GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 03. 3 percnyi olvasás
Budapesti látogatásáról még csak közleményt sem adott ki Ursula von der Leyen jobbkeze.
Bukarestben is közölte az EU sürgető igényeit António Costa, az Európai Tanács elnöke, akinek formálisan nem főnöke Ursula von der Leyen, de az Európai Bizottság sürgető költségvetési és politikai igényei érdekében jár európai körúton. Ez már nem az első állomás, Costa körülbelül ugyanazt mondja el minden fővárosban Brüsszel igényeiről, a tagállamokat leginkább érdeklő legforróbb ügyek azonban rendre kimaradnak: csütörtökön Bukarestben, ahogy szerdán Budapesten is. A hétéves költségvetés elfogadtatása a francia választás előtt lassan Brüsszel körmére ég, miközben rengeteg a vitatott kérdés: Magyarország számára is nyílik manőverezési pálya.
Costa augusztus 25-e óta járt körbe, már 9 tagállamban járt és még négy állomás van vissza a pénteken záruló körúton. Közleményt csak Luxemburgból Horvátországból és Romániából tett közzé, – Magyarországról nem –, ezekben ugyanaz az üzenet. A forrós kérdések, amelyek egyes tagállamokat érintenek, rendre kimaradnak.
Amit az EU akar, annak a lényege, amit mindenütt elmondott Costa:
1. Az év végéig el akarják fogadtatni az új hétéves EU-költségvetést, habár az csak 2028-tól indul ("rossznyelvek" szerint azért, nehogy a francia radikális jobboldal esetleges tavaszi választási győzelme összekavarja a vonalakat).
2. "A végső megállapodásban kulcsszerepet fog játszani az úgynevezett új saját források – vagyis az Európai Unió új bevételi forrásainak – kiegyensúlyozott és ambiciózus csomagja" – fogalmaz a romániai közlemény. (Ez új, központi adókat jelent, ha nem is így nevezik őket, amelyek évi 58,5 milliárd eurót csatornáznának Brüsszelbe.)
3. A költségvetés új struktúrájú lesz és új módon osztja el a forrásokat (a tervek kritikusai szerint példátlan hatalmat koncentrálva az Európai Bizottság iridáiba, de Costa persze nem így foglamazott).
4. Az EU elszánt, hogy új tagokat vesz fel, mint Ukrajna, Moldova és a nyugat-balkáni államok, és hogy támogatja Ukrajnát az EU-t is megosztani igyekvő Oroszországgal szemben.
Ukrajna külpolitikai értelemben Románia számára is kulcskérdés, a Nicusor Dan román elnökkel rendezett találkozóról szóló közleményből azonban kimaradt egy olyan téma, ami a román közvéleményt még ennél is jobban foglalkoztatja.
Moldova neve a megemlített tagjelöltek listájában ott van, szigorúan Ukrajna mellett. (Ennek van jelentősége, hiszen Budapest a tagállamok többségével szembehaladva külön útra terelné a két ország csatlakozási tárgyalásait.)
Nem került azonban elő az a "B" változat, amivel egyre többet foglalkozik a közvélemény és a sajtó Moldovában és Romániában egyaránt.
Romániához csatlakozna a tagjelölt, ha az EU-hoz nem sikerül: itt a B terv – már el se képed Európa
Ha nem sikerül az EU-hoz csatlakoznunk, majd csatlakozunk egy EU-tagállamhoz – ez az egyik uniós tagjelölt nem is nagyon titkolt B terve. Az EU-bővítés e csalafinta fordulata meghökkentő lehet, de ha visszagondolunk: tulajdonképpen volt már rá precedens. Vajon mit szól hozzá Vlagyimir Putyin?
Miért pont az említett három ország meglátogatásáról adott ki közleményt Costa – pedig a balti országokban, a cseheknél és a szlovákoknál is járt –, nem tudni, véletlen is lehet, és a közlemények megállapításai amúgy is ismétlődőek.
Ha kétoldalú lenne a gyorstalálkozók kommunikációja a brüsszeli igények ismertetése helyett, akkor egy helyről biztosan kellett volna közleményt kiadnia Costának, és az Budapest. Ez az az ország ugyanis, ahol az áprilisi választások előtt a felsorolt kulcsigényeket egytől-egyig ellenezték.
Ráadásul magyar oldalról két új téma is felmerült.
1. Az egyik: visszatérően izgatja a közvéleményt azzal a kijelentéssel az új magyar kormány, hogy visszaszerezte az eddig visszatartott EU-pénzeket. (Ennek azonban megvan a maga menete – szögezhette volna le Costa. Egyelőre ott tartunk, hogy a magyar kormánynak szeptember végéig benyújtania igényét a pénzekre, annak igazolásával, hogy augusztus 31-ig teljesítette a kiutaláshoz szabott feltételeket.)
2. Miközben az új adókról nem foglalt állást, Magyar Péter kormánya a találkozó során jelezte: csak olyan megállapodást tud támogatni, amely a magyar emberek és vállalatok érdekeit szolgálja, miközben Budapest a napi egymillió eurós bírság ügyének rendezését és a határvédelem európai elismerését is sürgeti.
Az Európai Bizottság öt új saját forrást javasol a hétéves költségvetésben, ezek elfogadását sürgette körútján Costa. A források, amelyeket nem neveznek formálisan adónak (hisz az EU-nak nincs önálló adókivetési joga):
Az indoklás: ezzel lehet elkerülni, hogy a költségvetéshez nagyobb befizetéseket kérjenek a tagállamoktól.
Costa nem véletlenül házal a tervvel. Az új forrásokról komoly vita alakult ki, erős ellenzőkkel, márpedig a döntést egyhangúan kell meghozniuk a tagállamoknak, aztán parlamentjeikkel jóvá is hagyatni. Az előző magyar kormány idején tüzetesen megismert alkudozás aligha marad el, így hát Budapestnek is marad ütőkártyája, amíg a költségvetést tetőt alá nem hozzák. A kérdés, utána mi lesz. Külpolitikai kérdésekben ezt a nagykaput máris bezárnák a nagy tagállamok, a maguk számára kiskapukat hagyva:
Végső csapást mérne Orbán Viktorra tizenegy tagállam, de Magyar Péteren fog landolni – fontos eszközt veszíthet el a magyar kormányfő
Beindult az uniós politikai szezon, és az első látványos akcióban Orbán Viktor volt magyar kormányfőre mérne megkésett csapást 11 tagállam. Az egységes uniós külpolitika a tét, "áthidaló záradék" az új brüsszelizmus, amit most meg kell tanulnunk, és a csapás nem a Fidesz elnökét éri, hanem például Magyar Pétert és más kormányfőket, akik egy fontos eszközt veszítenek el országuk érdekeinek képviseletében.
Napi