Az Európai Külügyi Szolgálat már létrehozása óta kritikák kereszttüzében áll. A jelenleg az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas irányítása alá tartozó EKSZ az elképzelések szerint alapos reformokon eshetne át, amelynek részeként az Európai Bizottság különböző szerveibe betagozódna a szervezet az év végéig. 

Lassú, de drága szervezet

Az EKSZ kritikusai szerint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, lassan és elégtelenül reagált a fennálló válsághelyzetekre, mint az orosz-ukrán vagy az iráni háború, esetleg Donald Trump politikai lépései. Emellett már a 2010-es létrehozása óta kérdéses volt, milyen szerepe lehet az EKSZ-nek, miközben az uniós tagállamok saját diplomáciát folytatnak, amely sok esetben egymással ellenérdekelt, az uniós szervezet pedig erőtlen ahhoz, hogy az országok törekvéseit ellensúlyozza vagy egymáshoz közelítse. 

A mostani tervek arról szólnak, hogy a párhuzamosságokat meg akarják szüntetni az Európai Bizottság és az EKSZ között, s a karcsúsított diplomáciai ernyőszervezet koncentráltabban foglalkozna az uniós békefenntartó műveletekkel vagy a katonai kiképzéssel, míg a bizottsághoz kerülne a kereskedelem, a digitális szabályozás vagy a fejlesztési támogatások ügye. Ezzel együtt a német-francia tandem azt javasolta, hogy Kaja Kallas külkapcsolatok feletti ellenőrzését erősítsék meg, ez azonban nem biztos, hogy a sokfelől támadott észt fődiplomata tetszését megnyeri.

Hamar lezavarhatják a reformot

Az EKSZ évi egymilliárd eurós büdzséből működik, ennek a jövőjéről decemberben dönthetnek az uniós országok az EU 2028-34-es költségvetésének vitáján. A Financial Times úgy tudja, a reformokról Kallas az uniós külügyminiszterekkel fog egyeztetni, ő maga egyelőre semmit nem mondott a tervekről. 

Borítókép: Kaja Kallas (Fotó: AFP/NICOLAS TUCAT)