Az alma ára az elmúlt bő évtizedben jelentősen emelkedett, a folyamat azonban korántsem volt egyenletes. A 2025-ös csúcsról több tényező miatt is eltávolodtak az árak az idei nyár végére, ezek között pedig csak egy volt az árrésstop kiterjesztése az almára.

A magyar piacon 2015 és 2019 között még viszonylag stabil árszint volt jellemző, majd 2021-től látványos szintugrás következett. Ebben már nemcsak az egyes évek termésmennyisége játszott szerepet:

az energia, a munkaerő, a csomagolás, a szállítás és a hűtőtárolás drágulása egyaránt tartósan magasabbra tolta az alma árát.

A következő nagyobb emelkedési hullám 2024–2025-ben érkezett, amikor a kedvezőtlen időjárás és a gyengébb termés tovább szűkítette a kínálatot.

Az alma árának egyik legfontosabb mozgatórugója ugyanis továbbra is a termés nagysága. A tavaszi fagy, a jégeső, az aszály és a nyári hőstressz egyaránt komoly kiesést okozhat, ezért az egymást követő évek között jelentős árkülönbségek alakulhatnak ki. A magyar piac ráadásul szorosan kapcsolódik az európaihoz: különösen Lengyelország termése meghatározó. Egy kiugró lengyel termés jelentős kínálati nyomást okozhat a régióban, míg egy gyengébb európai szezon felfelé hajthatja az árakat. A hazai terméskiesést ugyanakkor az import részben képes ellensúlyozni,

így a magyarországi termés és a bolti árak között nincs automatikus, egy az egyben érvényesülő kapcsolat.

Az alma esetében jól megfigyelhető a szezonalitás is, annak ellenére, hogy a gyümölcs hosszú ideig tárolható. A 2015 és 2025 közötti havi fogyasztói árak alapján az év eleje jellemzően az olcsóbb időszak, tavasszal pedig fokozatos drágulás indul, amely általában július–augusztusban éri el a csúcspontját. Ennek hátterében az áll, hogy ekkorra az előző évi jó minőségű készletek megfogyatkoznak, miközben az új termés még nem érkezett meg teljes volumenben. Szeptembertől az új alma piacra kerülésével rendszerint enyhül az árnyomás.

A szezonális hatás azonban évről évre eltérő erősségű, és egy jelentős terméskiesés, nagy európai kínálat vagy az import változása könnyen felülírhatja a megszokott mintát. A 2015–2025 közötti adatok alapján januárban az alma ára átlagosan mintegy 12 százalékkal maradt el az adott év átlagától, júliusban és augusztusban viszont körülbelül 13 százalékkal meghaladta azt.

Az utóbbi években a szezonalitás valamelyest mérséklődött, amiben a tárolási technológia, az import és a folyamatosabb kínálat is szerepet játszhatott.

Kiugró drágulás 2025 végén

A 2025-ös kiugró drágulás után 2026-ban fordulat következett az almapiacon. A KSH fogyasztói árai alapján január és július között átlagosan mintegy 14 százalékkal került kevesebbe az alma, mint 2025 azonos időszakában, miközben az éves árcsökkenés a nyár közeledtével egyre látványosabbá vált. Júliusban az átlagár már közel negyedével maradt el az egy évvel korábbitól.

A csúcson, tavaly nyár végén 860 forintba került egy kiló alma, mostanra az átlagár 615 forintra szelídült.

A változás mögött elsősorban a kínálati helyzet javulása áll. A 2025-ös magyar termést súlyos fagykárok érintették, miközben Európa egészében – mindenekelőtt Lengyelországban – jóval bőségesebb volt a kínálat. Ennek hatása 2026-ban is érződött: az év első felében jelentősen nőtt a Magyarországra érkező alma mennyisége, ami részben pótolta a gyenge hazai termés miatt kieső kínálatot, és egyben lefelé szorította az árakat. Az európai piacon szintén korrekció következett be a 2025-ös magas szintekről, bár az egyes termelő országok között jelentős különbségek maradtak.

A szezonalitás ugyanakkor 2026-ban sem tűnt el. Márciusig csökkent a fogyasztói ár, majd tavasztól ismét lassú emelkedés kezdődött: a márciusi 566 forintos kilogrammonkénti átlagár júliusra 615 forintra nőtt. Ez megfelel annak a tipikus mintának, amikor az előző évi készletek fokozatos fogyása a nyár közeledtével felfelé húzza az árakat. A drágulás azonban ezúttal lényegesen visszafogottabb volt, mint 2025-ben.

Árrésstop

December 1-jétől az alma is bekerült az árrésstopos termékek körébe, ez pedig meglátszott az árakon is. Az Online Árfigyelőben az almák minimálárai összevetve látszik az árak csökkenése. Bár a bevezetés ideje december 1. volt, mi az adatok kisimítása kedvéért 30 napos gördülő átlaggal számoltunk, ezért látszik a grafikonon fokozatosnak a csökkenés. A Penny esetében ez nem látszik, de itt csak arról van szó, hogy sokáig egy termékkel szerepelt az Árfigyelőben amely éppen nem követte a piaci trenedet.

A minimálárak alapján most 300-400 forintért is hozzá lehet jutni almához a nagyobb boltokban, de ez jellemzően nem a legjobb minőséget jelenti.

Az idei magyar almatermés várhatóan nagyon gyenge lesz, a hazai kínálat jelentős kiesését azonban az import részben vagy akár nagyrészt is pótolhatja, mérsékelve ezzel az árakra nehezedő felfelé mutató nyomást.

^{A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images}