A főváros anyagi helyzete kapcsán Magyar Péter reagált Karácsony Gergely főpolgármester közelmúltbeli bejelentésére, miszerint Budapest csődközelben van. Bár jelezte, hogy nem kívánja elbagatellizálni a helyzet komolyságát, a folyamatos vészjelzésekről a farkast kiáltó fiú közismert fabulája jutott az eszébe.

Tudomása szerint a főpolgármester az elmúlt napokban több miniszterrel is felvette a kapcsolatot, sőt, múlt csütörtökön a Miniszterelnökségen járt egyeztetni. Magyar kifejezetten pozitív fejleménynek tartja a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának újraélesztését is. Úgy véli, Karácsony Gergely ezzel a kezdeményezéssel nyitott kapukat dönget, hiszen a város szépülése és fejlődése közös érdek. Azt azonban határozottan leszögezte, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi források felhasználását a jövőben szigorúan ellenőrizni fogják.

Ezzel véget ért a tájékoztató.

A kormány többlépcsős béremelést, valamint béren kívüli juttatásokat tervez a nevelést és oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók számára. Magyar Péter miniszterelnök megerősítette, hogy a szektorban kialakult jelentős bérlemaradást a készülő 2027-es költségvetés terhére kívánják rendezni.

Újságírói kérdésre válaszolva a kormányfő rámutatott, hogy a területen korábban nem valósult meg érdemi bérfejlesztés, így óriási elmaradást kell pótolniuk. A helyzetet tovább nehezíti, hogy megfogalmazása szerint az előző kormányzat teljesen kivéreztette a büdzsét. Ennek ellenére a kabinet mindent megtesz a többlépcsős bérrendezés megvalósításáért, és ahol a béremelés valamilyen okból nem kivitelezhető, ott béren kívüli juttatásokkal fogják kompenzálni az érintetteket.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetésben kiemelt tételként számolnak a bérekkel és az egyéb támogatásokkal. Magyar Péter határozottan leszögezte, hogy az erre vonatkozó kormányzati ígéreteket be fogják tartani, amit az is garantál, hogy

a Belügyminisztérium minden egyes kormányülésen napirenden tartja a bérrendezés kérdését.

Az azbesztszennyezés kapcsán az RTL kérdésére reagálva Magyar elmondta, hogy a problémás területeken évek óta jelen van az azbeszttartalmú kőzet. Bár az esetek jelentős részében magánterületekről van szó, az állam a mentesítési alap létrehozásával beavatkozik a helyzet rendezése érdekében. Jelenleg is folyamatosak az egyeztetések az érintett önkormányzatokkal, kiemelten Szombathely vezetésével, mivel a városban található Oladi-platón a legkritikusabb a probléma. Bár a szakemberek között korábban vita övezte a legmegfelelőbb megoldást, a folyamat immár elindult.

Az ügy osztrák felelősségét illetően hangsúlyozta, hogy jelenleg a pontos kárösszeg kiszámítása zajlik. Amint ez elkészül, a magyar fél hivatalos megkeresést – egyelőre nem jogi keresetet – intéz Ausztria felé. Magyar szerint az már a szomszédos ország belügye, hogy a saját határain belül kit von felelősségre a szennyezésért. Mint fogalmazott, a kárkimutatással együtt "a bankszámlaszámot is elküldik" Bécsnek.

Rámutatott továbbá a két ország közötti viták ellentmondásaira is, hiszen míg Ausztria korábban az Európai Unióhoz fordult a paksi fenékküszöb miatt – ami valójában csak egy haváriahelyzet elhárítását szolgálta –, addig a határon átnyúló azbesztszennyezés valós és súlyos károkozást jelent.

Egyelőre nincsenek új fejlemények a korábbi kegyelmi ügyben, a részletek feltárása a vizsgálóbizottság feladata lesz.

Magyar Péter miniszterelnök jelezte, hogy átfogóan felülvizsgálják az elnöki kegyelem intézményét, amelynek fenntartását bizonyos esetekben személy szerint továbbra is indokoltnak tartja.

A közmédia arról kérdezte a kormányfőt, elképzelhető-e, hogy Varga Judit egykori igazságügyi miniszter nem kapott meg minden szükséges háttérinformációt, amikor ellenjegyezte Novák Katalin kegyelmi döntését. Magyar Péter elmondta, hogy a témával kapcsolatban korábban már megosztotta a sejtéseit, és jelenleg nem tud újabb részletekkel szolgálni. Kiemelte, hogy az eset alapos és szabályszerű kivizsgálása az erre a célra létrehozott bizottság hatáskörébe tartozik.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nemcsak a konkrét ügyet vizsgálják ki, hanem azt is, hogy a jövőben szükség van-e egyáltalán az elnöki kegyelem jogintézményére. Amennyiben a megtartása mellett döntenek, áttekintik a feltételrendszer esetleges módosítását. Bár Magyar Péter szerint bizonyos élethelyzetekben továbbra is indokolt lehet a kegyelem gyakorlása, leszögezte, hogy az intézmény sorsáról nem ő fog egy személyben dönteni.

