A jövő év legelejétől, 2027. január elsejétől bevezetni tervezett nyugdíjminimum ügye most nem is lehetne aktuálisabb, pár hónapon belül valósággá válik több százezer magyar kisnyugdíjas számára, ám az első ránézésre meglehetősen egyértelmű megítélésűnek tűnő intézkedés mégis tud megosztottságot szülni.

Szakértőt kérdezünk az alábbiakban arról, hogyan finomítana a szociális megfontolású kormányzati lépésen, és hogy mennyiben elégséges az a bizonyos havi 120 ezer forintra emelés – még ha eddig alig negyedennyivel, vagy „csak” jóval kevesebbel kellett is beérnie az érintetteknek hosszú éveken át. Karácsony Mihály lapunknak többek közt azt mondta, nem érti, miért ennyiben határozták meg az alsó határt.

Százezreket érint, de van, aki most kimaradhat

Elöljáróban felidézzük, hogy Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója az elmúlt időszakban alapjáraton üdvözölte, hogy a Tisza-kormány 120 ezres szintre emelné az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegét, ami azt jelenti, hogy az ilyen ellátásban részesülők körében senki sem kaphat ennél alacsonyabb havi járadékot Magyarországon.

Farkas rámutatott, szerinte egyelőre nem világos, mi lesz a rokkantsági ellátásokkal, azok ugyanis szerepeltek a Tisza Párt választási programjában, csakhogy a bejelentett intézkedés most nem szólt erről külön. Becslése szerint 200–220 ezer embert érinthet, és mintegy 200 milliárd forintba kerülhet az állami költségvetésnek, de ő legalább 140 ezer forintra emelné utóbbival együtt az öregségi nyugdíj minimumát.

Arra is figyelmeztetett, a mereven rögzített összeghatár helyett legalább évente emeljék azt a mindenkori inflációhoz szabott nyugdíjkorrekció mértékével, vagy a minimumot kössék a mélyszegénységi küszöbhöz.

Azaz meglátása szerint a szociális juttatásokat is fel kellene zárkóztatni, melyek jelenleg nem a szoros értelemben vett nyugdíjrendszerbe tartoznak. Noha így is mintegy 127 ezer öregségi nyugdíjasnak jelenthet segítséget a választási ígéretből lett lépés.

Farkas András ismertetett más beszédes számokat is: az érintettek közül 56 ezer nyugdíjas juttatása jelenleg 100 és 120 ezer forint között mozog, s további 71 ezren 100 ezer forintnál is kevesebb nyugdíjat kapnak.

A most még mindössze 28 500 forintra rúgó minimálnyugdíj megnégyszerezése tehát bár támogatásra lelt a hozzáértők közt, ám nem pusztán a NyugdíjGuru vezetője gondol szükségesnek változtatásokat a nyugdíjszakértők berkeiben.

A miniszterelnöki bejelentésben rögzített, számos ember számára pozitívan csengő hírt a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének elnöke, Karácsony Mihály is alapvetően támogatóan értékelte nyilvános megszólalásaiban. Megfogalmazta, hogy a jogszabályok pontosítását szorgalmazza, de arra is kitért, ha külföldről is kap valaki nyugdíjat, más számítást alkalmazna, így csupán azok ellátását emelnék, akiknek az összes nyugdíja sem éri el ezt a 120 ezres szintet. Annyiban árnyalta véleményét, hogy ezt már most sem tartja elegendőnek a KSH megélhetési adatai alapján.

A mindenkori megélhetés minimumához kéne kötni?

Azzal kapcsolatban, hogy pontosan hogyan is képzelné el a jelen intézkedés korrigálását, megkérdeztük a Nyugdíjas Parlament vezetőjét, aki az Economx érdeklődésére további észrevételeit is megosztotta.

„Nem tudom, hogy miért 120 ezer forintos a határ” – fogalmazott lapunknak Karácsony Mihály, majd utalt arra, hogy a KSH 14.1.1.11. adattáblája alapján a megélhetéshez szükséges nettó jövedelem 65 év felett nagyon szűkösen 155,9 ezer forint 2024-es adatok szerint, és 2026-ban ez az érték már körülbelül 180 ezer forintra rúg.

Mint rávilágított, a KSH 5.1.1.3. tábla alapján a szegénységi küszöb 2024-ben évi 2 085 245 forint, ez havi 173 770 forint, de 2026-ban ez az érték körülbelül 190 ezer forinttal ér fel.

