Kígyózó sorok, hatalmas fekete zsákok, ragacsos padló a flakonokból a maradék folyadék kiömlése miatt és egy különleges, semmi máshoz sem hasonlítható jellegzetes alkoholos bűz. Többek között ezekkel a jelenségekkel is találkozhatunk a boltokban a visszaváltó automaták környékén, és akkor a közegézségügyi és élelmiszer-biztonsági veszélyekről még nem is beszéltünk, amit például az is előidéz, hogy sok esetben ezek az automaták közvetlenül a húspultok mellett lettek elhelyezve. De nemcsak a boltokon belül okoz problémákat az új helyzet, hanem az utcákon is: egyre több fővárosi kerület polgármestere szólal meg a témában, hogy a visszaváltási rendszer miatt megjelent egy újfajta bűnözési mód Budapesten, a közbiztonság pedig mélyrepülésben van.

Csapatokba verődve szedik össze a flakonokat, amit aztán készpénzre váltanak, ezért pedig átgázolnak mindenkin a „hivatásos” gyűjtögetők, a boltokban pedig fenyegetik a hétköznapi vásárlókat, hogy menjenek arrébb, mert attól tartanak, előttük telik meg az automata, így ők már nem tudják a palackokat pénzre váltani. A problémákat még hosszan lehetne sorolni egészen az utcai szemetesek földre borításáig, valószínűleg mindenki találkozott már legalább egy negatív hatással, már amennyiben nem barlangban él az illető.

A helyzetre reagálva a Mohu közölte, terveik között szerepel, hogy megszüntetik a készpénzvisszaváltási lehetőséget, hogy csak bolti utalvány járhasson a visszahozott flakonokért, ezzel lehetne a cég szerint javítani a közbiztonságon. Erre közölte Karácsony Gergely főpolgármester, hogy mindenki maradjon a kaptafájánál: „Köszönjük szépen, hogy nekik vannak ilyen társadalompolitikai vízióik, legyenek inkább automatáik, amik rendesen működnek. Ezt tudom üzenni a Mohunak”. A visszaváltási rendszer okozta helyzet régóta téma a Fővárosi Közgyűlésben, már annak megjelenése után vitákat eredményezett. A problémával Keszthelyi Dorottya, a Demokratikus Koalíció budapesti képviselője kiemelten foglalkozik, vele elemeztük a helyzetet, azok után, hogy Magyar Péter miniszterelnök csütörtök reggel közölte, a teljes hulladékgazdálkodási rendszert felülvizsgálja a kormány a sorozatosan érkező panaszok miatt.

A kialakult helyzet megértéséhez érdemes visszamenni a rendszer alapjáig Keszthelyi Dorottya szerint. Korábban a hulladékgazdálkodás több lábon álló, nagyrészt önkormányzati üzemeltetésű közszolgáltatás volt. A rezsicsökkentéssel befagyasztott díjtételek, majd a hulladékgazdálkodási koncesszió kiírása azonban alapjaiban változtatta meg a struktúrát: a közfeladatból piaci tevékenység lett, amelyet a Mohu kapott meg. Keszthelyi Dorottya emlékeztetett, hogy a fővárosban a teljes hulladékszállítást elvonták a Budapesti Közművektől és egy közös cégbe szervezték ki. A rendszerből teljesen hiányzik a verseny és az alternatíva: a kereskedelmi láncok számára törvényi kötelezettség a Repontok üzemeltetése, így sem nekik, sem a lakosságnak nincs érdemi választási lehetősége.

„Az állami rendszer összes hátulütőjét mi kapjuk meg csomagba, de semmilyen eszközt nem kapunk ahhoz, hogy kezeljük a helyzetet” – fogalmazott a képviselő.

Közegészségügyi veszélybomba a boltokban és a húspultok mellett

A Repontok működési anomáliái – a kevés visszaváltó pont, a csomagolóanyagok és göngyölegek rendszertelen elszállítása, valamint a kevés gyűjtőzsák – állandó üzemeltetési fennakadásokat okoznak. Mindezt tetézi a szigorú plázastop törvény, amely miatt a kereskedők nem tudják bővíteni az épületeiket, így a visszaváltó egységeket a meglévő eladóterekbe és raktárakba kellett bezsúfolniuk.

