Csütörtökön ismét kormányszóvivői tájékoztatót tartottak, amelyen Magyar Péter is részt vett és ismertették a szerdai kormányülésen elhangzott döntéseket. A miniszterelnök már korábban közzétett videóüzenetében hangsúlyozta, hogy beszámolt Baka András köztársasági elnöknek, milyen eredményeket ért el a kormány az első száz napban.

Köböl Anita a sajtótájékoztató kezdetén arról tájékoztatott, hogy visszaállítják a Magyar Orvosi Kamara jogosultságait, valamint felülvizsgálják az egyes szakmai kamarák jogosítványait. A kormányszóvivő felidézte, hogy az Orbán-kormány idején a MOK veszített a hatásköreiből. A szerdai kormányzati döntés értelmében a jövőben csak az folytathat orvosi, egészségügyi tevékenységet, aki tagja a MOK-nak. Ezzel helyreáll a MOK köztestületi működéséhez szükséges feladat- és hatáskör, valamint megerősíti a szakmai kamarák köztestületi szerepét.

Korábban is volt már szó a tűzifa áfájának csökkentéséről, de a kormányszóvivő kiemelte, hogy a lakossági árakban is biztosítható legyen ez az intézkedés, ezért az állami gazdaságokban kitermelt tűzifa árát 2026. januári áron rögzítik, amelyen a magánszemélyeket lehet majd kiszolgálni. Emellett a kormány megduplázza a szociális tüzelőanyag-program keretét, vagyis már 10 milliárd forint jut erre a programra.

Köböl Anita arról a kormánydöntésről is szót ejtett, amely szerint Magyarország megerősíti részvételét az EUFOR Althea békefenntartó műveletben, Bosznia-Hercegovinában, ezzel legfeljebb 300 főre emelkedik a magyar katonák létszáma, és hosszabb időre is telepíthetők lesznek a műveleti területen. A döntést a kormányszóvivő azzal indokolta, hogy a Nyugat-Balkán stabilitása Magyarország alapvető érdeke.

Csődvédelem és koncessziós szerződések

A családi csődvédelmi szolgálatra is többletforrást biztosít a kormány, hogy a rászoruló családok a számlákat a hó végén ki tudják fizetni és az eladósodást és a végrehajtást el tudják kerülni. Ez egy megelőzhető probléma, de a kormány nem hagyja magára a családokat, hanem új tanácsadási és adósságkezelési programot indít. A kormányszóvivő kiemelte, hogy több százezer magyar érintett jelenleg, nekik nyújt segítséget ez a program. A tanácsadásra a Kormányablakokban és online is lehet majd jelentkezni.

A kormányszóvivő közölte, hogy átalakul a Deák Ferenc ösztöndíj, amelynek célja, hogy a jó tanulmányi teljesítmény elismerése mellett gyakorlati tudást is szerezzenek azok a tanulók, akik a közigazgatásban szeretnének elhelyezkedni. Egy féléven belül pedig maximum három hónapig dolgozhatnak az Igazságügyi Minisztérium felügyelete mellett.

Végül Köböl Anita arról beszélt, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) vétójogát megszüntetnék a koncessziós szerződéseknél. Ennek érdekében a kormány már júniusban felülvizsgálatot kezdeményezett a kaszinó- és a dohánykoncessziók ügyében, majd ezt követően a hatóság megszüntetésére törekszik a kormány.

Megszűnhet a koncessziós ügyekkel foglalkozó hatóság

Magyar Péter az utolsóként ismertetett témához kapcsolódva elmondta, valószínűleg javaslatot tesznek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának megszüntetésére, illetve feladatainak szétosztására, mert ez drágábbá tette a feladatok elvégzését, és „magánérdekeket szolgált.”

A miniszterelnök a paksi fenékküszöb helyzetére is kitért, és leszögezte, hogy a sajtóhírekkel ellentétben megfelelően ellátja feladatát.

Fizikai törvényszerűség, ha egy védmű kerül oda, szűkül a meder, felgyorsul a víz. A felgyorsult víz tud medermélyülést okozni. Ez mindenki által tudott volt, én magam is beszéltem erről

− emlékeztetett Magyar Péter, és aláhúzta: semmilyen rendkívül esemény nincs a fenékküszöbnél.

A kormányfő ezután ismét visszatért a kaszinó- és dohánykoncessziók áttekintésére, amelyekről elmondta, hogy ezek nem a közérdeket szolgálták, hanem hogy a magyar állam minél kevesebb pénzt kapjon, és több közpénz került magánszemélyekhez, ezért radikális átalakítást tervez a kormány. Erről rövid időn belül születik újabb kormánydöntés, várhatóan megszüntetik a meglévő szerződéseket és átalakítják a koncessziók rendszerét. Ehhez kapcsolódóan Magyar Péter fontosnak tartja, hogy a növekedő adóbevételek az egészségügyhöz kerüljenek, évente 500 milliárd forinttal több költségvetési forrást biztosítanának ennek az ágazatnak, amelynek egyik alapja lehet a dohánykoncesszióból befolyó díj.