Emlékeztetett, az EU-s módszertan szerint a szegénységi küszöb az ekvivalens medián jövedelem 60 százaléka. A KSH 25.2.1.4. adattábla alapján az öregségi nyugdíj mediánértéke 2026 júniusában 216 915 forint, ennek pedig a 60 százaléka 130 149 forintnak felel meg.

Összességében nem tartom elegendőnek a 120 ezer forintos határt, de örülök annak, hogy a Tisza-kormány fókusza a legalacsonyabb nyugellátásban részesültekre fókuszál

– szögezte le a Nyugdíjas Parlament vezetője.

A nyugdíjszakértő elmondta azt is, hogy ma már senkinek nem állapítanak meg 28 500 forintos nyugdíjat, ez egy viszonyszám lett. Nagyjából 15 egyéb, a nyugdíjtól független juttatás mértékének szorzószáma. Helyette 2023. január 1-től használatos terminológia a szociális vetítési alap. Felidézte, a pénzügyminiszter állítása szerint „ha valaki az élete során végig a minimálbérrel volt bejelentve és a 40 év szolgálati ideje megvan, akkor a nyugdíja 160 ezer forint”.

Rögzítette, hogy azon 241 912 nyugdíjban és egyéb ellátásban részesülő honfitársunk, akiknek a magyar költségvetésből havi 120 ezer forintnál alacsonyabb ellátást folyósítanak, „nem kis részüknek” az állami nyugdíjon felül más rendszeres jövedelme is van. Például külföldről folyósított nyugdíj, szerzői jogdíj, tőkejövedelem, bérbeadásból származó jövedelem, munkajövedelem, földalapú jövedelem. A MÁK tájékoztatása alapján 2025 decemberében 75 233 fő részére érkezett külföldről is nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátás – fűzte hozzá a szakértő.

Karácsony Mihály megállapította,

Úgy látja, az, aki azt szeretné, hogy a 120 ezer forint alatti nyugdíját 120 ezerre egészítsék ki, az nyilatkozzon arról, hogy van-e egyéb rendszeres jövedelme.

Megjegyezte, a mostani költségvetésben is szerepel 1 milliárd forint méltányossági nyugdíjemelésre. A kérelmet az nyújthatja be akinek a nyugdíja és az egyébb rendszeres jövedelme 140 ezer forint alatt van. Erről pedig a kérelemben nyilatkoznia kell. A MÁK tájékoztatása szerint 2026 első negyedévében 13 019 fő nyújtott be kérelmet, melyből 8 589 fő kérelmét kedvezően bírálták el. Átlagosan 4 474 forinttal emelték meg a havi nyugdíjukat.

Nem lehet jelenleg tudni, hogy kikre vonatkozna a korrekció, nem láttunk még jogszabályt. Szükséges lenne a témát társadalmi vitára bocsájtani – jelezte a szakértő annak kapcsán, hogy a nyugdíjszerű szociális és rokkantsági ellátásban részesülők kimaradhatnak az emelésből, vagy ők később kerülhetnek sorra.

Arra is kitért, hogy meglátása szerint vissza kellene állítani a korkedvezményes nyugdíj intézményét. Amikor 2011-ben megszüntették, akkor 31 ezer érintett volt – hangsúlyozta az Economxnak Karácsony Mihály.

Régóta forró téma a nyugdíjrendszer jövője

Magyar Péter épp szerdán, cikkünk megírásakor számolt be videójában arról, hogy a kormány tárgyalja a megváltozott munkaképességűek ellátásának kérdését, bővebb tájékoztatást egyelőre nem közölt a kormányfő.

Ahogy az ismert, bár a nyugdíjrendszert feszítik a demográfia görbéi, rövid úton alapvető változások várhatók nyugdíjfronton is az új kormányzat intézkedéseinek sorában. A körvonalazódó nyugdíjpolitikával kapcsolatosan Karácsony Mihály mellett Farkas András meglátásait is egy csokorba gyűjtöttük: a nyugdíjszakértőket az alulfinanszírozott magyar nyugdíjszisztéma mélyreható, radikális pénzügyi forrásbevonást igénylő kihíváshalmazáról kérdeztük, és arról, hogy pontosan milyen nyugdíjemelések jöhetnek még – a legfeljebb 140 ezres nyugdíjban részesülők sávos emelésétől a SZÉP-kártyás pluszjuttatás bevezetéséig – a közeljövőben.