Ez azért van így, mert amikor az előző kormány végrehajtott egy igazságügyi reformot, aminek nyomán az uniós források egy részét felszabadították, akkor az Európai Parlament beperelte az Európai Bizottságot. Az EP azért tett így, mivel szerintük nem volt jogszerű, hogy Magyarország akkor megkapta a pénzeket, Magyar Péter szerint jelenleg ez a bírósági ügy sem áll jól.

Most lépnek érdemi szakaszba az uniós hétéves pénzügyi keretről való tárgyalások. Magyar Péter szerint ezekben jól állunk, bár még nem elég jól. De a miniszterelnök szerint ez nem elég, a migráció miatt az országra kiszabott, napi 1 millió eurós bírság kapcsán el kell érni, hogy azt megszüntessék. Magyarország nem rosszat tesz, hanem az összes magyar és európai ember érdekét szolgálja a határok védelmével. Vagy októberben, vagy novemberben meg kell születnie az ezzel kapcsolatos megoldásnak.

Vizsgálat indult abban az ügyben, hogy milyen titkosszolgálat, vagy ilyen jellegű szerv dolgozott a Tisza ellen a választási kampányban – árulta el Magyar Péter. Ennél többet azonban nem mondott, mert szerinte nem lenne jó optikája, ha erről a nyomozásról ő többet is nyilatkozna, hiszen ő maga is érintett.

Emellett a ciklusukat nem kitöltött államfők élethossziglani juttatásainak elvételéről szóló javaslat Magyar szerint készen van, az asztalán van, el kéne olvasni és be kéne terjeszteni.

Az a cél, hogy a koncessziós szerződésekben vállalt feltételek nem teljesülését tárja fel a kormány, minden koncesszió esetében. Azon dolgoznak, hogy ne kár érje a szerződések miatt a költségvetést, hanem éppen hogy plusz bevételei legyenek.

A dohánykoncesszió kapcsán kifejtette, hogy céljuk egy olyan alakítás, amelynek eredményeképpen nem lesz egyszerűbb hozzájutni a dohánytermékekhez. Az ezekből befolyó jövedéki adó egy jelentős része szűrőprogramokra és kezelések kiterjesztésére fog menni.

Magyar Péter egy nagyon radikális megoldás híve, "én úgy, ahogy van, államosítanám az egészet". Szerinte ez azért lenne jó megoldás, mert így egy fillér sem kerülne ki az államkasszából. Hangsúlyozta azonban, hogy ez az ő álláspontja, a kormány a közeljövőben fog erről dönteni.

Magyar Péter a 25 éve húzódó török csatlakozáshoz hasonlította Ukrajna helyzetét. Szerinte nem fair dolog elhúzni a mézesmadzagot egy csatlakozni vágyó ország előtt, és ő ezt képviselő az Európai Tanács ülésein belül is.

A többi kormányfőnek is elmondta, hogy vele könnyű beszélni, de azt fogja képviselni, amire mandátumot kapott a magyar választóktól, arra utalva, hogy ez nem Ukrajna gyorsított csatlakozása.

Magyar Péter arról beszélt, hogy kötöttek egy megállapodást Ukrajnával a magyar kisebbségi jogokról, amiben konkrét megvalósítási idővonal van, de nem látják, hogy ebből bármi megvalósult volna.

A miniszterelnök elmondta, hogy egy érdem alapú csatlakozási folyamatot tudnak támogatni, amiben nincs kivételes, sem gyorsított eljárás. Ukrajna szerinte "nyilván nem áll készen" a csatlakozásra. Hozzátette, hogy Szerbia 15 éve kezdte meg a csatlakozási folyamatot, de csupán két klasztert nyitottak meg a csatlakozáshoz szükséges hatból. Pedig Szerbia és más nyugat-balkáni országok is sokat tettek, hogy az EU tagjai lehessenek.

Hangsúlyozta, hogy Szerbiában magyarok százezrei élnek, akik közül naponta sokan órákat állnak sorba, hogy be tudjanak lépni Magyarországra, és ebben a helyzetben várná azt Brüsszel, hogy nyissanak meg minden klasztert Ukrajnának. "Hát nem."

