Miközben már javában zajlik a válogató az új legfőbb ügyész kiválasztására, a Sándor-palota mélyen hallgat a részletekről. Baka András köztársasági elnök szerdán fogadta Senyei György Barnát, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét és Pecsenye Csabát, az Országos Bírói Tanács (OBT) elnökét, hogy a jelöltállítás folyamatáról egyeztessenek. Bakáék a találkozóról semmilyen további részletet nem osztottak meg, ezért lapunk több kérdést is küldött a Sándor-palotának.

Az alkotmánymódosítással eltávolított Sulyok Tamás gyakorlata a minta Baka András számára?

Egyebek mellett arról érdeklődtünk, hogy az OBH és OBT elnökeivel folytatott megbeszélésen mely lehetséges jelöltek neve került szóba. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy az államfő milyen kvalitásokat várna el az új legfőbb ügyésztől, de megkérdeztük azt is, hogy mikor születhet meg a döntés a vádhatóság vezetőjéről. Érdemi tájékoztatás helyett Baka Andrásék mindössze azt válaszolták, hogy 

Az érdemi tájékoztatás hiánya mellett az is figyelemre méltó, hogy míg az államfő hivatala – állítása szerint – meghatározó és követendő mérceként tekint az elődei eljárásmódjára, Baka András helyeselte közvetlen elődjének, Sulyok Tamásnak a jogellenes eltávolítását. Emlékezetes: Baka egy júliusi interjúban úgy vélte, hogy Sulyoknak az államfői intézmény rangja és méltósága érdekében magától le kellett volna mondania. Mivel ez nem történt meg, Baka András elfogadhatónak tartotta a legitim köztársasági elnök eltávolítását, és azt a „foglyul ejtett állam felszabadítása” egyik szükséges elemének tekintette.

Érvelése szerint a hatályban lévő közjogi struktúra – benne Sulyokkal – akadályozta az új jogállami rendszer kialakítását, ezért átmenetileg rendkívüli eszközök alkalmazását is indokolhatónak nevezte. Sulyok Tamást végül a Tisza-kormány az Alaptörvény 17. módosításával – gyakorlatilag egy tollvonással – fosztotta meg a három év múlva lejáró mandátumától. A Sándor-palota válasza viszont arra utal, hogy az új államfő az éppen aktuális politikai érdekei mentén értelmezi az elődei tevékenységét.

Ki kinek az embere?

A köztársasági elnök csütörtökön Magyar Péterrel is találkozott és bár egyikük sem említette a tárgyalt pontok között az legfőbb ügyész személyének a kérdését, figyelemre méltó, hogy a találkozóra mindössze egy nappal azután került sor, hogy Baka az OBT és OBH elnökével egyeztetett. A két találkozó időbeli közelsége azért is figyelemre méltó, mert sokan a Tisza embereként könyvelték el Baka Andrást. 

Bóka János, a Fidesz-frakcióvezetője már Baka jelölésekor azt írta, hogy 

és arra hívta fel a figyelmet, hogy Baka szerepvállalásával hozzájárul „Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”. Hasonló kritikát fogalmazott meg Panyi Miklós. A fideszes honatya szerint Magyarnak kellett egy „Tisza-báb”, és Baka azzal, hogy Sulyok Tamás jogsértő eltávolítása után elfogadta a tisztséget, legitimálta a Tisza eljárását. Noha az államfő korábban azt közölte: pártokkal nem egyeztet a jelölt kiválasztásáról, 

Magyar Péter miniszterelnök ugyanis a legnagyobb parlamenti párt, a Tisza elnöke is egyszemélyben. 

Az Alaptörvény vonatkozó passzusa szerint a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára választja meg az Országgyűlés, kilenc évre, kétharmados többséggel. A tisztség előző viselőjét, Nagy Gábor Bálintot a Tisza-kormány kezdettől fogva komoly nyomás alá helyezte, Magyar Péter miniszterelnök ultimátumot is szabott neki a lemondásra. Nagy végül magától mondott le augusztus 25-i hatállyal. 

A sajtóban több lehetséges jelölt neve is megjelent Nagy Gábor Bálint utódjaként, az esélyesek közt emlegetik Fürcht Pált, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetőjét, valamint Ibolya Tibor egykori fővárosi főügyészt. Ligeti Miklósnak, a Transparency International jogi igazgatójának a neve is bekerült a kalapba, miután a minap sikertelenül pályázott a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki posztjára.