Dinamikus tarifát igényelhetnek szeptember 1-től önkéntes alapon a lakossági és mikrovállalkozói ügyfelek – közölte tegnap az MVM.

• A kedvezményes sávhatárig továbbra is a fix, rezsicsökkentett ár (36,9 forint/kilowattóra) lesz érvényben, viszont a mai lakossági piaci ár (70,1 forint/kilowattóra) helyett választhatnak a fogyasztók tőzsdei árakat követő, változó egységárat.
• Kedvezőtlen tapasztalat esetén a dinamikus árazást választó fogyasztók vissza is állhatnak az egyetemes árazásra.

Előzmények: a 2019-ben elfogadott uniós villamosenergia-piaci irányelv előírja, hogy a nagyobb szolgáltatók kötelesek felajánlani a dinamikus árazás lehetőségét a távleolvasható fogyasztásmérővel ellátott fogyasztóknak.

• Ezzel együtt az MVM indoklása az új intézkedés kapcsán egyrészt arra hivatkozik, hogy a naperőművek terjedésével a napszakok között az áramtermelés és az árak nagyobb mértékben fluktuálnak.
• Az extrém időjárási jelenségek és paksi atomerőmű közelmúltbeli leállása miatt is nő a rugalmas árazás jelentősége az MVM szerint.

Miért fontos ez? A dinamikus tarifa azok számára éri meg, akik túllépik a rezsicsökkentett sávhatárt, és vannak rugalmasan ütemezhető energiaigényű eszközeik, például elektromos autójuk.

• Így jelentős spórolást hozhat, ha a háztartások és vállalkozások a késő délutáni-esti csúcsidőszakon kívülre időzítik fogyasztásukat.
• Nyári időszakban a kora délutáni órákra időzített fogyasztás nemcsak a költségeket csökkenti, de az áramfogyasztás is kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásához járul hozzá, ugyanis ekkor a naperőművek jelentős energiatermelése miatt a gázerőművek aktivitása töredékére csökken.
• Az akkumulátorral rendelkező háztartások ráadásul tárolni is tudják az alacsony áron beszerzett áramot, így a fogyasztásukat csúcsidőszakban is csak kisebb mértékben szükséges csökkenteniük.

Igen, de: a dinamikus árazás egyben azt is eredményezi, hogy a forró nyári és a hideg téli esték – mikor az energiahálózat terheltsége a legnagyobb – jelentős többletköltséget okozhatnak a fogyasztók számára.

• A hosszú távú pénzügyi tervezés is nehezebbé válik így a háztartások számára, hiszen egy különösen meleg nyár, mint az idei, vagy egy kiugróan hideg tél*
  ha a fűtés részben vagy egészben árammal történik
  jelentősen szűkítheti a pénzügyi mozgásterüket.
• Extrém esetben horror összegű számlákat is produkálhatnak dinamikus árazási rendszerek: a 2021-es a hóviharok közepette összeomló texasi energiarendszer miatt a dinamikus árazást választó fogyasztók közül voltak, akik több ezer dolláros (több millió forintos) számlákat kaptak havi fogyasztásukról.
• Az ideihez hasonló hőhullámok is kockázatot jelentenek ilyen szempontból, hiszen a június végi hőhullám során volt olyan nap, amikor a napi átlagár sokszorosát kellett fizetni az áramért a tőzsdéken.
• Pont a paksi atomerőmű kiesése – amire szintén hivatkozik az MVM közleménye – kisebb kilengést okozott, ugyanis ezt relatíve olcsó áramimporttal lehetett kompenzálni, míg egy a teljes régiót sújtó hőhullám esetén a környező országokban is jóval költségesebb erőművek bekapcsolásával lehet csak biztosítani az ellátást.

Mit mondanak ők? A fentiek miatt az MVM is hangsúlyozta közleményében, hogy a konstrukció tudatosabb energiafelhasználást igényel, ezért leginkább azok számára lehet megfelelő, akik figyelemmel kísérik fogyasztásukat, és annak egy részét képesek rugalmasan időzíteni.

Mi várható? A dinamikus árazáshoz okosmérőre van szükség, ugyanis negyedórás vagy órás lebontású mérés alapján lehetséges csak a tőzsdei árhoz kötni a fogyasztást.

• 2024-ben 670 ezer háztartásnak volt okosmérője, ám a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF) keretében további 950 ezer okosmérő telepítése van tervben Magyarországon 2030-ig.