A kormány átfogóan felülvizsgálja, hogy a büntetőeljárásokat mi lassítja, hogy hamarabb tudjanak jogerős ítéletek születni. A cél, hogy egyetlen büntetőügy se húzódhasson azért, mert nincs elég rendőr vagy ügyész.

A klímaválság által keltett nehéz helyzetben arról döntött a kormány első olvasatban, hogy soha nem látott mértékű fásítási programot indítanak sok tízmilliárd forintos értékben, egészen 2030-ig.

Visza nem térítendő támogatást adnak új erdőkre és vízparti sétányok fásítására. Ezeken a helyeken klímaálló fajtákat lehet majd telepíteni, és kiemelt figyelmet kapnak a legkisebb, közepes és nagytelepüléseken is a meglévő fák gondozására.

A legnagyobb településeken, így Budapesten is előnevelt fákat kell telepíteni, amelyek ára jóval nagyobb mint friss fák ültetése, de minden esetben a helyi szervezetekkel is felveszik a kapcsolatot, és ahol már vannak civil, önkormányzati kezdeményezések, ott támogatást biztosítanak.

Magyar Péter szerint még idén elindul a program.

A 65 évet betöltött, megváltozott munkaképességű ellátásban részesülők havi juttatását minimum 120 ezer forintra emelik, az ennél fiatalabbak esetében 10 százalékkal emelik az ellátást. Több dolgot tárgyal a nyugdíjszerű ellátásokkal kapcsolatban a kormány, ezekről a következő hetekben, valamint a 2027-es költségvetés beterjesztésekor további tájékoztatást adnak.

Eddig a környezetvédelmi bírságoknak nem volt valódi elrettentő ereje, ezért van szükség a bírságok emelésére – magyarázta Magyar Péter. Legtöbbször olcsóbb volt kifizetni a bírságot, mint megszüntetni a törvénytelen állapotot.

A legsúlyosabb szabálysértéseknél 5 milliárd forintra emelik a bírság felső határát. Lesz egy minimum bírság is a 3-szor egymás után szabálysértést elkövető vállalatok ellen, amely a cég éves árbevételének minimum fél százaléka, minimum 5 millió forint lesz.

Önálló Környezetvédelmi Főhatóságot hoz létre a kormány, valamint szigorítani fognak a környezetvédelmi bírságokon is. A Főhatóság létrehozására azért van szükség, mert eddig több intézményben, szétszórtan jelentek meg a hatáskörök, emiatt a környezetvédelmi szabálysértések ellen nem lehetett hatékonyan fellépni.

2027. január 1-jétől állítják fel a hatóságot, noha a teljes létrehozása valószínűleg több időt vesz majd igénybe. Kiemelt feladat lesz az akkumulátoripari vállalatok ellenőrzése.

Magyar Péter arról beszélt, hogy az EU néhány hete arról döntött - Magyarország nem szavazata mellett - hogy nem adható menedékes státusz azoknak a hadköteles korú férfiaknak, akik az orosz-ukrán háború elől menekülnek.

Tegnap a kormány arról döntött, hogy másképpen jár el, és menedéket ad a besorozás elől határon túlra menekülőknek, különösen a Kárpátaljáról érkező magyar kisebbségre való tekintettel.

Jövő héten fog dönteni egy 10 milliárdos költségvetési forrás átcsoportosításáról a gyermekvédelmi rendszer legégetőbb problémáinak kezelésére – ismertette Magyar Péter.

A gyermekvédelmi dolgozók, valamint a NOKS-os dolgozók béremeléséről sem felejtkezett el a kormány, az első lépés várhatóan október közepén, a második január elsején jön a teületen.

A gyermekvédelmi rendszer átfogó vizsgálatával készített jelentést Gyurkó Szilvia államtitkár, amit a kormányülésen is bemutatott. Ezt a jelentést publikálni fogják.

Korábban már 1 milliárd forintos kártalanítási alapot hozott létre a kormány, most arról is egyeztetett a kormány, hogy hogyan fog működni ez az alap. Ezt is nyilvánosságra hozza majd a kormány.

Október elsejétől visszakerülnek a javítóintézetek a gyermekvédelmi rendszerbe, a javítóintézeti rendszer fejlesztésére 3 milliárd forintot csoportosított át a kormány.

Idén már 500 millió forintot adnak erre, jövőre 1,5 milliárd, 2028-ban 1 milliárd forint megy e célra.

