Hatalmasat változott az elmúlt években a magyar gazdaság, és erre nagyon régen nem látott intézkedéssel teheti rá pecsétjét a Varga Mihály vezette Magyar Nemzeti Bank, ha igaz a csütörtökön kiszivárgott információ.

A Bloomberg jelentése nyomán azonnal felszökött a forint árfolyama csütörtökön délután.

A hírügynökség arról értesült jól értesült, név nélkül nyilatkozó forrásától, hogy a Magyar Nemzeti Bank leállítja kamatcsökkenéseit. Az MNB idén már négyszer csökkentette alapkamatát, a legutóbb a múlt héten 5,5 százalékra. Ha tovább halad, az 

különösen ha az iráni konfliktus közepette és a tél közeledtével tovább emelkednek az energiaárak és kamataikat emelik a nagy jegybankok.

A világtrenddel szembehaladó MNB-kamatcsökkentések leállításának indoka azonban a jelentés szerint nem ez, hanem egy olyan jegybanki lépés, aminek a bekövetkeztére amúgy is lehetett számíani, de talán az elboruló nemzetközi piaci hangulat hatására kellett előrehozni.

A pillanat megfelelő, hiszen az MNB szeptember végi kamatdöntő ülésekor teszi közzé új inflációs előrejelzéseit – majd ezt követően csak három hónappal később. A decembert ezek szerint – amikor már az új kormány hosszútávú költségvetési tervei is ismertek lesznek, esetleg újabb rizikókat teremtve a forinbt árfolyamában – már nem várnák meg egy fontos és korszakos jegybanki döntéssel.

A kamatvágásnak azért szakad vége  – állítja a Bloomberg forrása –, mert az MNB arra készül, hogy lejjebb szállítja az Európai Unió legmagasabb inflációs célját.

Ennyi lehet az új inflációs cél – legutóbb még a bizarr Járai–Gyurcsány páros döntött

Ez logikus magyarázat, ha ugyanis alacsonyabb az elérendő cél, akkor a monetáris döntéshozóknak szorosabban kell tartaniuk a gyeplőt, ami kamatra lefordítva a korábban vártnál magasabb kamatot jelenthet. Ebben az esetben csökken a veszélye, hogy a forintot eladási hullám és gyengülés sújtsa, miközben a világban másutt az eddiginél magasabb kamatokat kínálnak.

A Bloomberg forrása még azt is közölte, várhatóan mi lesz az új inflációs cél: a jelenlegi 3 százalék helyett 2,5 százalék. (Hozzátesszük, a jelenlegi felállásban a 3 százalék köré egy százalékpontos toeleranciasávot vontak, azaz ha a 2-4 százalékos tartományból nem lép ki tartósan az infláció, az MNB-nek nem kell igazítania kamatain.)

Érdekes és fontos, amit a hírügynökségi jelentés hozzátesz: a szeptember végi döntés lehet azért akár más is, a piaci változásoktól függően. (Nem tisztázzák, ez csak a kamatra vonatkozik-e, vagy az inflációs célra.)

Mindenesetre, ha módosítják az inflációs célt, a magyar gazdaság kereteiben olyan változás történik, amire két évtizede nem került sor: a 3 százalékos célkitűzás átívelt azon a 16 éven is, amikor Orbán Viktor volt a miniszterelnök és többynire Varga Mihály a gazdasági, illetve pénzügyminiszter.

Az MNB az euró majdani bevezetésére is készülve 2001. nyarán vezette be az inflációs célkitűzás rendszerét. Az akkori inflációs célt 7 százalékban határozták meg, az ezt követő években ötször is változtattak rajta, míg 2005 nyarán eljutottak a mai és érvényes 3 százalék 2007-től hatályos bejelentésével. 

A célt közösen tűzte ki a Járai Ferenc vezette MNB és Gyurcsány Ferenc kormánya. Az akkor érvényes jogszabályok szerint még a kormány is beleszólhatott, a törvényt azóta az Európai Központi Bank sztenderjeihez igazították, és a jegybank dönt. Huszonegy év elteltével megérkezhet a változás.

A régióhoz igazodnánk egy nem túl drasztikus váltással

Az idei magyar inflációs szinteket tekintve nagyon nem erősen nem kell magyarázni a változtatás logikáját: júliusban 1,2 százalékot mértek, miközben az euróövezet a 3 százalékos régióban jár, messze az EKB 2 százalékos célja felett.

A mostani magyar előnyt persze 

• egyedi tényezők is magyarázzák, mint a kormányok árintézkedései és a forint idei száguldása.
•  Nem árt emlékezni arra sem, hogy az EU keleti szárnyának gyorsabban fejlődő gazdaságai az elmúlt évtizedekben hajlamosak voltak a magasabb inflációra, mint nyugaton,
• a közelmúltból pedig arra, hogy inflációs szempontból a magyar gazdaság bizonyult az egyik legsérülékenyebbnek Európában az energiaválságra.

Az MNB-nél bizonnyal, és a kiszivárgás tanúsága szerint is, már számba vették a pro és kontra érveket, és a kiigazítás mellett kötöttek ki. Ha a közölt szint igaz, az MNB tulajdonképp a régió legnagyobb gazdaságaihoz igazít. A jegybanki inflációs cél, egy százalékpontos +/- toleranciasávokkal

• Csehországban 2 százalék, 
• Lengyelországban 2,5 
• és Romániában is 2,5 százalék.