A kutatók először a Hubble-űrtávcső 2023-as felvételein vették észre az új formát. A Szaturnusz forgástengelyének dőlése miatt a bolygó déli féltekéjét 2012 és 2023 között egyáltalán nem lehetett látni a Földről. A lassan mozgó tízszög körülbelül 800 nap alatt tesz meg egy teljes fordulatot a Szaturnusz körül.

Hasonló folyamat hozhatta létre a Szaturnusz két mintázatát

A Szaturnusz északi sarkánál található, mintegy 32 000 kilométer széles hatszöget 1988-ban fedezték fel, amihez a NASA Voyager-szondáinak 1980-ban és 1981-ben gyűjtött adatait használták fel. Korábbi kutatások szerint az északi hatszöget egy kelet felé haladó légköri futóáramlás alakítja ki. Az áramlás apróbb zavarai hullámzóvá teszik a légmozgást, így jön létre a különleges hatszögforma. A déli tízszöget elemző számítógépes modellek hasonló folyamatot feltételeznek. Ezt a képződményt is egy kanyargó hullám hozhatta létre, amely egy ívelt pályán haladó futóáramlásba szorult.

A felhőalakzat még változhat

Míg az északi hatszög oldalai és csúcsai évtizedek óta egyformán sötétek, addig a tízszög egyes részeinek árnyalata eltérő. Ez arra utal, hogy az alakzat folyamatosan változik. A kutatók most arra keresik a választ, hogy a tízszög a következő években instabillá válik és felbomlik, vagy az erősödő napsugárzás hatására állandósul. A sugárzás ebben a térségben, nagyjából a déli szélesség 60. fokán, 2032-ben éri el a csúcspontját. A jövőbeli vizsgálatok a felhők, a légköri fátyolrétegek, a szelek és a hőmérsékleti viszonyok háromdimenziós térbeli szerkezetére is kiterjednek. 

A felfedezés részleteit a Science Advances folyóirat szeptember 2-i számában publikálták.