Most megtörtént az első átvilágítás, amiből rögtön látszik, hogy nem elég "egy-két csavart meghúzni", hanem a teljes hulladékgazdálkodási rendszert felül kell vizsgálni – mondta Magyar Péter. Egy koncessziós szerződés nem szentírás szerinte, ha a szerződés nem szolgálja a magyar emberek érdekét, akkor felül kell vizsgálni.

Ezután egy ábrát mutatott arról, hogy hogyan hasznosítják a hulladékot az egyes uniós országokban, amiből kiderült, hogy az ország az egyik legrosszabb pozícióban van a szemét energetikai célú hasznosításában, valamint az újrahasznosításban.

2027-re akár 90 milliárd forinttal is csökkenhetnének az állami közkiadások, ha a hulladékgazdálkodás terén teljesítenénk a vállalásainkat

– tette hozzá Magyar Péter.

Magyar Péter a hatalmas számú panaszt és a szolnoki helyzettel indokolja az országos hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatát. Ha van egy koncesszió akkor joggal elvárható, hogy rend legyen, és betartsák a vállalt kötelezettségeket. A kormány elsőkörös felülvizsgálata alapján,

a szerződésben vállaltaknak a MOHU nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, az a célokhoz képest nem működik megfelelően.

A vizsgálatot azért is kezdik, mert vannak EU-s begyűjtési célszámok, amelyeket ha nem teljesítenek, akkor bírságot szabnak ki.

Magyarország jelenleg is fizet, mintegy 90 milliárd forintot évente, és jövőre még rosszabb várható, mivel bejönnek az elektronikai hulladékok esete is.

Elrendelte a kormány a kaszinó- és dohánykoncessziók felülvizsgálatát, Magyar Péter szerint ezek is a magánérdeket szolgálták.

Radikális átalakítást tervez a kormány

– árulta el a miniszterelnök.

Van egyrészt a koncessziós jog, a koncesszió odaítélésének körülményei, a koncessziós szerződés, annak való megfelelés, és az adófizetés, vagy annak a hiánya. A dohánykoncesszió esetében a nagykereskedelmi szerep odaítélése bizonyos szereplőnek - fejtette ki Magyar Péter. Ez a piaci szereplő jár el és fizeti a nagyon alacsony koncessziós díjat - tette hozzá.

Emellett mindenki emlékszik a trafikmutyira, a dohánykiskereskedelmi egységekre, sokszor közel álló családoknak juttattak ilyen trafikengedélyt - mondta.

Mind a költségvetések bevételek, a közpénzek védelme és a társadalmi igazságosság érdekében is fontos az átalakítás. Jövő héten, vagy a két hét múlva esedékes kormányülésen végleges döntést hoz a kormány - jelezte a miniszterelnök a kaszinókoncessziók és dohánykoncessziók kapcsán.

A koncessziós szerződések felmondására kell első körben gondolni

– tette hozzá. A dohánykoncesszióból befolyó díjat ez egészségügy finanszírozására fordítják majd.

A közegészségügyet meg kell erősíteni, semmilyen módon nem cél, hogy szabadabban lehessen ezeket a termékeket árusítani, és cél, hogy minél több költségvetési bevétel származzon ezekből, akár a nagykereskedelemből, akár a kiskereskedelemből. Nagyon fontos, hogy a növekedő adóbevételek egyenesen és címkézve az egészségügyhöz kerüljenek - húzta alá.

Van egy vállalásunk, hogy évente 500 milliárd forinttal több költségvetési forrást fordítunk, a jövő évtől az egészségügyre, ennek egyik alapja lesz a dohánykoncesszióból befolyó díj - jelezte.

Erről itt írtunk:

Még mintegy 100 ezer köbméternyi kő bedolgozása folyamatban van. A miniszterelnök szerint, ha szűkül a meder nagysága, akkor értelemszerűen felgyorsul a víz áramlása, ami a meder mélyüléséhez vezet. Így szerinte ez nem újdonság, mindenki ezzel számolt.

A kormány parlament elé terjeszti az SZFTH-t, valamint megszűnne a Koncessziós Tanács is. Erre azért van szükség a kormányszóvivő szerint, mivel túl nagy jogköröket kapott a hatóság a koncessziók terén. A miniszterelnök szerint a hatóság nem a köz- hanem a magánérdeket szolgálta.

Költségvetési többletforrást biztosítanak a családi csődvédelmi szolgálat központi és területi egységeinek – adta hírül Köböl Anita. Ezzel azt szeretnék megelőzni, hogy a családok eladósodásából végrehajtás legyen. Adósságkezelési tanácsadást is indít a kormány augusztus 20-tól.

