Ötszáz éve, 1526. augusztus 29-én Mohácsnál összecsapott a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom hadereje. A vereség nemcsak II. Lajos király és a magyar hadsereg számára jelentett tragédiát: Mohács után alapjaiban változott meg a Magyar Királyság és egész Közép-Európa geopolitikai helyzete. A csata azóta is a magyar történelmi emlékezet egyik legerősebb szimbóluma, amelyhez évszázadokon át számos magyarázat, mítosz és önértelmezés tapadt. De mit tudunk valójában arról, hogyan zajlott le a mohácsi ütközet? Ötszáz év után is akadnak fontos kérdések, amelyekre a friss kutatások egészen más válaszokat adnak.

Ezekről beszélgetünk a Qubit új, történelmi tematikájú podcastja, a Csatazaj első epizódjában B. Szabó János történésszel, a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Főosztályának kutatójával, aki évtizedek óta vizsgálja a mohácsi csatát és annak hátterét.

• Valóban háromszoros túlerőben voltak az oszmánok Mohácsnál? Miért maradt ki évszázadokon át a történetből az Oszmán Birodalom valódi katonai erejének alapos vizsgálata?
• Miért nem egy korszerűtlen, „feudális” magyar hadsereg vesztette el Mohácsot, ahogyan azt sokáig tanították?
• Hogyan lehet ma régészeti módszerekkel, fémkeresőkkel és talajradarral rekonstruálni egy 500 évvel ezelőtti csatamezőt?
• Ki vetett cselt kinek? Hibázott-e Tomori, vagy épp zseniális volt a haditerve? Mi múlt a janicsárokon és a török ágyúkon? Elárulták-e a királyt?
• Tényleg másképp és máshol vesztettük el a mohácsi csatát, mint azt korábban gondoltuk?

Hallgasd alább:

A beszélgetést Novák Ádám és Mikos Ákos vezették. Az epizód elérhető Spotify-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

Hallgass bele ezekbe is: