index Gazdaság

Íme a program, amely egyszerre csökkenthetné a rezsit és a kibírhatatlan hőséget a lakásban

Szerző: index 2026. 09. 04. 8 percnyi olvasás


Íme a program, amely egyszerre csökkenthetné a rezsit és a kibírhatatlan hőséget a lakásban

Azonnali hatása lenne egy országos kezdeményezésnek.


A mostani kibocsátási döntéseink hatása a globális hőmérsékletben nagyjából 10–15 év múlva válik egyértelműen kimutathatóvá. Az alkalmazkodási intézkedések hatása viszont azonnal jelentkezhet: egy jól szigetelt, árnyékolt lakásban már a következő nyáron kevesebbet kell hűteni – világított rá lapunknak Szabó Péter.

Megkérdeztük, hogy ha egyetlen programot lehetne most elindítani, mi lenne az.

A válasz az országos energetikai program volt, amely négy problémára adhatna egyszerre választ.

  • A szigetelés csökkenti a fűtési és hűtési energiaigényt, ezzel a rezsit és a földgázimportot is.
  • A nagyvárosok árnyékolása és fásítása a városi hősziget ellen.
  • A korszerű fűtés vagy távhűtés pedig a kibocsátást viszi lejjebb.

A kutató szerint a mindennapi kibocsátásunkkal és a hosszú távú alkalmazkodásunkkal a gyermekeinkről is döntünk, ezért az egyéni, a vállalati és az állami cselekvés is fontos.

„Az egyén felelőssége fontos, de nem elég: a nagy cégeket és a teljes gazdaságot kell rávenni a kibocsátások csökkentésére”

– fogalmazott, majd hozzátette: „ehhez megfelelő döntéshozókat kell választani; közben az egyén fogyasztóként is alakítja az energia- és termékkeresletet”.

„Minél hamarabb le kell válni globálisan a földgázról és az olajról. A megújulókba, a villamosenergia-hálózat fejlesztésébe és az energiatárolásba kell fektetni” – véli.

Hogy miért sürgős mindez, azt a számok mutatják meg. Az 1,5 fokos éves hőmérsékleti átlag küszöbét épp most közelítjük meg, sőt rövidebb időszakokra már át is léptük: 2024 volt az első 1,5 Celsius-fok feletti év. A modellek átlaga és az idei számítások szerint 2027-ben lépjük át tartósan az 1,5 fokos határt, és ezután várhatóan már a hűvösebb La Niña-évek – vagyis a Csendes-óceán trópusi térségének visszatérő lehűlési fázisai – alatt sem kerülünk vissza alá.

A változások azonban nem lineárisak. A forró napok globális gyakoriságában 1,5 foknál 16 százalékos növekedés várható a 20. század kezdetéhez képest, 2 foknál viszont már 25 százalékos.

A kukorica globális termésátlaga 1,5 foknál 1 százalékkal csökken, 2 foknál viszont 6 százalékkal

– világított rá a szakértő. Az 1,5-ről 2 fokra történő további félfokos melegedés hatása tehát jóval nagyobb, mint amit a szám önmagában sugall. A 2 Celsius-fokos szintet a modellátlagok nagyjából 2039 körülre valószínűsítik.

A hazai adatok még beszédesebbek. A forró napok és a trópusi éjszakák gyakorisága 1,5 és 2 fok között egyaránt körülbelül 7 nappal nő – miközben a 20. század kezdete óta összesen csak 5-7 nappal növekedett ezek száma. A forró napok országos átlaga 1991 és 2020 között 3 nap volt, 2024-ben, az eddigi legmelegebb nyáron viszont 14. A 2 fokos klímában ez az átlag körülbelül 15 nap lesz.

„Tehát 2039 körül teljesen átlagos lehet az, ami ma a legszélsőségesebb nyarunk”

– mondta Szabó Péter. Egy magyar háztartás ezt több légkondicionálásban és magasabb nyári áramfogyasztásban, rosszabb alvásban, nagyobb egészségügyi terhelésben, gyakoribb vízkorlátozásokban és ingadozóbb élelmiszerárakban fogja érezni. A kutató korábbi elemzése szerint Magyarország területének felén már ma is más klímaövet mérnénk, mint fél évszázada.

Jövőre dőlhet meg a globális melegrekord

A következő öt évben egyetlen dologra lehet a legnagyobb biztonsággal számítani: a hőség további erősödésére és a párolgási igény növekedésére. Rövid távon ehhez egy globális folyamat is hozzájárul.

2026 és 2027 fordulóján jó eséllyel rendkívül erős El Niño alakul ki – jelenleg 70 százalék az esélye annak, hogy a valaha mért legerősebb legyen

– világított rá Szabó. Az El Niño a Csendes-óceán trópusi térségének visszatérő felmelegedése, amely néhány évente átrendezi az egész bolygó időjárását. A meleg tengerek és a meleg légkör együtt óriási energiát jelentenek a rendszerben.

Ehhez jön egy fizikai törvényszerűség, a Clausius–Clapeyron-összefüggés: minden egyes Celsius-fokos melegedéssel körülbelül 7 százalékkal több vízgőzt képes tárolni a légkör. Ennek az a következménye, hogy világszerte egyszerre erősödnek az intenzívebb hőhullámok, az aszályok és a hevesebb esőzések.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint 2027 lehet a legmelegebb globális év, ahogy a 2023-as El Niño után 2024 is az volt. Európában viszont nem feltétlenül lesz rekord, mert a kontinens időjárását nem közvetlenül az El Niño határozza meg. A kutató a Másfélfok klímaportálon is részletesen elemezte, mire lehet számítani egy „szuper El Niño” esetén.

