A szerdai, mintegy negyven napirendi pontot érintő maratoni kormányülés után több jelentős döntést is bejelentett a kabinet csütörtökön. Magyar Péter miniszterelnök ismertette délutáni sajtótájékoztatóján, hogy

• teljes körűen felülvizsgálják a magyar hulladékgazdálkodási rendszert és a MOHU koncessziós szerződésének teljesítését,
• átalakítják a dohány- és kaszinókoncessziók rendszerét,
• befagyasztják az állami erdészetek lakossági tűzifaárait,
• 2027 januárjától pedig emelik a megváltozott munkaképességűek ellátását: a Tisza választási programja alapján a rokkantsági ellátás minimuma havi 120 ezer forintra nőhet.
• A kormány emellett a jövő héten újabb 10 milliárd forintot különíthet el a gyermekvédelem fejlesztésére.
• az egészségügyben újra kötelező lesz az orvosoknak a kamarai tagság, amivel beleszólási jog is keletkezik.

A hulladékkoncesszióval kapcsolatban MOHU maga is azt közölte, hogy indokoltnak tartja a rendszer felülvizsgálatát.

Visszaállítják és megerősítik a Magyar Orvosi Kamara korábbi jogosítványait: ismét kötelező lesz az orvosi kamarai tagság, és a szakmai-etikai eljárások is visszakerülnek a MOK-hoz.

A kormány az indokolatlanul elhúzódó büntetőeljárások felgyorsítására is intézkedéseket vár az igazságügyi minisztertől, a belügyminiszter bevonásával.

Két külön határozattal rendkívüli vizsgálat indult a kritikus energetikai rendszereknél és a Paksi Atomerőmű működésével kapcsolatban is, különös tekintettel a Duna alacsony vízállása miatt kialakult helyzetre és az esetleges korábbi mulasztásokra.

A kormány eközben egyeztetést kezdett az önkormányzatokkal, a kulturális tárcánál pedig Petrányi Viktóriát nevezték ki a filmreformért felelős miniszteri biztossá.

Újabb részletek kerültek napvilágra az előző kormány időszakának ügyeiről is, így kiderült korábban titkosított kormányhatározatokból, hogy Orbán Gáspár a hivatalos kommunikációban korábban bemutatottnál lényegesen nagyobb, tényleges vezetői szerepet játszott az előbb Nigerbe, majd Csádba tervezett katonai és humanitárius missziók előkészítésében. A hvg.hu arról is beszámolt, hogy az Orbán-kormány nem sokkal a választások előtt egy nem nyilvános határozattal mintegy félmilliárd euró értékű kötvényvásárlásra utasította az állami Eximbankot, a forrásból többek között Veres Tibor és Jellinek Dániel érdekeltségei részesültek.

Az északmacedón kormányfő közben arról beszélt, hogy nem tart a Magyar Eximbank által Szkopjénak nyújtott hitel ügyében indult vizsgálattól.

Tovább bővülnek az MNB korábbi működésével kapcsolatos vizsgálatok is: a jegybank új vezetése hűtlen kezelés, hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanújával tett feljelentést öt MNB-tulajdonú ingatlan jelentős értékvesztése és feltételezett túlárazása miatt. Az MNB-alapítványok gazdálkodását érintő ügyben korábban az Állami Számvevőszék is súlyos hiányosságokat tárt fel, idén májusban pedig több mint 91,8 milliárd forintnyi készpénzt és értékpapírt foglaltak le bizonyítékként. A parlamenti vizsgálóbizottság tiszás tagjai csütörtökön Bánki Erik és Kósa Lajos volt fideszes képviselők meghallgatását is kezdeményezték.

A gazdaságpolitikai háttér közben továbbra is komoly kihívást jelent az új kormánynak az előzőtől örökölt helyzet miatt.

A Fitch Ratings szerint a megemelt 2026-os költségvetési hiánycél jelentős fiskális kockázatot jelez:

a hitelminősítő 77,5 százalékos év végi államadósság-rátával számol, miközben a hasonló besorolású országok mediánja mintegy 58 százalék.

Magyar Péter ugyanakkor a már említett sajtótájékoztatón azt is közölte, hogy a kormány teljesítette a mintegy 6000 milliárd forintnyi uniós forrás lehívásához szükséges feltételeket, ezért ősszel jelentősebb összegek érkezhetnek Magyarországra.

A miniszterelnök csütörtökön Baka András köztársasági elnökkel is egyeztetett, elsősorban a kormány külpolitikai irányáról. A belpolitikai erőviszonyokban eközben továbbra sem történt érdemi fordulat: a Publicus és a Republikon augusztus végi felmérései szerint a Tisza a biztos pártválasztók között több mint 35 százalékponttal vezet a Fidesz–KDNP előtt, miközben Orbán Viktor személyes megítélése javult, Magyar Péter miniszterelnöki alkalmasságának megítélése pedig valamelyest romlott.

Címlapkép: Magyar Péter miniszterelnök és Köböl Anita kormányszóvivő a Miniszterelnökségen tartott kormányszóvivői tájékoztatón 2026. szeptember 3-án. A fotó forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert