GazdaságSzerző: portfolio 2026. 09. 03. 3 percnyi olvasás
Látványos fékezés jellemezte a magyar építőipart 2026 második negyedévében, hiszen az elindított kivitelezések értéke drasztikusan, nagyjából a felére esett vissza az év eleji lendülethez képest. Bár az első negyedéves óriásberuházások megmentették a féléves statisztikát, április és június között a magas- és mélyépítések, valamint a társasház-fejlesztések is többéves mélypontra zuhantak, a beruházások területi fókuszpontja pedig Budapestről a Közép-Dunántúlra tevődött át - olvasható az Eltinga, az iBuild és a Buildecon által készített, II. negyedéves EBI Építésaktivitási Jelentésében.
Az év eleji ígéretes indulás után április és június között már alig 470 milliárd forint értékben kezdődtek meg új építőipari munkák, ami 2021 óta a harmadik leggyengébb negyedéves eredménynek számít. A visszaesés főként a magasépítési szektor gyengélkedésére vezethető vissza, ahol a kivitelezési fázisba lépő projektek értéke a 350 milliárd forintot sem érte el. Bár a nem lakáscélú beruházások – mint például az irodaházak, logisztikai központok és oktatási intézmények fejlesztései – kevésbé sínylették meg az időszakot, a féléves eredmény itt is nyolcéves mélypontot jelent. A tavasz folyamán elindult legjelentősebb munkák közé tartozott
A mélyépítéseknél is szembetűnő a lassulás. Míg az első negyedéves számokat a Paks 2 beruházás jelentősen megdobta, a második negyedévben az új projektek értéke éppen csak meghaladta a 120 milliárd forintot. Ezek túlnyomó része ráadásul nem út- vagy vasútépítés volt, hanem energetikai fejlesztés, mint például a visontai gázturbinás és a zsanai geotermikus erőmű beruházása. Az útépítési szegmenst szinte egyedül a bajai déli elkerülő út képviselte.
Figyelemre méltó átrendeződés történt a beruházások területi eloszlásában is. Az elmúlt egy év elindított építkezéseit vizsgálva a Közép-Dunántúl megelőzte a fővárost, és 26 százalékos részesedésével átvette a vezető helyet az országban. Ez elsősorban az M1-es autópálya tavaly ősszel megkezdett bővítésének köszönhető. Budapest így 25 százalékkal a második helyre szorult, míg a legkevesebb új fejlesztés a Nyugat-Dunántúlon indult.
A társasházi lakásépítések piaca szintén jelentős pofont kapott: a második negyedéves beruházásindítások alig haladták meg a 100 milliárd forintot, amire két éve nem volt példa. Ezt a megtorpanást részben a rekordközeli első negyedév utáni természetes korrekció, részben a kereslet csökkenése okozta. A fejlesztők kivárnak, amit az állami támogatási rendszerek körüli bizonytalanság is felerősít.
Az Otthon Start Program felülvizsgálata és bizonyos projektek felfüggesztése mintegy 17 ezer lakás sorsát érinti, miközben a piac az év végére ígért, 550 millió eurós uniós forrásra épülő Wekerle Sándor-bérlakásprogram részleteire vár.
A visszaesés ellenére az új lakásprojektek terén Budapest egyeduralkodó maradt, az idei építkezések mintegy 70 százaléka a fővárosban indult. Míg az új projektek száma csökkent, az átadások tekintetében kiemelkedően jól teljesített a szektor, az év második három hónapjában ugyanis 180 milliárd forint értékben készültek el új társasházak, ami tizenegy éves csúcsot jelent.
Ez a magas befejezési arány az év hátralévő részében is kitarthat a korábban megkezdett fővárosi és vidéki nagyberuházások lezárásával.
Az EBI Építésaktivitási Jelentés három kutatócég együttműködésének eredménye, melyhez az iBuild a projektkutatással és a projektadatbázissal, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont és a Buildecon Építésgazdasági Kutató pedig a mutatószámok kialakításával és az aggregálást végző algoritmusok kidolgozásával járul hozzá.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Napi