Leszavazta az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának néppárti-baloldali többsége azt a módosító indítványt, amely a jelenlegi 450 millió euróról 900 millió euróra emelte volna az uniós mezőgazdasági válságtartalék összegét a 2027-es költségvetésben – közölte Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője. A Patrióták Európáért frakcióhoz tartozó politikus által benyújtott, a gazdák megsegítését célzó indítványról szerdán szavazott az EP agrárbizottsága. Dömötör Csaba közleménye szerint a támogatás megduplázását az Európai Néppárt és a baloldali frakciók képviselői egyöntetűen elutasították.

A politikus úgy fogalmazott: a Tisza Párt EP-képviselői közül senki nem tartotta fontosnak, hogy részt vegyen a szavazáson. Ez azt jelenti, hogy a Tisza politikusai nem szavaztak közvetlenül az indítvány ellen, de távolmaradásukkal nem is támogatták a mezőgazdasági válságalap megerősítését. Dömötör szerint európai parlamenti szövetségeseik ugyanakkor leszavazták a pluszforrásról szóló kezdeményezést.

Hoppon maradtak a gazdák: kevés lesz a 450 millió eurós keret

Az uniós agrártartalékot minden év elején az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapon belül hozzák létre. Az uniós jogszabály szerint a keret összege 2023 és 2027 között évente legalább 450 millió euró. Az uniós költségvetés ennél magasabb összeget is meghatározhatna, erre tett javaslatot Dömötör Csaba.

A tartalékból az Európai Bizottság 

• piaci zavarok, 
• állatbetegségek,
•  szélsőséges időjárási események,
•  illetve az energia- és inputárak megugrása esetén

nyújthat rendkívüli támogatást. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a jelenlegi közös agrárpolitika 2023-as indulása óta ez a keret szolgál az agrárpiaci válságintézkedések finanszírozására.

Az összeg reálértéke azonban folyamatosan csökken, miközben egyre gyakoribbak és súlyosabbak a mezőgazdaságot érő krízisek. Maga az Európai Parlament is elismerte korábban, hogy a 450 millió euró már nem elegendő a jelenlegi kihívások kezelésére. Az EP a 2026-os költségvetésről szóló állásfoglalásában erősebb és gyorsabban mozgósítható tartalékot sürgetett, a konkrét megduplázást azonban most nem támogatta az agrárbizottsági többség.

Az aszály miatt lenne szükség a pluszpénzre

Dömötör Csaba szerint az elutasítás különösen annak fényében súlyos, hogy az európai mezőgazdaság egyszerre küzd a szélsőséges időjárással, az alacsony termelői árakkal, a drága takarmánnyal és az emelkedő inputköltségekkel. A nyári aszály több európai térségben 20–30 százalékos terméskiesést okozott a szántóföldi növénytermesztésben. A kiszáradt legelők és a takarmányhiány az állattenyésztőket is egyre nehezebb helyzetbe hozzák.

Miközben az egységes uniós válasz elmarad, egyes tagállamok már saját költségvetésükből avatkoznak be. Németország egymilliárd eurós támogatási csomaggal készül segíteni a bajba került gazdaságokat, és több más ország is nemzeti forrásokat mozgósított. Magyarországon ezzel szemben Bóna Szabolcs agrárminiszter arra kérte a lakosságot, hogy lehetőség szerint havonta ötezer forinttal költsön többet hazai élelmiszerre – írta korábban a Világgazdaság.

A különbségek tovább növekedhetnek az uniós gazdák között: a tehetősebb tagállamok saját forrásból képesek kipótolni a brüsszeli segítséget, a szűkebb költségvetési mozgástérrel rendelkező országok termelői viszont könnyen támogatás nélkül maradhatnak.

Dömötör Csaba szerint a válságtartalék megduplázásának elutasítása abba a folyamatba illeszkedik, amely a közös agrárpolitika forrásainak leépítéséhez vezethet. A politikus arra is emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság következő hétéves költségvetési terve reálértéken mintegy 20 százalékkal csökkentené az agrártámogatásokat. Az EP agrárbizottsága ugyanakkor egy korábbi állásfoglalásában hivatalosan is ellenezte a közös agrárpolitika forrásainak csökkentését, és „megfelelően finanszírozott” válságtartalékot sürgetett. A mostani szavazás során azonban a gazdák támogatásának megduplázásához már nem alakult ki többség.