GazdaságSzerző: portfolio 2026. 09. 03. 50 percnyi olvasás
Egészen késő délutánig csendes napja volt a forintnak, az euró árfolyama 366-367 környékén mozgott. A délután folyamán viszont a forint hirtelen 5 egységet erősödött az euróval szemben, miután a Bloombergen megjelent értesülések szerint az MNB megáll a kamatcsökkentései ciklussal és 2,5 százalékra mérsékelné az inflációs célt.
Az elmúlt percek forinterősödése mögötti magyar-specifikus híreket jól mutatja, hogy a magyar deviza a lengyel zlotyval szemben is közel 1 egységet erősödött (83,8). Ezzel a magyar fizetőeszköz árfolyama több mint egy hetes csúcsára ment a lengyel devizával szemben.
Az euró árfolyama továbbra is 363 forint környékén jár, azaz egyelőre nem érkezett érdemi korrekció a leszúrás után (362,6).
A Bloomberg úgy értesült, hogy az MNB várhatóan szünetelteti a kamatcsökkentési ciklust, és szeptemberi ülésén 5,5 százalékon tarthatja az alapkamatot. A döntéssel egy időben az MNB 3-ról 2,5 százalékra csökkentheti inflációs célját, közelítve azt az Európai Központi Bank 2 százalékos céljához. A szünetet többek között az energiaárak bizonytalansága, a Fed szeptemberi kamatdöntésének várható piaci hatása és az októberi költségvetési tervezet indokolja.
Percek alatt 363 alá csökkent az euró jegyzése.
A mozgás hátterében az állhat, hogy a Bloombergen csütörtökön megjelent értesülés szerint az MNB állítólag szüneteltetni fogja kamatvágási ciklusát. A jegybank terveiben az inflációs cél 2,5 százalékra csökkentése is szerepel.
Megjelent az ISM szolgáltatószektorra vonatkozó augusztusi beszerzésimenedzser-index adata, amely megerősítette az amerikai gazdaság ellenállóságát. Az árnyomás érezhetően erősödött, a foglalkoztatottság azonban csak minimálisan tudott bővülni és még mindig a zsugorodást jelző tartományban van. A gyorsuló inflációs dinamika és továbbra is gyengélkedő foglalkoztatási kilátások együttesen a stagflácós kockázatokat erősítik, a devizapiaci árazások alapján pedig a kamatemelési várakozások nem is tudtak érdemben mozdulni.
A magyar kormány által megemelt 2026-os költségvetési hiánycél komoly fiskális kihívásokra utal, ami a negatív kilátással tartott, bóvli szinthez közeli BBB besorolás mellett különösen aggasztó – derül ki a Fitch Ratings hitelminősítő Portfolio-nak megküldött elemzéséből. A fiskális pozíció romlása mögött a gyenge gazdasági növekedés, a leváltott Orbán Viktor vezette kormány által végrehajtott választások előtti durva kiköltekezés és korábban el nem számolt kiadási kötelezettségek állnak. Az államadósság 2026 végére 77,5 százalékra emelkedhet, miközben a hasonló besorolású országok mediánja mindössze 58 százalék körül alakul. A hitelminősítő szerint a konszolidáció sikere nagymértékben a gazdasági növekedéstől és az új középtávú fiskális stratégia hitelességétől függ.
A jen csütörtökön több mint egy százalékot erősödött a dollárral szemben, ezzel egyhónapos csúcsra emelkedve. A piac egy újabb japán devizapiaci beavatkozás esélyét, valamint a japán jegybank szeptemberi kamatemelésének egyre növekvő valószínűségét mérlegeli – adta hírül a CNBC.
A japán fizetőeszköz az LSEG adatai szerint átmenetileg a 156,34-es szintet is elérte a dollárral szemben. Ilyen erős utoljára augusztus 3-án volt a deviza, nem sokkal a július 31-i koordinált amerikai–japán intervenciót követően. A jen az euróval és a fonttal szemben is felértékelődött. A japán államkötvény-hozamok a 30 éves aukció sikeres lefolytatása nyomán mérséklődtek, miután korábban a globális kötvénypiaci eladási hullám és a 2027-es költségvetés körüli aggodalmak nyomás alatt tartották azokat.
A csütörtöki mozgást már szerdán is egy hasonló, egyszázalékos jenerősödés előzte meg, ami felvetette a kérdést, hogy Tokió újabb beavatkozást hajtott-e végre.
A japán fizetőeszköz a hét elején átlépte a dolláronkénti 160-as szintet, amelyet a piac hagyományosan az intervenció valószínűségét jelentősen növelő küszöbértéknek tekint.
Japán a pénzügyminisztérium adatai szerint rekordösszegű, 15 400 milliárd jent (mintegy 98 milliárd dollárt) költött a jen támogatására július 30. és augusztus 26. között. Az Egyesült Államok megerősítette, hogy a július végi koordinált akció során devizatartalékaiból jent vásárolt. A pontos összeg nem nyilvános, de egy július 31-i Reuters-fotón Scott Bessent pénzügyminiszter jegyzettömbjén az olvasható: "Japán jen (JPY) vásárlás, 5–10 milliárd dollár." Bessent hétfőn a CNBC-nek kijelentette, meggyőződése, hogy a japán kormány és a jegybank a jen erősödését eredményező lépéseket tesz majd.
