GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 04. 2 percnyi olvasás
Eddig tartott a bizonytalanság, a Monetáris Tanács határozott.
Fontos döntés született a Monetáris Tanács részéről a közelmúltban, amikor felülvizsgálta Magyarország aranytartalék-stratégiáját – erről a Magyar Nemzeti Bank sajtóosztálya tájékoztatta a Világgazdaságot.
Lapunk azért érdeklődött a jegybanknál, mert még az év elején az MNB elnöke, Varga Mihály emlékeztes nyilatkozatott tett Magyarország aranytartalékáról. Egészen pontosan azt mondta akkor, hogy bár nincs olyan javaslat, hogy a 110 tonnás aranykészletet tovább növeljék, de gondolkodnak ezen.
Személyesen nem tartanám ördögtől valónak, hogy ezt az aranytartalékot esetleg még növeljük
– emelte ki. Azóta eltelt csaknem kilenc hónap, de nem érekezett jelzés arról, hogyan döntött a Magyar Nemzeti Bank az aranyvásárlásról.
Még áprilisban hívtuk fel arra a figyelmet, hogy történelmi szinten is kiemelkedő a magyar aranytartalék és most van az első alkalom a modern történelemben, hogy Magyarország nagyobb aranytartalékkal rendelkezik, mint Románia. Mindez nem egyik napról a másikra alakult ki, hosszú folyamat előzte meg.
A rendszerváltás idején Magyarország aranytartaléka mindössze 3,1 tonnára zsugorodott, ami rendkívül alacsony szintnek számított. Innen indult az a tudatos építkezés, amely az elmúlt években felgyorsult.
A növekedés nemcsak abszolút értékben jelentős: az egy főre jutó aranytartalék is emelkedett: 0,32 unciáról 0,37 unciára nőtt, amivel Magyarország jelenleg a kelet-közép-európai régió élére került ebben a mutatóban is. Ez különösen fontos, mert az arany a jegybanki tartalékok egyik legstabilabb eleme, amely válsághelyzetekben is megőrzi értékét.
Egy 2020-as MNB-tanulmányban írta le Palotai Dániel és Veres István, hogy esett a fordulat a sárga fém irányába. A Monetáris Tanács azt követően hozta meg a döntést – írták – hogy „Orbán Viktor miniszterelnök úr felvetésére megvizsgálta az aranytartalék növelésének lehetőségeit”. Ezután döntöttek előbb a meglévő arany hazaszállításáról, majd az állomány megtízszerezéséről.
A magyar stratégia egyébként illeszkedett egy szélesebb nemzetközi trendbe. Az elmúlt években világszerte megfigyelhető, hogy a jegybankok újra növelik aranytartalékaikat. Ennek oka, hogy az arany politikai és pénzügyi szempontból is független eszköz, amely erősíti az országok gazdasági stabilitását és ellenálló képességét.
Nem először áll be ilyen trend: a 2000-es évek úgy indultak, hogy a világ jegybankjai minden évben eladtak összesen nettó 4-5-600 tonnányi aranyat. Aztán 2010-ben – ne feledjük, válságsorozat közepénél tartottunk –, egyszer csak elkezdtek ugyanekkora mennyiségeket vásárolni.
Így jutottunk el a Magyar Nemzeti Bank friss nyilatkozatáig a magyar aranytartalékról, amelyet Varga Mihály januári nyilatkozatára hivatkozva kért a Világgazdaság. A jegybanki válaszból pedig új részletek derültek ki. Először is közölték, hogy
a Monetáris Tanács a közelmúltban felülvizsgálta és értékelte az aranytartalék-stratégiát.
A jegybank az elmúlt években lépésről lépésre bővítette az ország aranytartalékát, amellyel Magyarország a régióban, illetve az egy főre jutó aranytartalék tekintetében is az élmezőnybe került. Majd bejelentették, hogy "jelenleg az aranytartalék mennyiségét illetően nincs napirenden változtatás, mivel a Monetáris Tanács megítélése szerint a jelenlegi állomány megfelelően szolgálja a kitűzött stratégiai célokat."
Ugyanakkor azis rögtön hozzátették, hogy az MNB folyamatosan monitorozza az aranypiaci folyamatokat, és a jövőben is fenntartja a lehetőségét annak, hogy szükség esetén felülvizsgálja álláspontját.
Végezetül a Magyar Nemzeti Bank ismertette, hogy
Ez az érték a piaci árfolyamok mozgásával folyamatosan, napi szinten is változik. Mindenesetre 360 forintos árfolyammal számolva a magyar aranytartalék értéke mostanra mintegy 4900 milliárd forintnak felel meg.
Napi