A vizsgálat szerint a Budapesten elérhető 15 825 Airbnb- és Booking-hirdetésből 5374 működik illegálisan vagy szabálytalanul. Az elemzés három nyilvános adatbázis adatainak összevetésére épült. A problémás hirdetések között olyanok is vannak, amelyeknél hiányzik a kötelező NTAK-szám, nem létező azonosítót tüntettek fel, vagy egy másik szálláshely érvényes engedélyét használják.

A GuestGuru számítása szerint a szabálytalanul működő szálláshelyek évente mintegy 3,1 milliárd forintos adókiesést okozhatnak. Ebből körülbelül 1,01 milliárd forint idegenforgalmi adó, ugyanekkora összeg turisztikai fejlesztési hozzájárulás, további 1,05 milliárd forint pedig tételes átalányadó lehet.

Nem csak nagy befektetők adják ki a lakásokat

Az elemzés arra is rámutat, hogy a rövid távú lakáskiadók többsége nem több tucat ingatlant üzemeltető nagyvállalkozás. A kerületi nyilvántartások alapján a 12 445 engedély 8081 szolgáltató között oszlik meg, az üzemeltetők 97,5 százalékának pedig legfeljebb három szálláshelye van. A szolgáltatók jelentős része egyetlen lakást ad ki.

A GuestGuru szerint ezért a további szigorítások elsősorban a szabályosan működő kisvállalkozókat és magánszállásadókat érinthetik, miközben az illegális kiadók továbbra is jelen lehetnek a piacon.

Terézvárosban sem tűnt el minden szállás

Külön vizsgálták a VI. kerület helyzetét is, ahol 2026. január 1-jén teljes tiltás lépett életbe a magánszállások rövid távú kiadására. A BPDB adatai szerint hét hónappal később a 997 korábbi hirdetésből 747 továbbra is elérhető volt.

A vizsgálat szerint ezek közül 498 érvénytelen vagy hamis NTAK-számot használhatott, további 249 pedig ugyan rendelkezett érvényes engedéllyel, de a tiltás miatt magánszállásként már nem működhetett volna. A kerületben jogszerűen mintegy 144 hotel és panzió működött.

A turisták egy része inkább más várost választott

A GuestGuru elemzése szerint a tiltás után a terézvárosi szállodák vendégéjszakáinak száma 22,7 ezerrel nőtt, miközben a magánszállásoknál 94,9 ezer vendégéjszaka esett ki. A szállodák így a kiesésnek csak mintegy 24 százalékát tudták pótolni.

Az elemzés szerint a fennmaradó 76 százalék nem másik budapesti szállást választott, hanem elhagyta a várost. A teljes tiltás helyett tehát a szabálytalan kiadók kiszűrése és a hatékony ellenőrzés jelenthetne megoldást.

A vállalat három fő lépést javasol: az illegális szálláshelyek célzott felderítését és szankcionálását, egy egységesebb budapesti ellenőrzési rendszer kialakítását, valamint az idegenforgalmi adó beszedésének összehangolását. A cél szerintük nem a teljes piac visszaszorítása, hanem a szabályosan működő szolgáltatók és a turizmus védelme lehetne.