GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 03. 5 percnyi olvasás
Magyar Péter a választási kampányban azt ígérte, hogy a Tisza Párt győzelme esetén már 2027-ben megduplázzák a minimálbért. Ennek azonban a jelenlegi gazdasági környezetben semmilyen realitása nincs.
„Jelen állás szerint irreálisnak tűnik, hogy 2027-ben kétszámjegyű mértékben emelkedjen a bruttó minimálbér" – mondta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Kedden ültek tárgyalóasztalhoz először a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának résztvevői. A megszokott menetrenddel ellentétben azonban ezúttal nem került napirendre a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emelésének mértéke: a felek ehelyett a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának szabályozásáról egyeztettek. Egyelőre sem a munkaadói, sem a munkavállalói oldal nem sürgeti a minimálbér-tárgyalások megkezdését. Az érdemi egyeztetések várhatóan csak októberben indulnak el.
A feleket azért sem sürgeti az idő, mert jelenleg is hatályban van egy több évre szóló bérmegállapodás. A munkaadók és a szakszervezetek 2024-ben hároméves egyezséget kötöttek, amely a 2025-ös 9 százalékos emelést követően 2026-ra 13, 2027-re pedig további 14 százalékos minimálbér-emelést irányzott elő. A megállapodás alapjául szolgáló makrogazdasági feltételek azonban már tavaly sem teljesültek. A gazdaság a vártnál lényegesen gyengébben, mindössze 0,3 százalékkal bővült, ezért végül a tervezettnél kisebb, 11 százalékos emelés valósult meg, így lett idén a minimálbér bruttója 322. 800 forint.
Perlusz László szerint a tavalyihoz hasonló okokból idén ismét szükségessé válhat a 2024-es bérmegállapodás felülvizsgálata. A gazdasági növekedés ugyanis várhatóan csupán töredéke lesz annak, amivel két évvel ezelőtt számoltak. „4 százalék helyett átlagosan 1–1,5 százalék fog kijönni, nyilvánvalóan ez egy másik pálya” – fogalmazott a VOSZ főtitkára, aki szerint a 14 százalékos emelés akkor lenne összhangban az eredeti megállapodással, ha a magyar gazdaság idén valóban 4 százalék körüli ütemben növekedne. Erre azonban jelenleg kevés esély mutatkozik.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) főtitkára ennél is határozottabban fogalmazott.
Semmi realitása nincs, nulla százalék
– mondta a 14 százalékos emelés esélyéről. Rolek szerint sem a gazdaság jelenlegi teljesítménye, sem pedig a 2024-es bérmegállapodás nem indokol ekkora emelést. Az egyezség megkötésekor ugyanis eleve rögzítették, hogy amennyiben a meghatározó nemzetgazdasági mutatók érdemben eltérnek a várakozásoktól, a megállapodást újra kell tárgyalni.
Rolek arra emlékeztetett, hogy a 2024-es megállapodást eleve azzal a feltétellel kötötték meg, hogy amennyiben a meghatározó nemzetgazdasági mutatók érdemben eltérnek a várakozásoktól, a felek újratárgyalják a vállalásokat. Bár a harmadik negyedéves GDP-adatok még nem állnak rendelkezésre, szerinte már most egyértelmű, hogy korrekcióra lesz szükség, sőt, a jelenlegi gazdasági teljesítmény mellett még annak sincs kellő megalapozottsága, hogy 2027-ben kétszámjegyű mértékben emelkedjen a minimálbér.
Az MGYOSZ főtitkára szerint az elmúlt két év egyúttal azt is megmutatta, miért kockázatos bizonytalan világgazdasági környezetben több évre előre rögzíteni a béremelések mértékét. A 2024-es bérmegállapodás ugyanis arra az előfeltevésre épült, hogy a magyar gazdaság erőteljes növekedési pályára áll, ez azonban nem következett be, így az eredeti számok mára elszakadtak a gazdasági realitásoktól.
A kérdés ezek után az, hogyan lehet úgy javítani a legalacsonyabb keresetűek helyzetén, hogy közben a vállalkozásokra se kerüljön olyan bérteher, amelyet a jelenlegi gazdasági környezetben már nehezen tudnának kigazdálkodni. A munkaadói oldal szerint erre kínálhat megoldást a kormány által januárra tervezett szja-csökkentés, amelynek révén kisebb bruttó béremelés mellett is érzékelhetően nőhetne a munkavállalók nettó keresete.
Bár a részletszabályok egyelőre nem ismertek, a kormány tervei szerint január 1-jétől adójóváírást vezetnének be az átlagkereset alatt keresők számára, aminek következtében a legalacsonyabb jövedelműek tényleges szja-terhelése a jelenlegi 15 százalékról 9 százalékra mérséklődhetne. Ha ez valóban megvalósul, alapvetően átrendezheti az őszi bértárgyalásokat, hiszen a munkavállalók számára végső soron nem önmagában a bruttó minimálbér nagysága, hanem az abból elkölthető nettó jövedelem a meghatározó.
