta emlékeztetve arra, hogy nem is olyan rég gyanú és düh övezte a Bayeux-kárpit kölcsönadásának, kockázatos útjának tervét.
Napi