GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 03. 2 percnyi olvasás
A vádlott egy ukrán exkatona, akit a német ügyészség a szabotázsakció irányításával gyanúsít.
Négy évvel a Balti-tenger mélyén történt robbantások után októberben bíróság elé kerül az Északi Áramlat-szabotázs első gyanúsítottja. A német ügyészség szerint Serhiy K. korábbi ukrán tisztként egy profi búvárokból álló csoportot vezetett, amelynek feladata a gázvezetékek felrobbantása volt.
Október 14-én kezdődik Hamburgban az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának első pere. A német Szövetségi Legfőbb Ügyészség vádirata alapján a hamburgi tartományi felsőbíróság elegendő gyanút látott ahhoz, hogy megindítsa a büntetőeljárást Serhiy K. ellen, akit a szabotázsakció egyik kulcsfigurájának tartanak.
A Zeit értesülései alapján a tárgyalás december 17-ig tart, összesen 16 tárgyalási napot tűztek ki. A vádlott egy korábbi ukrán tiszt, akit a német hatóságok szerint azzal bíztak meg, hogy egy profi búvárokból, egy hajóskapitányból és egy robbanóanyag-szakértőből álló csoportot irányítson.
A német ügyészség szerint a cél az volt, hogy véglegesen működésképtelenné tegyék a Balti-tenger alatt húzódó gázvezetékeket, így megakadályozva, hogy Oroszország a földgáz értékesítéséből származó bevételekkel finanszírozza az Ukrajna elleni háborút. A hatóságok szerint K. más katonai személyekkel együtt részt vett a terv kidolgozásában, és az akciót állami szervek megbízásából készítették elő.
Az Északi Áramlat vezetékein 2022 szeptemberében robbantak fel a robbanószerkezetek. A detonációk súlyos károkat okoztak a két vezetékrendszerben, amelyek eredetileg orosz földgázt szállítottak volna Németországba.
A robbantások idején azonban a vezetékek már nem működtek a korábbi kapacitással.
Oroszország röviddel korábban leállította a gázszállítást az Északi Áramlat 1-en, amit a nyugati szankciók és az ukrajnai háború miatt kialakult konfliktus előzött meg. Az Északi Áramlat 2 pedig soha nem állt üzembe.
A német hatóságok szerint a vezetékek megsemmisítésének célja éppen az volt, hogy a gázszállítás későbbi újraindításának lehetőségét is kizárják.
A gyanúsított ügye 2025 augusztusában vált konkréttá, amikor Olaszországban, egy nyaralás során letartóztatták. Később Németországnak adták át, azóta letartóztatásban van. A Szövetségi Legfőbb Ügyészség több bűncselekménnyel, köztük civilek elleni támadással összefüggő háborús bűncselekménnyel is vádolja.
Ukrajna eközben továbbra is elutasítja, hogy köze lett volna a vezetékek megsemmisítéséhez.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök néhány napja ismét azt mondta, hogy Kijev hivatalosan soha nem vett részt az Északi Áramlat megsemmisítésére irányuló műveletben.
Az ügy közben újabb gyanúsítottal bővült: augusztus közepén Horvátországban elfogtak egy ukrán búvárt, akit szintén az akcióban való részvétellel gyanúsítanak. Ő jelenleg horvát őrizetben van.
A hamburgi per így nem csupán egyetlen vádlott felelősségéről szólhat. A tárgyalás során az is kiderülhet, mennyire megalapozott a német nyomozók feltételezése, miszerint ukrán katonai háttérrel rendelkező személyek álltak a háború egyik legnagyobb európai energetikai szabotázsakciója mögött.
Sorsfordító pillanat, Zelenszkij ezt nem hitte volna: Németország Ukrajna ellen fordulhat, milliárdos kártérítést követelhet tőle – megszólalt az Északi Áramlat-per ügyvédje
A per már túlmutat egyetlen ember védelmén. Az Északi Áramlat felrobbantása körül még továbbra is akadnak kérdések. Németországban megkezdődött a per.
Napi