• Kapacitáshiány: A göngyöleget sok helyen a rendes élelmiszerraktárban tárolják, ami komoly higiéniai kockázatot jelent.
• Közegészségügyi veszély: A helyhiány miatti rossz elrendezés következtében számos boltban közvetlenül a húspultok szomszédságában működik az automata.
• Szeméthegyek: A lassú elszállítás miatt bűzlő, ragacsos hulladékhalmok halmozódnak fel a vásárlótérben és a boltok előtt.

Keszthelyi Dorottya elmondta, hogy a lakossági visszajelzések alapján a vásárlók egy része már elkerüli azokat az üzleteket, ahol a Repontok miatt állandó a zsúfoltság és a nem megfelelő higiéniai állapot. Saját magát is példaként említette: az egyik nagyobb áruházban a mérete miatt kettő automatát is üzemeltetnek, ezzel jelentősen megnövelve a boltba érkező visszaváltókat (köztük a „bűnszervezetileg” érkezők), ami miatt inkább más boltokba jár bevásárolni.

Van egy üzemeltetési probléma, amit már tavaly jeleztünk a Mohu felé, de hát pontosan sz*rtak a fejünkre

– fogalmazott határozottan lapunknak a fővárosi képviselő.

Társasházakba is betörnek, hátha találnak pár flakont

A palackonkénti 50 forintos visszaváltási díj hatalmas készpénzforgalmat generált az utcákon. Számítások szerint még 90 százalékos visszaváltási arány mellett is napi mintegy 48 millió forintnyi megváltatlan vagy gyűjthető érték marad a rendszerben. Ez a tetemes összeg a kispénzűek és nyugdíjasok mellett nemkívánatos jelenségeket is bevonzott. A belvárosban (például a XIII. kerületben vagy a bulinegyedben) 8-10 fős csoportok gyűlnek össze 20-25 zsákkal. Az ott visszaváltott pénzből helyben fogyasztanak alkoholt vagy más tudatmódosító szereket, zaklatva a járókelőket – mutatott rá Keszthelyi a problémákra. Szerinte a Mohu terve, hogy készpénzre nem lehetne váltani a flakonokat, javítana a helyzeten, de azt nem oldaná meg teljesen.

Én próbálom azért ebben látni az egyensúlyt, mert vannak nagyon sokan, akiknek tényleg megélhetést adott ez a palackvisszaváltási lehetőség. Rettentő sok időst látok, nyugdíjast látok, fiatalt látok, de sajnos egy bűnözői csoport erre az egész jelenségre ráépült. Látjuk azt, hogy vannak kiszolgáltatott emberek, akik sajnos ebben a maffiában arra vannak kényszerítve, hogy minél többet gyűjtsenek. Nekem is volt olyan, hogy be akarták törni a társasházunk kapuját, és akkor kérdeztem a két fiatalembert, hogy mi a probléma, és mondták, hogy nekik időre menniük kell, nézik a kukákat, engedjem már be őket, hátha találnak 4-5-öt

– mesélte el tapasztalatait, ami ellen szerinte közösen kell fellépni, például a társasházak jogainak megerősítésével.

A képviselő egy másik, ennél súlyosabb esetről is beszámolt. 

„A kollégámat megfenyegették életveszélyesen, hogy hagyja abba a visszaváltását, mert ha pont nála fog betelni az automata, akkor a következő hat zsákkal ott álló ember nem tudja megkapni a pénzét a palackjaiért” – mesélte Keszthelyi, akinek a kollégája a fenyegetés hatására el is ment az automata elől, mert félt. Hozzátette, sokan már azért nem viszik vissza a flakonokat, mert nem akarnak találkozni sem az áldatlan állapotokkal, amik az automatáknál fogadják őket.

A DK politikusa szerint volt olyan belvárosi üzlet, ahol a lakosság kérésére szüntették meg a REpont automatát. Annyira kicsi volt ugyanis a bolt, és akkora terhelés érkezett a visszaváltás miatt, hogy a lakók kérték, szüntessék meg, mert élhetetlenné vált a környék.

