A Texas A&M Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan hatnak a gyümölcs sötétvörös színét adó pigmentek a tripla negatív emlőrák növekedésére és terjedésére. Ennél a daganattípusnál hiányoznak az ösztrogén-, a progeszteron- és a HER2-receptorok. Emiatt a kezelése jóval nehezebb, ráadásul nagyobb eséllyel ad áttétet a tüdőbe és az agyba.

Hogyan veszik fel a harcot a tripla negatív emlőrákkal az antociánok?

A kutatók nemcsak az elsődleges daganat méretét figyelték, hanem annak terjedését is. Dr. Giuliana Noratto, a kutatás egyik résztvevője hangsúlyozta: ez azért kiemelten fontos, mert a daganatos haláleseteket legtöbbször az áttétek okozzák. Egy nagy, de áttétet nem adó daganatot sokkal könnyebb eltávolítani és kezelni.

A kísérlet során az egereket négy csoportra osztották. 

• Az első csoport nem kapott semmilyen kezelést, 
• míg a másodiknak már a daganatok beültetése előtt antociánokat adtak. 
• A harmadik csoport a daganatok kialakulása után kapott doxorubicin nevű kemoterápiát. 
• A negyedik csoportot pedig egyszerre kezelték antociánokkal és kemoterápiával. 

A módszerrel az antociánok megelőző hatását, valamint a kemoterápia melletti alkalmazhatóságát is meg tudták vizsgálni.

Lassabban fejlődtek a daganatok

Az antociánokban gazdag cseresznyekivonatot fogyasztó egereknél lassabban nőttek a daganatok, és nem jelentkeztek náluk látható mellékhatások. Sőt, az állatok testsúlya gyarapodott a vizsgálat alatt. Ezzel szemben a csak kemoterápiát kapó egerek egy része fogyni kezdett, és náluk csak később lassult le a daganat növekedése. A kombinált kezelést kapó állatoknál viszont hamarabb mérséklődött a daganat növekedése, miközben az egészséges testsúlyukat is megőrizték.

Az antocián-kezelés – a kezeletlen és a kizárólag kemoterápiát kapó egerekhez képest is – csökkentette a tüdőbe irányuló áttétképződést. Emellett kisebb valószínűséggel jelentek meg áttétek a májban, a szívben, a vesékben és a lépben is, bár ezek száma és mérete állatonként változó volt.

A gének működését is befolyásolták az antociánok

A kutatók a sejtek génkifejeződését is megvizsgálták, vagyis azt, hogy az adott sejtekben mely gének voltak aktívak vagy inaktívak. 

Ez utóbbi azt jelenti, hogy a ráksejtek idővel alkalmazkodnak a gyógyszerekhez, ami növeli a túlélési esélyüket.