A Bosznia-Hercegovina EUFOR-ALTHEA békefenntartó műveletben, ezért a Magyarországon tartott készenlétben tartott tartalék erők létszámát 150-ről legfeljebb 300 főre emelik, és a korábbi maximum 90 nap helyett 180 napra lesznek telepíthetők a műveleti területre.

A szóvivő elmondta, hogy közel 3 évtizede a nemzetközi katonai békefenntartás egyik kulcsofntosságú szereplője, 2024-ben egy éven át magyar parancsnok vezette a műveletet, 2026 márciusától pedig a parancsnok helyettesi pozíció tartozik hozzánk.

Szeptembertől a magyar lövésszázad hazai készenlétbe került, ezért a 150 fős keret már nem elegendő. A változtatásokra azért van szükség, hogy a Magyar Honvédség el tudja látni a vállalt feladatokat.

A Nyugat-Balkán stabilitása kulcsfontosságú Magyarországnak, ezért a következő években is szerepet fog vállalni a térségben folyó békefenntartói misszióban.

A tüzifa áfacsökkentésével párhuzamosan a kormány megduplázza a szociális tüzelőanya keretét is. A 2026-2027-es fűtési szezonban 5 milliárd helyett 10 milliárd jut majd a programra.

A döntések célja, hogy az áfacsökkentésből származó előny közvetlen a lakosoknál jelentkezzen. A két intézkedés együtt érdemben tudja csökkenteni a a háztartások fűtési költségeit.

Az áfacsökkentés a szeptember 15 után vásárolt tűzifa esetében lép életbe. Az állami erdőgazdálkodásban kitermelt tűzifa árát a januári szinten rögzítik, hogy ne legyen lehetőség arra, hogy a kereskedők a profitjukat növeljék az áfacsökkentés kárára.

A kormány döntött a Magyar Orvosi Kamara (MOK) jogainak helyreállításáról – jelentette Köböl Anita kormányszóvivő. Ez a testület szakmai véleményező jogának visszaállítását jelenti, továbbá a tagság ismét kötelező lesz. A javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátja a kormány.

A koncessziós rendszerektől a gyermekvédelmen és a szociális ellátásokon át a környezetvédelemig számos területen jelentős változásokról dönthetett a kormány szerdai ülésén. Magyar Péter már több intézkedést előzetesen bejelentett, számos fontos részlet azonban még nem ismert. A csütörtök délutáni kormányzati tájékoztatón többek között

• a kaszinók és a trafikok rendszerének átalakításáról,
• a gyermekvédelem többletforrásairól,
• a megváltozott munkaképességűek ellátásának emeléséről és
• új környezetvédelmi intézkedésekről is érkezhetnek részletek.

Az egyik legfontosabb téma a koncessziós rendszerek átalakítása lehet. Magyar Péter már közölte, hogy a kormány döntött a kaszinókoncessziók ügyében, emellett elindul a dohánykoncessziós rendszer teljes átalakítása is. Azt egyelőre nem árulta el, hogy pontosan milyen változtatásokat terveznek, így a tájékoztatón ezekről is új információk érkezhetnek.

Szintén nagy változás jöhet a hulladékgazdálkodásban. A kabinet a teljes rendszer felülvizsgálatáról döntött, miután Magyar szerint nagy számban érkeztek panaszok a szolgáltatásra, a MOHU pedig nem teljesíti a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségeket és célszámokat. Egyelőre nem világos, hogy a vizsgálat milyen konkrét szerződéses vagy szabályozási változtatásokhoz vezethet.

Kiemelt téma volt a gyermekvédelem is. Magyar Péter közlése szerint a kabinet már további források átcsoportosításáról döntött, és várhatóan a jövő héten újabb 10 milliárd forintot különítenek el a gyermekvédelem támogatására és fejlesztésére. A tájékoztatón kiderülhet, hogy pontosan mire fordítják az új forrást, és milyen szerkezeti változtatások következhetnek a rendszerben.

A kormány arról is döntött, hogy 2027. január 1-jétől megemelik a megváltozott munkaképességűek ellátását. Magyar Péter pontos összeget egyelőre nem közölt, így az egyik fontos kérdés az lehet, hogy mekkora emeléssel számolhatnak az érintettek. A Tisza korábbi programjában szerepelt, hogy a rokkantsági ellátás minimuma is elérje a havi 120 ezer forintot, ezért különösen érdekes lesz, hogy a kabinet mostani döntése ezt a vállalást valósítja-e meg.

Az eseményről élőben is tudósítunk.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Purger Tamás