BulvárSzerző: blikk 2026. 09. 03. 8 percnyi olvasás
Elkeseredett állomány, sokan átverésről, be nem tartott ígéretekről, megalázásról beszélnek. A létszámgondok miatt leterhelt rendőrök nagyon várták a Tisza Párt kampányidőszaka és az új kormány beiktatása során beígért szeptemberi, minimum 15 százalékos bérrendezést, de semmi nem lett belőle.
Mérgesek, és csalódottak a rendőrök, tűzoltók, büntetés-végrehajtási dolgozók, vagyis a belügyesek. Szeptemberig csendben voltak, ám amikor rájöttek, hogy csak ígéret volt a bérrendezés, hangot adtak a rossz kedvüknek. Pósfai Gábor szeptember 1-jén kiadott közleménye szerintük megint csak terveket, javaslatokat, elképzeléseket tartalmazott, semmi konkrétum nem volt benne, hogy mikor, hogyan rendezi a kormány a béreket.
A rendőrök szerint minimum egységesen bruttó 300.000 forint béremelésre lenne szükség, a fegyverpénz – ami évi 500.000 forint – megtartásával, a cafeteria megduplázásával, a munkába járás költségeinek a versenyszférához igazított kifizetésével. Emellett olyan dolgokban is döntést követelnek, mint a szolgálati járművek Casco biztosítása, s hogy felelősségre vonás csak szándékos rongálás és baleset okozása miatt legyen.
Tóth Zoltán, a Közszolgálati Rendőr Szakszervezeti alelnöke, a BRFK aktív állományú rendőr alezredese a Blikknek elmondta, érdekképviseleti vezetőként csakis a rendőrök, ezzel együtt a saját jövője érdekli, ezért volt fontos, hogy a szakszervezetek is részt vegyenek a Belügyi Érdekegyeztető Tanács szeptemberben 3-i , a Belügyminisztériumban megtartott ülésén.
– Csalódott vagyok – mondta az ülést értékelve az alezredes. – Nem a szakszervezet, nem a rendőrség miatt. Majd három órát beszéltünk a semmiről, hogy az új Belügyminisztérium mit tett az elmúlt 114 napban, de olyan érdemi döntés, ami az állományt érdekli, amit a kampányban megígértek, nem született.
Tóth Zoltán alezredes szerint semmilyen konkrétum nem hangzott el a rendőrök bérrendezésének nagyságáról, határidejéről / Fotó: KRSZ
Az alezredes szerint a létszámgondokkal küzdő állományt egyedül a beígért fizetésemelés érdekli. A tárca a szeptemberi parlamenti időszakban 91 jogszabály-változtatást nyújt be, a csomagban elvileg benne lehet a fizetés javaslat, de ezt egy szakszervezeti vezetőnek sem mutatták meg, nincs róla információ, nem lehet tudni, valóban tárgyalnak-e majd róla.
A zsaruk, tűzoltók, börtönőrök nagy része másodállásba jár két szolgálat között, ami nem járható út, de jelenleg másképp nem tudnak megélni. Ám ha a fáradtság miatt a szolgálatban nem úgy teljesít, ahogyan arra esküt tett – így a saját, a mások, a megmentendők életével játszva – akkor azért ki a felelős?
– Tudják a belügyben, hogy adni kell valamit, hogy béremelés nélkül ez a helyzet nem húzható tovább – mondta a szakszervezeti vezető. – A biztonság állami feladat. Pénzbe kerül. Mi meg megyünk oda, ahonnan más menekül, az életünket is kockáztatva. Ezt kompenzálni kell, megfelelő fizetéssel, nyugdíjrendszerrel. Ám itt megint csak hülyének van nézve a rendőr... vállalom a szavam, ez van, itt tartunk, már megint és még mindig.
Pósfai Gábor a mait tanácskozás után négy órával a Facebook közösségi oldalon értékelte a mai Belügyi Érdekegyeztető Tanács ülését. Kiemelte, jól érezhető, hogy a szakszervezeteket évekig nem hallgatták meg, vonták be érdemben a rendőri állományt érintő döntésekbe.
A miniszter kiemelte, az egyeztetés és a partnerség kifejezett célja a rendvédelmi területen dolgozók hiteles tájékoztatása, valamint a szándékosan félrevezető információk és híresztelések megelőzése. Belügyminiszterként továbbra is fontosnak tartja a korábban háttérbe szorított tanácskozás negyedévenkénti megtartását és azon a személyes jelenlétét.
Pósfai Gábor a belügyi dolgozók béremelését, a szeptemberre ígért fizetésemelés elmaradásának okát nem érintette a közleményében.
Pósfai Gábor belügyminiszter szerint már szeptemberben a parlament elé viszik a rendőröket érintő béremelési javaslatokat/ Fotó: Czerkl Gábor
A rendőrök egyszerre tanácstalanok és tehetetlenek, szolgálni és védeni akarnak, de már nem bírják elviselni, hogy évtizedek óta csak követelnek tőlük. A szakszervezeti érdekképviseleten kívül nincs semmi a kezükben, hiszen a rendőrségnek, a rendőröknek nincs sztrájkjoga, amivel egy civil cég alkalmazottai hathatnak a vezetésre.
– Az 1989-es VII-es, valamint a fegyveres szervekre vonatkozó szolgálati törvény, a HSZT kimondja, hogy a rendvédelmi és rendészeti szerveknél teljes sztrájktilalom áll fenn, a közbiztonság folyamatos fenntartása, valamint az állam zavartalan működése érdekében –magyarázta Horváth László büntetőjogász. – Törvényesen a rendőrök a szakszervezeteken keresztül, illetve kollektív panaszokkal, egyeztetésekkel léphetnek fel az érdekérvényesítés frontján, ez azonban nagyon kevés.
A New York-i zsaruk sem sztrájkolhatnak, de több, jogilag támadhatatan módszert is kitaláltak a sztrájk pótlására / Fotó: NYPD
A jogász szerint a sztrájktilalom a világ minden rendőrségére érvényes, ám sok helyen a zsaruk már kitalálták, hogyan hathatnak a kormányra sztrájk nélkül. Amerikai módszer a Blu Flu, a kék influenza, amikor a rendőrök összehangolva, egyszerre jelentenek beteget. A másik amerikai szürke zónás rendőri tiltakozás a munkalassítás, a Work Slowdown, amikor csak a legsúlyosabb, életveszélyes segélyhívásokra – például fegyveres rablás, gyilkosság – reagálnak azonnal. A kisebb ügyekhez – csendháborítás, kisebb koccanások – szándékosan nagyon lassan érkeznek meg, vagy figyelmen kívül hagyják. Nem állítják meg a gyorshajtókat, nem igazoltatnak gyanús személyeket az utcán, és nem indítanak eljárást kisebb vétségek miatt. A harmadik módszer az adminisztratív túlterhelés, a Rule to Rule, amikor a rendőrök egy egyszerű intézkedés után a papírmunkát – ami normál esetben 15 perc – szándékosan 3 órán keresztül írják, minden létező formanyomtatványt és mellékletet precízen kitöltve. Ez megbénítja a kapitányságok működését és az igazságszolgáltatási rendszert, miközben senkit sem lehet lustasággal vádolni, hiszen „csak követi a protokollt”.
Napi