KülföldSzerző: magyarnemzet 2026. 09. 03. 2 percnyi olvasás
Az ázsiai nagyhatalom első számú diplomáciai eszköze a panda.
Ji Lan, a nőstény panda augusztus 10-én töltötte be az ötödik évét, a hím, Hszing Csiu pedig szeptember 29-én lesz hatéves. Ez azt jelenti, hogy a pandapár közel került az ivarérettséghez, és ha van az állatkertek számára nagy esemény, az bizonyosan a pandabébi születése. Az adelaide-i állatkert tudja ezt, és a múlt vasárnapra szervezett Teddy Bear Picnic-re sikeresen el is adott 5000 jegyet.

Bár az intézményben azért vannak még nagyon érdekes állatok és események, a pandák mindennél népszerűbbek. A mostani pár 2024-ben érkezett Dél-Ausztráliába Szicsüan tartományból, amely nem csoda, hiszen ez az egyetlen terület, ahol a pandák szabadon élhetnek, Kína pedig úgy őrzi az ikonikus állatokat, mint a kincset. De van az a pénz, amiért kölcsönadják az állatokat.
Adelaide tapasztalt pandás állatkert, 2009 és 2024 között Vang Vang és Fu Ni voltak a sztárok, összesen nagyjából ötmillió látogató érkezett miattuk ebben az időszakban a kertbe. Az a két panda egy nagy kísérlet alanyai voltak, ők lehettek volna az első Ausztráliában született pandakölyök szülei. De nem lettek, bármit is próbáltak a kutatók.
A tapasztalat azt mutatja, hogy ahol panda van az állatkertben, ott az emberek azonnal beléjük szeretnek. Ezért Kína mindig benyújtja a számlát. A világ legdrágábban tartható állata az afrikai elefánt, mert rendkívül óvatosan bánnak vele, hatalmas a termete, rengeteget eszik, nehéz a szállítása, borzasztó drága a gyógykezelése, így csak az igazán gazdag állatkertek tudnak elefántot bemutatni. A második legdrágább állat pedig a panda.
Már magában az állat bérlése sem olcsó, évi nagyjából egymillió dollárt kérnek a kínaiak az országukat jelképező állat párjáért.
A szerződést újra is lehet tárgyalni, újra is szokták, mert a bérlők nagyon szeretik a pandákat. A San Diego-i állatkert az évek során legalább negyvenmillió dollárt költött a pandáira, amelynek nagy része a biztosítás, a gondozás és a táplálás. Márpedig a panda csakis bambuszt hajlandó enni, abból is csak a frisset, de ha ízlik neki, rengeteget. Az állatkerteknek megfelelő minőségű bambuszt kell minden nap a pandák elé tenni, az állatok pedig sokszor rosszkedvűek, akkor nem nyúlnak a takarmányhoz. Ezt pedig lehet kidobni. A kölykök egy másik sarkallatos kérdés, ugyanis minden pandabébi Kína tulajdona. Addig várnak csak, amíg a kölyök megerősödik és elválasztható anyjától, majd azonnal küldik is Kínába. A washingtoni Tai San négyéves, Pao Pao három és fél volt, mikor végleg elhagyta Amerikát.

Kína hivatalos pandadiplomáciai programot is működtet, amelynek keretében a népszerű állatokat bérbeadja számára fontos államokba. Így járt el Finnország esetében is, ahol 2017-ben kötöttek 15 éves szerződést egy pandapár befogadásáról az Ahtari állatkerttel. A megállapodás értelmében a két pandáért 12 millió eurót fizetett az állatkert. A projekt azonban nem sikerült jól. Az Ahtari Zoo nem tudta kitermelni a szükséges pénzt, az állam nem segített rajta, ezért úgy döntöttek, hogy visszaküldik Lumit és Pyryt Kínába 2024-ben. Egy évre rá az állatkert is bezárt.
Borítókép: Az adelaide-i állatkert sztárja, Ji Lan (Fotó: MA PING)