A legsürgetőbb kockázat nem a hőség, hanem a víz

Rákérdeztünk arra is, hogy melyik terület a legsérülékenyebb itthon. A láncolat a hőmérséklettel indul: a növekvő hőmérséklet növekvő párolgási igényt jelent, ezért ugyanakkora csapadékhiány ma nagyobb aszályt képes előidézni, mint korábban. Ezt egy nemrég megjelent tanulmányukban elemezték.

Az eredmény kiszáradó légkör és talaj, valamint erősödő kontinentalitás, vagyis szárazabb, szélsőségesebb éghajlat.

A modellek szerint a téli félév csapadéka inkább nő, a nyárié csökken.

A mezőgazdaságban a hosszú száraz időszakok és a hőstressz együtt sem a kukoricának, sem a burgonyának nem kedvez; a kukoricáról külön kimutatták, mennyire kitett az aszályindex alakulásának.

Ha romlik a termés, nő az importigény, romlik az élelmiszer-biztonság, és jön az infláció.

Szabó Péter idén nagyon rossz termésre számít, és szerinte ez a 2022-es történelmi aszályhoz hasonlóan elindíthat egy ilyen folyamatot – a gazdák már a nyáron jelezték az Indexnek, mekkora bajban vannak.

Az elhúzódó meteorológiai aszály előbb mezőgazdasági, később hidrológiai aszályt is okoz, ez pedig már az ivóvíz- és az energiabiztonságot rontja, és növeli a vegetációtüzek valószínűségét.

Idén nyáron több településen is takarékos vízhasználatra kellett kérni a lakosságot. Az El Niño önmagában nem alapozza meg, hogy ősszel csapadéktöbblet lesz Magyarországon, de a szezonális modellek most ezt jelzik.

„Ha valóban csapadékosabb ősz és tél jön, a vizet megfelelően tárolni kellene – vagyis már most infrastrukturálisan készülni kell arra, hogy az aszályos időszakokban felhasználhassuk”

– mondta Szabó Péter. Az egészségügyben a hőség fokozza a többlethalálozást, a harmadfokú hőhullámok alatt pedig az éjszakák sem engedik pihenni a szervezetet. A kutató saját elemzése szerint 2024-ben, a három nagyon intenzív hőhullámos hét alatt mintegy 1400 fővel többen haltak meg, ami körülbelül 20 százalékos többlethalálozást jelent.

Idén kétszer is megdőlt a 2024-es legintenzívebb budapesti hőhullám rekordja. A legsürgetőbb, rendszerszinten továbbra sem kezelt kockázat mégis a víz megtartása – nemcsak tározókban, hanem a talajban, a tájban, az ártereken és a településeken is, a szivacsváros elve szerint, amely a csapadékot ott tartja vissza, ahol lehullik.

Nincs olyan forgatókönyv, amelyben kihal az emberiség, de...

Olvasóink között visszatérő félelem, hogy a klímaváltozás az emberiség kihalásához vezet. Megkérdeztük, mit mond erről a tudomány. „Nincs olyan, az IPCC – az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testülete – által vizsgált klímaszimuláció vagy társadalmi-gazdasági forgatókönyv, amely ezt vetítené előre” – nyugtatott a szakértő.

Az ember ugyanis tud alkalmazkodni, ha akar vagy ha muszáj. Szabó Péter két példát is hozott:

  • a koronavírus-járvány idején jelentősen visszafogtuk a kibocsátásokat, ehhez viszont globális összefogásra és kormányzati szigorra volt szükség,
  • a paksi atomerőmű csökkentett teljesítménye idején pedig okosabban, kevésbé pazarlóan használtuk az energiát.

Feltette a kérdést: „miért ne lehetne ezt folytatni?”

A bolygó maga mindent túlél. Voltak jégkorszakok, és voltak a mainál akár 15 fokkal melegebb éghajlati időszakok is. Az utóbbi nagyjából 800 ezer év változásairól a jégfuratminták – a jégtakaróból kifúrt, évezredes légbuborékokat őrző hengerek – árulkodnak, a régebbi és sokkal melegebb korszakokat más földtani nyomokból ismerjük. Csak épp nem létezett a mai emberi civilizáció és mezőgazdaság, amely a holocén, vagyis az utóbbi mintegy 11 ezer év viszonylag stabil éghajlatán jött létre.

„A legrosszabb reális eset nem az emberiség kihalása, hanem egyes térségek részleges lakhatatlanná válása, tartós élelmiszer- és vízhiány, tömeges migráció és államok destabilizálódása”

– fogalmazott a kutató. Hozzátette: az Európai Unió és az Egyesült Államok kibocsátása már tetőzött – az amerikai nagyjából húsz éve, az uniós korábban –, a nettó zéró, vagyis az az állapot, amikor egy ország már csak annyi üvegházgázt bocsát ki, amennyit meg is köt, 2050 előtt is elérhető, de ehhez további intézkedések kellenek.

Kína 2060-ra, India 2070-re ígéri ugyanezt, náluk azonban eltérő a fejlettség, az egy főre jutó és az évtizedek alatt felhalmozott kibocsátás is.

(Borítókép: Légkondicionáló berendezések az újpalotai lakótelep egyik panelházán 2026. július 30-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI) 

ad

További tartalom Önnek