Ukrajna a bűnöket a kommunista szovjet állam bűneinek nevezte, amely többek között a magyar és a német kisebbség tagjait is sújtotta. Ilyen volt például a málenkij robot, amely névleg ugyan rövid, a valóságban viszont többen éveket töltöttek ezen a címen szovjet kényszermunkatáborban. A törvény elismeri, hogy a helyi lakossággal szemben jogtalanul jártak el a hatóságok, és kötelezi magát, hogy az áldozatok emlékét megőrizendő különböző lépéseket tesz.

 A törvényben az áll, hogy a cél az események pártatlan megismerése, hogy a jövőben hasonló események ne történhessenek. A törvény bejelentésekor a parlamentben kiemelték, hogy Oroszország, amely ma is fegyveres agressziót hajt végre Ukrajna ellen ugyanolyan bűnökben vétkes, mint az előd kommunista rendszer, így például a civil lakosság nagy méretű elnyomása. Az ukrán parlament a nemzetközi közösség, a tudományos élet szereplői és a történelmi kutatóintézetek munkatársait arra szólította fel, hogy működjenek együtt a szovjet totalitárius rendszer által elkövetett bűnök teljes feltárásában Kárpátalján és Ukrajna más területein. 

A Szovjetunió 1944-ben nyomult be Kárpátaljára azt követően, hogy a magyar és a német hatóságok távozni kényszerültek. A szovjetek által bevezetett katonai közigazgatás a katonakorú embereket tömegével gyűjtötte össze és ítélet nélkül küldte őket a hátországban levő munkatáborokba. 

Borítókép: Magyar honvédek Kárpátalján 1941-ben (Forrás: Fortepan / Gubcsó család)