Magyarország még nem érte el a célt, hiába keletkezik kevesebb hulladék

A miniszterelnök a Mohuról és a hulladékgazdálkodásról közölte, hogy számos lakossági és vállalati panaszt kaptak a hulladék elszállításával és kezelésével kapcsolatban. Emlékeztetett, hogy Szolnokon napokig állt a szemét az utcán, Komárom-Esztergom megyében pedig több helyen elmaradt a szelektív és a zöldhulladék elszállítása, Budapesten pedig a palackok elszállításával kapcsolatban érkeztek panaszok.

Ennek érdekében első körben a kormány felülvizsgálta a rendszert, és kiderült, hogy a Mohu nem vagy nem megfelelően tett eleget a koncessziós szerződésben foglalt kötelezettségeinek. Magyar Péter megemlítette, hogy Magyarország évente büntetést fizet emiatt, ráadásul a Mohu nem felel meg az uniós célszámoknak.

Megtörtént az első átvilágítás, ebből már látszik, hogy vélhetően nem elég egy-két csavart meghúzni, kicserélni, hanem a teljes rendszer felülvizsgálatra és átalakításra szorul. Három egyszerű elvünk van: legyen jobb minőségű a szolgáltatás, kerüljön kevesebbe az országnak, és sokkal több hulladékot lehessen újrahasznosítani

− sorolta a kormányfő, aki szerint egy koncessziós szerződés nem szentírás, ha az nem szolgálja a magyar embereket, a környezet védelmét és a közérdeket, akkor a kormánynak kötelessége ehhez hozzányúlni.

Az európai hulladékkezelési módokról egy ábrát is bemutatott, amelyen Magyarország majdnem a sor végén áll. Magyarországon korlátozott számú hulladéklerakó van Magyar Péter szerint, amelyek gyorsan megtelnek, azonban újak kialakításához nem vehető igénybe uniós támogatás. Némi pozitívum, hogy Magyarország az uniós átlag alatt termel hulladékot, amely az alacsonyabb fogyasztásnak köszönhető, de a hulladék rossz kezelése továbbra is problémát okoz. 

A 2025-ös vállalt cél az volt, hogy a települési hulladék minimum felét újra fel kell dolgozni, ehhez képest a 36 százalékot sem érte el az arány

− mondta a miniszterelnök, majd hozzátette, hogy akár 90 milliárd forinttal csökkenthetnék a kiadásokat, ha teljesítenék a vállalt célokat.

Gyermekvédelem, bér- és nyugdíjemelés

A kormányfő kitért a javítóintézetek gyermekvédelmi rendszerbe való visszaintegrálására, a problémákról egy dokumentumot készített az illetékes minisztérium, amelyet nyilvánosságra fognak hozni. Magyar Péter ezeket megrázónak nevezte, de leszögezte, hogy nem cél az áldozatok újratraumatizálása. Ugyanakkor a dokumentum bizonyítja, hogy a politikai felsővezetés tudott ezekről az esetekről, de nem tettek semmit. A kormány ezért egy 1 milliárd forintos kártalanítási alapot hoz létre, a gyermekvédelemre fordítandó összegek felső korlátja pedig nyitott lesz. 

A Szőlő utcai intézet bezárásához kapcsolódóan megjegyezte, hogy a kormány három év alatt 3 milliárd forintot biztosít a meglévő javítóintézetek bővítésére, fejlesztésére és HR-problémáinak megoldására. Átfogó fejlesztésre készülnek, ezért 500 millió forintot már kifizettek, a következő két évben pedig a fennmaradó összeget is ráfordítják.

Ezen kívül a jövő héten születik döntés egy 10 milliárd forintos pluszforrás juttatásáról a gyermekvédelmi rendszer számára, de ez nem végleges megoldás, ráadásul számos gyermek van az utcán vagy szökésben. Emiatt az államtitkárok és Kátai-Németh Vilmos miniszter járják az intézményeket és tapasztalatokat gyűjtenek, olyan intézményeket is találtak, amit soha nem lehetett volna gyermekvédelmi feladatokra használni, mégis erre használják őket. 

Nem felejtjük el sem a szociális dolgozók béremelését sem

− hangsúlyozta Magyar Péter, ezért egy kétlépcsős béremelésről döntött a kormány. Az első lépés október közepén, a második 2027. január elsején zajlik le.

A kormányfő a minimálnyugdíj emelését jelentős segítségnek nevezte, a kritikákat pedig azzal hárította el, hogy sok olyan esettel találkozott, hogy valakik végigdolgozták a 40 évet, ám a munkáltató csődbe ment vagy nem jelentette be őket, ezért önhibájukon kívül 40-50 ezer forint a nyugdíjuk, ez pedig méltánytalan. Emellett a következő év első napjától a megváltozott és csökkent munkaképességűek ellátását 10 százalékkal emelik, amely 238 ezer embert segíti.

