• Az egészségi problémák korai felismerése megelőzi a súlyosabb szövődményeket
• Egy egyperces teszttel, egy nehéz pohár vagy csésze tartásával mérhető a kéz és alkar ereje
• A fogáserő szintje fontos mutatója a fizikai fittségnek és az időskori önállóságnak

Roxana Elena Bukur fitnesz- és sportszakértő elmondása szerint a módszer pofonegyszerű, és csupán néhány percet vesz igénybe:

– Tartson egy kellően nehéz poharat, bögrét vagy zacskót könnyű és biztos fogással körülbelül egy percig mindkét kezében. Ha nem tudja ellazulva tartani a kezét, ha az gyorsan elfárad vagy remegni kezd, az gyengébb fogást jelezhet, ami nagyobb egészségi kockázatokkal és alacsonyabb fokú időskori önállósággal jár – magyarázta Bukur. Ahogyan a kézfogása is árulkodó.

A kézerő, mint az egészséges öregedés mutatója

Egy nehéz tárgy könnyed és biztos tartása azt mutatja, mennyire ellenállóak a kéz és az alkar izmai túlzott megterhelés nélkül. A gyengébb fogás figyelmeztető jel lehet, míg az erősebb szorítás gyakran jobb általános egészséggel és hosszabb élettartammal jár együtt. Ez a napi ellenőrzés a fizikai erőnlét gyors mutatójaként szolgál, a Mirror beszámolója szerint pedig hozzájárulhat az időskori állóképesség megőrzéséhez is.

A vizsgálathoz használhat egy nagy, teli poharat vagy egy két üveg tej súlyának megfelelő, nehéz zacskót. A lényeg, hogy érezze a feszültséget, de a keze továbbra is maradjon ellazult. Ha mindkét kezében a súllyal képes körülbelül egy percig nyugodtan, remegés nélkül sétálni, akkor sikeresen teljesítette a tesztet. Ha túl erősen kell szorítania a tárgyat a megtartáshoz, akkor a kiválasztott súly túl nagy.

– Ha a keze már néhány másodperc után remegni vagy gyengülni kezd, a fogástűrő képessége jelenleg alacsony. Mivel a fogás ereje összefügg a teljes testi erővel és az egészséges öregedéssel, tekintse ezt intő figyelmeztetésnek, nem pedig rossz hírnek. Csökkentse a terhelést, mozogjon naponta, és az eredmények gyorsan javulnak majd. Ha a probléma továbbra is fennáll, vagy gyakran ejt ki tárgyakat a kezéből, forduljon az orvosához vagy a gyógytornászához – tanácsolja a szakértő.

A leggyakoribb hibák és a helyes technika

Bukur rámutatott, hogy az egyik leggyakoribb hiba a túlzott ökölbe szorítás, ami elrejti a kéz valódi erejét, illetve gyors kifáradáshoz vezet: – Hagyja, hogy a pohár füle az ujjai fölé feküdjön, a hüvelykujját pedig fogja gyengéden, mintha egy alvó macskát tartana a kezében, akit nem akar felébreszteni. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy csak a mutató- és a hüvelykujjukra hagyatkoznak. Az igazi trükk az, hogy lazítsa el a szorítását, lélegezzen helyesen, és hagyja, hogy az egész keze egyenletesen hordozza a terhet.

A szakértő azt javasolja, hogy a poharat vagy táskát tartsuk kézben 30–60 másodpercig naponta egyszer vagy kétszer, például kávézás vagy vásárlás közben.

Fontos, hogy a csukló természetes helyzetben maradjon, hajlítás vagy csavarodás nélkül. Éreznie kell a kéz és az alkar izmainak működését, de éles fájdalom vagy bizsergés nélkül. A zsibbadás, a hüvelykujjban jelentkező fájdalom vagy a tárgyak leejtése figyelmeztető jelek, ilyenkor pihentesse a karját egy-két napig, tartós tünetek esetén pedig keresse fel orvosát.

Hogyan alakítsa át a tesztet mindennapi edzéssé?

Bukur hangsúlyozza, hogy bár a csuklógyakorlatok hasznosak, nem fejlesztik a mindennapi élethez szükséges állóképességet. Az öregedéssel járó természetes izomvesztést, valamint a számítógép- és mobiltelefon-használat okozta extra terhelést a rendszeres, laza fogással történő teherhordás ellensúlyozhatja a leghatékonyabban.

– Váltson gyakrabban kezet, használjon vastagabb fogantyúkat, sétáljon egy kicsit tovább, vagy cipeljen két kisebb táskát egy nagy helyett. Így stabil fogást alakíthat ki, amely az évek során a hasznára válik. A legtöbb ember két-három hét alatt javulást tapasztal: a pohár könnyebbé válik, a kéz kevésbé remeg, és a mindennapi feladatok is egyszerűbbé válnak. Amikor azon kapja magát, hogy anélkül cipel egy nehéz táskát, hogy gondolna rá, tudni fogja, hogy a teszt elérte a célját – összegezte Roxana Elena Bukur.

(via Zena)