A kormányzat is bemondta, hogy októberre tervezik az adójogszabályok módosítását, amiből kiderülhet, hogy lesz-e szja-csökkentés az átlagkeresetűeknél. Ez nagyban befolyásolja a bértárgyalásokat, mert akkor a nettó pozíció jelentősen javulni fog a legkisebb keresetűek esetében
– emelte ki Perlusz László. A VOSZ főtitkára szerint teljesen érthető, hogy a szakszervezetek egyelőre ragaszkodnak a korábbi megállapodásban szereplő 14 százalékos emeléshez, az adócsökkentés azonban új helyzetet teremthet. Ha ugyanis a nettó bérek az szja mérséklése miatt nagyobb mértékben nőnek, akkor elképzelhető olyan kompromisszum, amelyben a munkaadóknak nem kell kigazdálkodniuk a 14 százalékos bruttó béremelést, miközben a munkavállalók vásárlóereje mégis érzékelhetően javul.
A munkavállalói oldal sem zárkózik el ettől a megközelítéstől, bár egyelőre túl kevés részletet ismernek ahhoz, hogy meg lehessen mondani, milyen hatással járna az adócsökkentés. Hatvani Jácint, a Liga Szakszervezetek elnöke a Világgazdaság kérdésére hangsúlyozta, hogy számukra mindenekelőtt a munkavállalók megélhetése a fontos, ezért ha januártól valóban életbe lép a kormány által bejelentett szja-csökkentés, az érdemben hozzájárulhat az alacsonyabb keresetűek helyzetének javításához.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a szakszervezetek automatikusan lemondanának a 14 százalékos bruttó minimálbér-emelésről. Hatvani szerint a döntő kérdés az lesz, pontosan milyen jövedelmi sávokra, milyen feltételekkel és milyen módszertan alapján terjed majd ki az adócsökkentés, hiszen csak ezek ismeretében lehet kiszámolni, hogy az egyes kereseti csoportok ténylegesen mennyivel vihetnek többet haza.
„Személy szerint nem látom, hogy milyen sávok lesznek kialakítva, a módszertanban van a kulcs” – fogalmazott.
A szakszervezetek egyelőre arról sem kaptak pontos tájékoztatást, hogy mikorra készülhet el az adószabályok módosítása, ezért Hatvani elhúzódó tárgyalásokra számít. A vita középpontjában így várhatóan már nem egyszerűen az áll majd, hogy 8, 10 vagy 14 százalékkal emelkedjen-e a bruttó minimálbér, hanem az, hogy a béremelés és az adócsökkentés együttesen mekkora nettó jövedelemnövekedést biztosít a munkavállalóknak.
Mindez egyben azt is jelenti, hogy Magyar Péter egyik legfontosabb, béreket érintő kampányígérete már 2027-ben biztosan nem teljesülhet. A miniszterelnök a választás előtt még azt ígérte, hogy amennyiben a Tisza Párt megnyeri a választást, egy év alatt megduplázzák a minimálbért, miközben most már nemcsak a százszázalékos emelés, hanem még az eredeti bérmegállapodásban szereplő 14 százalék teljesítése is kérdésessé vált.
A munkaadói és a munkavállalói oldal egyaránt irreálisnak tartja, hogy ilyen rövid idő alatt megduplázzák a legkisebb kötelező munkabért. Rolek Ferenc szerint a választási kampányok természetéből fakad, hogy ilyenkor számos ambiciózus vállalás elhangzik, ezeket azonban kormányzati pozícióban már a gazdaság tényleges teljesítményéhez kell igazítani.
Perlusz László ennél is egyértelműbben fogalmazott: szerinte nem valószínű, hogy a 2027-es duplázás ígérete komoly gazdasági számításokon alapult volna.
Nyilván meg lehet duplázni a minimálbért, mondjuk öt év múlva. Az eurócsatlakozásig lehet egy erős bérpályát felrajzolni
– mondta, hozzátéve, hogy egy ilyen folyamat számos gazdasági tényezőtől függ.
Perlusz szerint a minimálbér megduplázása ugyanúgy értelmezhető hosszabb távú politikai célkitűzésként, mint korábban az ezer eurós minimálbér vagy az egymillió forintos átlagkereset, de ezek megvalósításakor nem lehet figyelmen kívül hagyni a gazdaság teherbíró képességét. „Ezek politikai célkitűzésnek jók, de a realitás talaján kell maradni” – hangsúlyozta.
Az elmúlt hetekben több magyarországi gyárbezárás, illetve jelentős létszámleépítés került a figyelem középpontjába. Csak néhány példa:
Rolek Ferenc szerint ugyanakkor hiba lenne valamennyi eset mögött ugyanazt az okot keresni. A vállalatok helyzete eltérő, és a problémák hátterében számos, egymástól független tényező állhat. Az egyik ilyen tényező a bérek erőteljes emelkedése. A növekvő munkaerőköltségek arra késztethetik a nemzetközi vállalatokat, hogy újragondolják, mely országokban és üzemekben összpontosítják termelésüket. Más cégek számára a megrendelések visszaesése, a piacvesztés, az amerikai vámok vagy éppen az erős forint jelenthet komoly nehézséget.
Rolek szerint ezért a következő időszakban annak is meghatározó szerepe lesz, hogy a kormány milyen eszközökkel és milyen intenzitással támogatja a gazdaságot. Amennyiben nem sikerül megfelelő választ adni a vállalatokat érő kihívásokra, nem zárható ki, hogy Magyarországon további gyárbezárásokra kerül sor.
Napi