A magyar kormány 7,5 százalékra emelt költségvetési hiánycélja rávilágít az ország jelentős közpénzügyi kihívásaira – írja a Fitch Ratings. Ez az első hitelminősítői értékelés azóta, hogy hétfőn nyújtotta be a parlamentnek Kármán András pénzügyminiszter a 2026-os költségetés módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely a korábbinál jóval magasabb hiánnyal számol. Az eredeti büdzsében 3,7 százalékos, majd tavaly novemberben 5 százalékra emelt hiánycélt után újabb célt tűzött ki a kormány, amely jelenleg legmagasabb a 27 tagú unióban.

A londoni hitelminősítő intézet értékelésében kiemeli:

A Fitch Ratings júniusban viszgálta felül először a magyar államadósság besorolását, amelyben megerősítette a BBB osztályzatot negatív kilátás mellett.

A mostani elemzésben azt írják, hog az új hiánycél a gyengébb növekedést, a jelentős választások előtti költségvetési intézkedéseket, a korábban a költségvetésbe nem teljes mértékben beépített kiadási kötelezettségvállalások elismerését, valamint az aszály és az energiaválság költségeit tükrözi. 

Fitch emlékeztet arra, hogy a kormány állítása szerint a szakpolitikai kiigazítások hiányában a deficit elérhette volna a GDP 8,3 százalékát 2026-ban. A 2026-os 7230 milliárd forintos pénzforgalmi költségvetési hiány 2,6 százalékkal nőtt éves szinten.

Kiemelik, hogy a felülvizsgált költségvetési cél nagyobb költségvetési romlást jelent 2026-ban, mint amit a júniusi államadósság-besorolási felülvizsgálatukkor előrejeleztek, akkor a GDP 6,4 százalékát kitevő államháztartási hiányával számoltak. A Fitch előrejelzése szerint az államadósság 2027 végére a GDP 76,2 százalékára emelkedik, ami jóval meghaladja az előrejelzett 58 százaékos „BBB” mediánt.

A hatóságok most arra számítanak, hogy az adósság 2026 végére eléri a GDP 77,5 százalékát, ami az alacsonyabb nominális GDP-növekedésből, a magasabb költségvetési hiányból és a valószínűleg magasabb bruttó finanszírozási igényből fakad.

A hatóságok várhatóan október végéig elkészítik a 2027-es költségvetést és az új középtávú költségvetési tervet. További intézkedések hiányában a GDP 6,1 százalékát kitevő költségvetési hiányt becsülnek 2027-re.

Kiemelik, hogy a kormány megerősítette szándékát, hogy középtávú stratégiáját az euró bevezetésének 2030-ra vonatkozó kritériumainak teljesítéséhez köti, amelyek szerint a tervezett vagy tényleges hiány a GDP 3 százaléka alatt, az államadósság pedig nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát. 

Ugyanakkor a fiskális konszolidáció és az adósságcsökkentés a forint pályájától is függ majd, amely az euróval szemben az év elejétől számítva 4,7 százalékkal erősödött. A növekedés 2023 óta elmarad a hasonló minősítéssel rendelkező országokétól, ami a gyenge külső keresletet, a fokozott politikai bizonytalanságot, a késedelmes uniós forrásbeáramlást és a fiskális kiigazítás beruházásokra gyakorolt ​​hatását tükrözi.

A Fitch előrejelzése szerint a reál GDP növekedése 2027-ben 2,5 százalékra gyorsul a 2025-ös 0,5 százalékról, amit az uniós források felhasználásával erősödő beruházások és magánfogyasztás is támogat. Magyarország a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében becslések szerint 10 milliárd euróhoz, a Kohéziós Alapokból pedig 6,4 milliárd euróhoz jutott hozzá. 

– állapítják meg, hozzátéve, hogy a növekedésre gyakorolt ​​hatás azonban továbbra is bizonytalan a végrehajtási kihívások és a hosszabb távú strukturális korlátok, többek között a gyenge termelékenységi teljesítmény és a csökkenő versenyképesség miatt. A közelmúltbeli MNB-kamatcsökkentések várhatóan támogatják a növekedést és segítenek enyhíteni az államadósság-szolgálati költségeket.