A Bloomberg számításai szerint

a kontinensnek még több mint 100 terawattórányi gázra van szüksége – a jelenlegi árakon több mint 7 milliárd euró értékben –, hogy elérje a minimális, 75 százalékos tárolási célszintet.

Ehhez olyan gyors betárolási ütemre lenne szükség, amilyenre ilyen későn a szezonban legutóbb a 2022-es válság idején volt példa. A Goldman Sachs, a Rystad Energy és a Morningstar elemzői úgy vélik, mindez

a téli gázárakat megawattóránként akár 100 euró fölé is emelheti.

A helyzet fő oka az iráni háború, amely felhajtotta a gázárakat és gazdaságtalanná tette a betárolást, miközben a Perzsa-öbölből érkező cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányok (LNG) gyakorlatilag leálltak. A Hormuzi-szoroson keresztül jóval kevesebb LNG-szállító hajó közlekedik, mint olajtanker.

Az árak jelenleg több mint a kétszeresükre nőttek az egy évvel ezelőtti szintekhez képest.

A kormányok és a közműszolgáltatók abban bíztak, hogy az LNG-szállítások helyreállnak, és az árak csökkennek a telet megelőző feltöltési időszak vége előtt, ez azonban nem következett be.

Az egyenlőtlen felkészültség különösen szembetűnő Európán belül. Olaszország állami ösztönzők segítségével körülbelül 83 százalékra töltötte a tárolóit, míg Németország – amely a kontinens legnagyobb tárolókapacitásával rendelkezik – alig haladja meg az 50 százalékos szintet. Hollandia és Belgium készletei szintén szokatlanul alacsonyak, ami azért aggasztó, mert ezek a gázcsomópontok a szomszédos piacokat is ellátják. Az alacsony német készletek télen fokozott importigényt eredményezhetnek, ami Európán belül is élezheti a versenyt.

További kockázatot jelent, hogy januárban lép hatályba az orosz LNG-re vonatkozó uniós importtilalom, amely a blokk gázszükségletének mintegy 5 százalékát érinti.

Egyes kereskedők a tilalom elhalasztására számítanak, Brüsszel azonban ezt többször is kizárta. Emellett az El Niño a szezon elején ugyan enyhe telet hozhat Európában, a későbbi hidegbetörések viszont gyorsan megemelhetik a fűtési igényt. Az agresszív kínai vásárlások, a norvég vezetékes gázellátás esetleges fennakadásai vagy egy késői amerikai hurrikán tovább szűkítheti a piacot.

Komoly nemzetközi következményekkel is számolni kell, hiszen Európa – mivel képes megfizetni a magasabb árakat – ismét kiszoríthatja a szegényebb országokat a piacról.

2022-ben a magas európai árak elszívták az LNG-szállítmányokat Pakisztán és Banglades elől, áramszüneteket és gyárleállásokat okozva. India már most rohamtempóban próbálja pótolni a kieső katari szállítmányokat, így az augusztusi importja hatéves csúcsra ugrott. Tajvan, Thaiföld és Dél-Korea szintén a téli készleteit próbálja biztosítani. Az Oxford Economics modellezése szerint az energiaárak emelkedése Európában 6 százalék fölé lökheti az inflációt – ami nagyjából a duplája a jelenlegi szintnek –, így a jegybankok a vártnál agresszívabb kamatemelésre kényszerülhetnek.

Még ha a Hormuzi-szoros hamarosan meg is nyílna, a kínálat szűkös maradna.

A Wood Mackenzie elemzése szerint Katarnak – amely normál körülmények között a világ második legnagyobb LNG-exportőre – mintegy 12 hétre lenne szüksége a termelés teljes újraindításához, még az iráni támadásokban megrongálódott létesítmények figyelmen kívül hagyásával is.

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.