Az elemzők megosztottak abban, hogy a mostani árfolyammozgás mögött valóban intervenció áll-e. A Japan Macro Advisors vezető közgazdásza, Ókubo Takudzsi szerint "lehetséges" ugyan a beavatkozás, de a pénzügyminisztérium a közelmúltban nem alkalmazott ilyen kisebb, rejtett akciókat. Szerinte sokkal valószínűbb, hogy a piac Ueda Kazuo jegybankelnök nyilatkozatára reagált, amely megerősítette a szeptemberi kamatemelés magas esélyét. Az ING globális piacokért felelős vezetője, Chris Turner szintén kétségbe vonta a szerdai intervenció tényét, mivel a devizapiaci elektronikus kereskedési rendszerekben nem mutatkoztak a beavatkozásra jellemző rendellenességek.
A japán jegybank szeptember 18-án hozza meg a következő kamatdöntését, a piac pedig egyre inkább beáraz egy újabb emelést. Takata Hadzsime, a jegybank igazgatósági tagja szerdán hangsúlyozta, hogy a központi banknak "fürgén" kell kamatot emelnie a növekvő infláció miatt. Az elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a jen tartós erősödéséhez sokkal határozottabb jegybanki szigorításra és a hazai befektetéseket ösztönző új intézkedésekre lenne szükség. A kérdés tétje globális, hiszen a japán befektetők mintegy 1100 milliárd dollárnyi amerikai államkötvényt birtokolnak, így a pozíciók esetleges leépítése komoly hatással lenne az amerikai kötvénypiacra.
10 óra körül a euró-forint árfolyam 366 közelébe szúrt le, az árfolyam azóta ismét 367 környékén jár. A mozgás oka feltehetően az volt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egy gazdasági fórumon azt mondta:
Végül a problémát a konfliktusban érintett országoknak – Oroszországnak és Ukrajnának – kell megoldania. Ez a helyes megközelítés. Ugyanakkor hálásak vagyunk mindenkinek, aki igyekszik hozzájárulni a lezáráshoz. Van-e erre esély? Véleményem szerint igen, van.
Az euró kurzusa 367,85-ig is felszökött, amivel a forint újra a választás óta nem látott szinteken járt.
A dollárral szemben a forint hasonló kilengéseket mutatott, tegnap reggel 321 feletti árfolyamot is láttunk már, most 316,5-nél járunk.
A forint az euróval szemben a tegnap délelőtt felvett új irányt, az erősödést választotta. A kurzus a 367 felé közelít.
Az elmúlt hetekben komoly felfordulás jellemezte a nemzetközi kötvénypiacokat, több évtizedes csúcsra emelkedtek a fejlett kötvényhozamok. Első ránézésre ez a magyar állampapírok piacára is begyűrűzött, hiszen a jelenleg 5,7%-os tízéves hozam lényegesen magasabb a korábbi 5% körüli mélypontnál. Ha azonban kicsit alaposabban megnézzük, akkor az elmúlt egy hónapban még így is felülteljesítők voltak a magyar kötvények, a leggyakrabban vizsgált magyar-lengyel hozamkülönbség még tágult is. És ugyanez látszik európai szinten is: egyértelműen a magyar állampapírok a befektetők kedvencei idén.
Emelkedtek az ázsiai részvénypiacok csütörtökön, miután a globális kötvényhozamok csökkenése és az olajárak stabilizálódása javította a befektetői hangulatot. Különösen a dél-koreai és a japán tőzsde teljesített jól, utóbbin a nagy konglomerátumok részvényei vezették az emelkedést. A piaci szereplők közben már a pénteken érkező amerikai munkaerőpiaci jelentésre figyelnek, amely fontos jelzést adhat a Fed várható kamatpályájáról.
A kedvezőtlen nemzetközi környezetben hat egymást követő napon keresztül gyengült a forint, megmutatva, hogy még az eurókonvergencia-sztori sem teszi golyóállóvá a fizetőeszközünket. Olyannyira, hogy tegnap reggel, a hetedik napon újabb látványos gyengüléssel már 372 közelébe ugrott az euró árfolyama, ami bőven a leggyengébb forintszint a választás óta. A nap folyamán azonban két hullámban érdemi korrekció történt, így végül tegnap a nyitó és záró értéket tekintve a forint tulajdonképpen minimálisan erősödött. Ma reggel a kissé javuló tőkepiaci hangulatban az első érdemi árfolyammozgások az erősödés folytatódását ígérik, az euró kurzusa közelíti a 367-et. Mindenesetre az elmúlt napok nagy kilengései további izgalmakat ígérnek.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A Tisza-kormány hivatalba lépése óta nem látott szintre gyengült a forint, szerda reggel már 368,5 közelében járt az euró jegyzése, de a délelőtti órákban a lélektani 370-es, majd 371-es határt is átlépte. Bár azóta némileg sikerült stabilizálnia magát, a magyar devizára az erősödő dollár, az emelkedő amerikai hozamok és a közel-keleti feszültségek miatt dráguló olaj is nyomást gyakorol, a jen esetleges hirtelen erősödése pedig a carry trade pozíciók leépítésén keresztül további kockázatot jelenthet. Ez utóbbi kockázat délután materializálódott is, a dollár-jen jegyzés ugyanis hirtelen közel 1 százalékot csökkent. A háttérben feltehetően a japán hatóságok újbóli devizapiaci beavatkozása állhat.
Napi
