KülföldSzerző: index 2026. 09. 03. 6 percnyi olvasás
Németország és Lengyelország területén több feltételezett szabotázsakció is történt.
Az Európai Unió és a NATO szerint egyre veszélyesebb és vakmerőbb Oroszország európai tevékenysége. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Mark Rutte NATO-főtitkár a lipcsei repülőtérnél történt drónincidens után közösen jelezték: Európa nem nyugszik bele abba, hogy Oroszország következmények nélkül hajt végre hibrid műveleteket az uniós tagállamok területén – írja a BBC.
A német hatóságok kedden közölték, hogy rendőrségi és hírszerzési információk alapján Oroszországot teszik felelőssé a lipcsei repülőtérnél történt incidensekért.
A repülőtér ellen augusztus 4-én egy robbanóanyaggal felszerelt drónt vetettek be. A szerkezetet végül egy robot segítségével hatástalanították. Egy másik drón a feltételezések szerint egy teherszállító repülőgéppel ütközött, míg egy harmadik eszközt csak tíz nappal később találtak meg. A lipcsei repülőtér különösen fontos infrastruktúra, mivel NATO-logisztikai központként is működik, és rendszeresen használják ukrán Antonov szállítógépek.
A német belügyminiszter szerint a drón felépítése, alkatrészei, valamint a rajta talált robbanóanyag és detonátor olyan jellemzőket mutatott, amelyek korábbi orosz hibrid műveletekből is ismertek.
A hatóságok két gyanúsítottat is azonosíthattak. Egyikük egy orosz útlevéllel rendelkező belarusz állampolgár, aki turistavízummal érkezett Németországba, a másik személy lett és orosz útlevéllel rendelkezik, és a támadás előtt néhány nappal hagyta el az országot.
Berlin a történtekre diplomáciai és politikai intézkedésekkel reagált. Németország bezárja az orosz bonni konzulátust, valamint az úgynevezett Orosz Házat is, amelyet a német hatóságok és szakértők régóta az orosz állami befolyás és propaganda egyik lehetséges központjaként kezelnek.
Moszkva határozottan visszautasította a vádakat, és azt állítja, hogy Németország nem mutatott be bizonyítékot az orosz érintettségre.
Oroszország válaszul bezárja a Goethe Intézet moszkvai, szentpétervári és jekatyerinburgi kulturális központjait. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Berlin intézkedései súlyos hibát jelentenek, amelyek szerinte nem szolgálják a német emberek érdekeit.
Az orosz külügyminiszter-helyettes arra a kérdésre, hogy Moszkva kész lenne-e megszakítani diplomáciai kapcsolatait Németországgal, úgy fogalmazott: „talán”. Hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország egyelőre esélyt ad a diplomáciának.
Ursula von der Leyen szerint a lipcsei incidens nem elszigetelt esemény, hanem egy szélesebb körű, egyre veszélyesebb orosz hibrid tevékenység része.
Ezt nem fogjuk tolerálni
– jelentette ki az Európai Bizottság elnöke, aki szerint Európának gyorsabban és hatékonyabban kell reagálnia Oroszország lépéseire.
Az EU külügyminiszterei már újabb intézkedésekről tárgyalnak. Napirenden van többek között az Oroszországhoz köthető úgynevezett árnyékflotta elleni fellépés szigorítása. Ezek a hajók elsősorban az orosz olaj- és egyéb exportszállításoknál játszanak szerepet, és a nyugati szankciók megkerülésére használják őket.
Az unió emellett szigoríthatja az orosz állampolgárok beutazási lehetőségeit is. Felmerült az Oroszország háborújában részt vevő volt katonák uniós beutazási tilalma, valamint az orosz turisták vízumkorlátozásainak további szigorítása.
A lipcsei dróntámadás mellett Németországban az elmúlt napokban több feltételezett szabotázsakció is történt.
Két elektromos alállomást is támadás ért, az egyik az ország keleti részén, a másik Köln közelében. A Bergheim környéki támadás következtében több villamosenergia-vezeték meghibásodott, és két szénerőműben összesen hat erőművi blokk állt le.
A rendőrség több indítóeszközt és robbanószerkezetet is talált. A német hatóságok egyelőre nem tudják biztosan, ki áll a támadás mögött. A nyomozók egy külföldi állam által irányított szabotázst, illetve baloldali szélsőségesek akcióját is vizsgálják.
A szomszédos Lengyelországban szintén gyanús események történtek. Donald Tusk miniszterelnök szerint szándékos gyújtogatás és szabotázs okozhatta egy harci drónokat gyártó üzem tüzét. Egy másik, lublini gyárban történt tűzesetnél ugyancsak nem zárták ki a szándékos gyújtogatás lehetőségét.
Az Oroszországgal szembeni nyomás fokozása mellett az EU Ukrajna katonai támogatását is növelné. Az unió már jóváhagyott egy 90 milliárd eurós hitelt Kijev számára. Ursula von der Leyen szerint azonban Ukrajna további milliárdokat kért a PAC-3 légvédelmi rakéták beszerzésének finanszírozására.
Eközben Európa és Ukrajna egy közös ballisztikusrakéta-védelmi projekten, a Freyja programon is dolgozik.
Az uniós vezetés szerint a cél kettős: egyrészt továbbra is támogatni Ukrajnát az orosz agresszióval szemben, másrészt növelni az európai országok ellen irányuló hibrid műveletek költségét Oroszország számára.
Több uniós tagállam – köztük Svédország, Hollandia, Lengyelország és Spanyolország – azt szeretné, ha az Európában befagyasztott, több mint 193 milliárd euró értékű orosz vagyont Ukrajna támogatására fordítanák.
Az elképzelés azonban komoly jogi és pénzügyi vitákat vált ki. A befagyasztott vagyon jelentős része Belgiumban található, a belga kormány pedig attól tart, hogy az eszközök felhasználása esetén jogi eljárásokban pénzügyi felelősséggel tartozhatna.
Mark Rutte szerint a NATO keleti szárnyán már most is növekszik a drónok és rakéták jelentette kockázat. A NATO-főtitkár szerint emellett egyre több olyan tevékenység történik, amely közvetlenül a szövetség területét célozza.
Ide sorolta az Ukrajna számára védelmi felszerelést gyártó üzemek elleni feltételezett gyújtogatásokat, valamint a lipcsei incidenshez hasonló hibrid műveleteket.
Von der Leyen szerint Európának ezért nem pusztán fenn kell tartania az Oroszországra nehezedő nyomást, hanem tovább is kell fokoznia azt.
„Nem fogunk leállni addig, amíg Oroszország fel nem hagy az ukrajnai ártatlan férfiak, nők és gyermekek bombázásával és megölésével” – mondta az Európai Bizottság elnöke.
Napi