Új környezetvédelmi intézmény alakul

A miniszterelnök bejelentette, hogy létrehozzák a Környezetvédelmi Főhatóságot, illetve döntenek a környezetvédelmi, közigazgatási bírságok szigorításáról és emeléséről. Az új intézmény 2027-től kezdheti meg működését, amelyhez az új struktúrát lépésenként állítják fel. Az új hatóság felel majd a legfontosabb környezetvédelmi, természetvédelmi, klímavédelmi, állatvédelmi, vízvédelmi és erdészeti hatósági feladatokért. Az egyik kiemelt feladat lesz az akkumulátorgyártással és újrafeldolgozással kapcsolatos szigorú felügyelet.

Magyar Péter elmondta, hogy a legsúlyosabb esetekben 5 milliárd forintra emelik fel a kiszabható bírság összegét, valamint bevezetik a három csapás elvét a környezetvédelem területén: ha egy nagyvállalat öt éven belül bármikor, harmadszor is megszegi a környezetvédelmi szabályokat, akkor lesz egy minimumbírság amely az éves nettó árbevétel legalább fél százaléka lesz, legalább 5 millió forint. A hulladékkal kapcsolatos szabálysértéseknél pedig eltörlik a büntetési plafont.

Az országos fásítási programról Magyar Péter közölte, hogy több tízmilliárd forint értékben indítottak erdőtelepítési és fásítási programot. Rengeteg haldokló idős fa van Magyarországon, így ezek ápolására is fordítanak, az újak közül pedig a klímához megfelelő növények ültetését javasolják. Több millió fa, vízparti sétány és sok hektárnyi erdő telepítését szeretnék megindítani mind Budapesten, mind vidéken. A miniszterelnök szerint át kell szervezni a komplett növénystruktúrát, de 2030-ra több erdő, fa, zöldfolyosó és vízparti sétány a cél, a növények pedig legyenek ellenállóbbak az aszállyal, az időjárással szemben.

Végül Magyar Péter arra is kitért, hogy a büntetőeljárások gyorsítása érdekében a kormány átfogóan vizsgálja az ügyek elhúzódásának okait, ehhez előkészíti azokat a változásokat, amelyek ezeket az ügyeket gyorsíthatják. Viszont ez nem jelentheti a jog korlátozását vagy a nyomozóhatóságok, bírók befolyásolását. Hozzátette, hogy látta a Schadl Györgyről szóló friss híreket, hogy előzetesben is százmilliókat keres az elhúzódó ügymenet miatt, így arra utasította az igazságügyi minisztert, hogy gyorsítsák fel az egész hatóság és berendezkedését felülvizsgálatát és az ügyek gyorsítását.

„Ukrajna nem áll készen az uniós csatlakozásra”

Újságírói kérdésre a kormányfő Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak támogatásáról kifejtette: kötöttek egy politikai megállapodást a magyar kisebbség nyelvi, oktatási, kulturális és egyéb jogainak visszaadásáról.

Annyit kértünk, ami minden embernek jár, hogy használhassa a saját nyelvét. Ukrajna ebbe belement, elfogadta ezt a megállapodást, amiben konkrét időpontok vannak meghatározva. Mi még nem látjuk, hogy bármi is történt volna

– mondta a miniszterelnök, majd hozzátette, hogy az előző kormány járult hozzá Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez. Jelezte: Magyarország álláspontja nem változik, érdemalapú csatlakozási folyamatot tudnak elfogadni, nincs kivételes eljárás, nincs gyorsított eljárás.

– jelentette ki Magyar Péter, és hangsúlyozta, hogy Szerbia tizenöt éve indította el a csatlakozási folyamatát, de mindössze kettő klasztert nyitottak meg a hatból. Magyar Péter tipikus kettős beszédnek nevezte, hogy egy országot kiemelnek politikai okokból, elhúzzák előtte a mézes madzagot, ahogy az történt Törökország esetében is.

Egy másik kérdésre reagálva a miniszterelnök a migrációs bírságról is elmondta véleményét.

Borzasztóan igazságtalannak tartom, ahogy Magyarországot kezelik ebben. Teljesen más volt a szituáció 2016 környékén, és most. Azok a jogszabályok, amelyeket az Európai Bizottság vitatott, amelyekről kimondta az Európai Bíróság, hogy nem felelnek meg az uniós jognak, teljesen más környezetben keletkeztek. Azóta folyamatosan szigorodik az uniós menekültügyi szabályozás. A tagállamok álláspontja is szigorodik

– fogalmazott a kormányfő, aki elismerte az előző kormány migrációban képviselt álláspontját is a kritikák mellett. Magyar Péter elmondta, hogy Magyarország nem lazít a szabályokon, de megtalálnák azt a megoldást, ami kompatibilis az európai joggal, elfogadható az Európai Bizottságnak és az Európai Bíróságnak is, miközben nem jelent lazítást a határokon. A kormány célja, hogy a szabályozás szigorú maradjon, de illegális migránsok se érkezhessenek az országba.

A tájékoztatót percről percre is követtük, ezt a tudósításunkat itt tudja visszanézni.

(Borítókép:  Magyar Péter és Köböl Anita a kormányzati sajtótájékoztatón 2026. szeptember 3-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)