BulvárSzerző: blikk 2026. 09. 04. 7 percnyi olvasás
Utánajártunk, hogy valóban olyan kilátástalan helyzetben van-e a magyarországi háziorvosi rendszer, mint ahogyan azt néhány vidéki település polgármestere állítja. Amit találtunk, az egész egyszerűen döbbenetes!
Nemrég Erdőkertesen egyik napról a másikra mondott fel egy háziorvos, és fogalmuk sincs, hogyan pótolják majd. A polgármester akkor lapunknak egyenesen arról beszélt, hogy a probléma az egész magyar vidéket sújtja, és vannak náluk sokkal rosszabb helyzetben lévő települések is. Mivel ez elég hihetetlenül hangzott, magunk jártunk utána. Túlzás nélkül állítható: döbbenetes, amit találtunk.
A koronavírus-járvány idején Bakos Ilona háziorvos fogadta a betegek telefonhívását miskolci rendelõjében / Forrás: MTI
Az OKFŐ augusztus 1-jén aktuális nyilvántartása szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Felsőgagy és Györgytarló vegyes háziorvosi praxisa 2004. október 1-je óta betöltetlen. Taktakenézen a gyermekorvosi praxis 2004 novembere óta üres. Tolnában, Gyulajon 2005 novembere óta nincs gazdája a vegyes praxisnak. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében pedig Mezőhéken szintén 2004 októbere óta keresnek orvost. Hernádvécsén ugyanez a dátum szerepel, pedig ott maga a polgármester, Kovácsné Orosz Zsuzsanna erősítette meg a Blikknek, hogy 1998 óta, azaz amióta ő a polgármester, nincs háziorvos. Elszórtan egy-egy évre az elmúlt 28 év alatt 5 évig volt betöltve a pozíció, ezért lehet feltüntetve így, de ez nem pontosan fedi a valóságot. Nem beszélve arról, hogy a polgármester '98-as érkezését megelőzően is évtizedes problémáról volt szó.
Vagyis vannak magyar települések, ahol egy ma húszéves fiatal úgy nőhetett fel, hogy életében soha nem volt saját állandó háziorvosa.
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Hernádvécsén tehát nem most kezdődött a baj. Kovácsné Orosz Zsuzsanna polgármester a Blikknek elmondta: a körzethez három település tartozik, az ellátást pedig hosszú évek óta egy másik körzetből átjáró orvossal, helyettesítéssel biztosítják. Vagyis a másik körzetből átjáró háziorvos helyettesítőként nem egy, hanem három településért felel.
A településvezető szerint a kilencvenes években néhány évig még volt saját orvosuk, de a problémát lényegében már ő is örökölte. A magyarázat szerinte egyszerű és kegyetlen...
– Annyira kint vagyunk itt, a periférián, a városoktól távol. Az idősebb orvosoknak, akik praktizálnak, már megvan a helyük, nem fognak idejönni, nekem ez a meglátásom. Egy fiatal orvos pedig nem ide vágyik.
Arra a kérdésünkre, hogy amikor meghirdetik a praxist, akad-e jelentkező, egyetlen szóval felelt: „Nem"
– Még a nagyobb városok kórházaiban is kevés az orvos, akkor mit várunk egy ilyen kis település háziorvosi praxisától?
A jelenlegi helyettesítővel elégedettek, de az nem ugyanaz, mintha a sajátjuk lenne, mert a saját praxisát természetes módon mindig előnyben részesíti.
– Ha lenne saját orvosunk, jobb lenne. A finanszírozásunk is jobb lenne, mert így kevesebb pénzt kapunk minden másra, ami a helyi egészségügyi ellátással kapcsolatos, mintha betöltött lenne az orvosi álláshely.
Nem Kovácsné Orosz Zsuzsanna az első polgármester, aki a háziorvoshiány kapcsán erről az összefüggésről beszél. Erdőkertes polgármestere ezt nyilatkozta lapunknak: „Mi mindent tudunk biztosítani, csak orvos kellene”. A polgármester ezzel arra utalt, hogy sok településen még ennél is rosszabb a helyzet, mert ahhoz, hogy egy új háziorvos munkabéréhez megkapják az államtól a szükséges fedezetet, rengeteg mindent biztosítani kell: az asszisztenciát, az infrastruktúrát, stb. Hernádvécse polgármestere pedig arról beszél, hogy ha nincs orvos, nincs egyéb egészségügyi infrastruktúrára finanszírozási támogatás. Az ördöglakatszerű probléma tehát így körvonalazható: ha nincs orvos, nincs támogatás, de ha nincs támogatás, akkor nem tudnak olyan infrastruktúrát teremteni, amelynek a megléte szükséges ahhoz, hogy megfelelő munkabér-támogatást kapjanak, ami vonzó lehet egy orvosnak. Ráadásul a nem megfelelő körülmények – érthető módon – elriasztják a fiatal orvosokat. Az ördögi kör tehát bezárult.
De – tegyük hozzá – a probléma már régen nem csak az apró falvakat érinti. Az OKFŐ augusztusi nyilvántartásában Miskolcon hét betöltetlen felnőtt és kilenc betöltetlen gyermekorvosi szolgálat, vagyis 16 üres praxis szerepel.
A rendszer jövője sem túl biztató. A háziorvosok átlagéletkora 61 év körül van, vagyis miközben már most százával állnak üresen a praxisok, a következő években újabb nagy létszámú generáció érheti el a nyugdíjkorhatárt. Egy időzített bombán ülünk!
A kormányzat ugyan próbálja pénzzel vonzóbbá tenni a nehezen betölthető körzeteket: a NEAK 2026-ban is letelepedési támogatást kínál azoknak az orvosoknak, akik legalább egy egy éve üres praxisban vállalnak munkát. A számok azonban azt mutatják, hogy önmagában a pénz nem oldja meg a problémát, ami a magyar vidék általános leszakadottságát tovább súlyosbítja. Ha egy falutól messze van a kórház, kevés a szakrendelés, nehézkes a közlekedés, és nincs olyan infrastruktúra, amely egy fiatal orvost és a családját odakötné, hiába várják a jelentkezőt.
Hernádvécsén több mint húsz éve várnak, Felsőgagyon és Györgytarlón szintén, akárcsak Taktakenézen. A legijesztőbb kérdés pedig az: hány újabb magyar település kerül melléjük a következő években?
Napi