Én ebben összefüggést látok a belvárosi buliturizmus, a rendezvényturizmus és a belvárosra nehezedő palackgyűjtés között. Próbálom mindenkinek jelezni, hogy ha ez így marad, és a kormány nem lép, akkor másoknak kell lépniük azért, hogy a város nyugalmát visszakapják az itt élők. A közterületek használata annyira megváltozott, hogy az szembetűnő. Én itt, a XIII. kerületben naponta kapom ezeket a jelzéseket. Olyan embereket látni a közterületeken, akik ott szívják a kábítószert, fetrengenek, fenyegetik a sétálókat. Egyszerűen megjelent egy olyan, a közterületre nem való viselkedés, amely nagyon szembeötlő

– fejtette ki Keszthelyi, aki azt is hozzátette, nem lehet az önkormányzatokra egy az egyben rátenni ezt a terhet.

Mi lehet a megoldás?

Keszthelyi Dorottya szerint a megoldásnak több kulcsa is van. Egyrészt több olyan nagy teljesítményű automatákat kellene telepíteni, amelyekben ömlesztve lehet visszaváltani a palackokat. Ezen kívül boltoktól független visszaváltó pontok telepítésében is lát lehetőséget. Példaként hozta fel a fővárosi üzemeltetésű Vásárcsarnok Nonprofit Kft.-t, amely több telephelyen is üzemeltet csarnokokat, ahol szintén lehetne visszaváltó pontokat telepíteni, erre azonban a jelenlegi szabályozás nem ad lehetőséget. Egy ilyen független visszaváltó helynél azonban ismét visszajön az a probléma, hogy levásárlási kupont nem feltétlenül tud adni, ezért marad a banki utalásos mód, viszont szerinte legalább a terhelés szétterülne jobban a városban.

Keszthelyi Dorottya elárulta, hogy próbáltak tárgyalni a Mohuval, de ahogy fentebb is jeleztük, bizonyos kérdésekben a törvény megköti mindenkinek a kezét. „A kormánynak kell rendeletet módosítania ahhoz, hogy bármilyen érdemi változás történjen” – jelezte a képviselő, aki üzent a parlamenti Tisza-frakció tagjainak is.

Van tizenhat fővárosi Tisza-frakciótag. Lehetnének annyira előrelátóak, hogy kiállnak a városért, és ők állnak annak az élére, hogy módosítsák ezt a törvényt. Tizenhat tiszás országgyűlési képviselő azért tehetne valamit a városunkért

– üzente a politikus. 

Magyar Péter részletesebben is megszólalt a problémáról

Keszthelyi Dorottya az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatban úgy fogalmazott, ha bármilyen kérdés felmerül, annak a boltok lesznek az elszenvedői. „Én azért csodálkozom, hogy még nem lett ebből nagyobb baj” – közölte, majd azt is elárulta, hogy beszélt az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárával, és arra kérte őt,hogy „álljanak ki magukért, a vásárlóikért és a dolgozóik biztonságáért”.

Ahogy azt cikkünk elején is jeleztük, a Tisza-kormányig is eljutottak a panaszok; Magyar Péter a csütörtök délutáni kormányzati sajtótájékoztatón már arról beszélt, a Mohu nem, vagy nem megfelelően teljesíti a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségeit, ami miatt Magyarország az uniós hulladékkezelési célokat sem teljesíti, és évente jelentős összeget fizethet ki büntetésként.

A kormány három fő célt határozott meg: javítani a szolgáltatás minőségét, csökkenteni a hulladékgazdálkodás költségeit és jelentősen növelni az újrahasznosítás arányát. Magyarország ugyanis az uniós átlaghoz képest kevesebb hulladékot termel, de azt rosszabbul kezeli: a 2025-re vállalt legalább 50 százalékos újrahasznosítási arány helyett 36 százalékot sem ért el, miközben a célok teljesítésével akár 90 milliárd forinttal is csökkenthetők lennének az ország kiadásai.

A Mohu szintén csütörtökön reagált, Facebookon közzétett közleményükben jelezték, egyetértenek a kormánnyal, hogy felül kell vizsgálni a hulladékgazdálkodási rendszert. A céget kerestük kérdéseinkkel, ha válaszolnak, cikkünket frissítjük.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Artur Widak / NurPhoto / Getty Images)