GazdaságSzerző: portfolio 2026. 09. 03. 4 percnyi olvasás
A magyar autósok egyelőre örülhetnek, de könnyen lehet, hogy nem sokáig: a hazai dízel a mai drágulás ellenére is már annyira olcsó a régióban, hogy az importparitás és az üzemanyagturizmus felől is egyre nagyobb a feszültség. Közben a nemzetközi dízelpiacon továbbra is extrém árak uralkodnak, így a mostani emelés könnyen csak az újabb drágulási hullám kezdete lehet.
Néhány napnyi stagnálás után ismét érdemben emelkedtek a magyar üzemanyagárak. A holtankoljak adatai szerint szeptember 3-án a 95-ös benzin országos átlagára 609 forintra, a gázolajé pedig 688 forintra nőtt literenként. Ez a tegnapi szinthez képest 7, illetve 10 forintos drágulást jelent.
A mostani emelkedés különösen a dízel esetében figyelemre méltó. A gázolaj ára az elmúlt hetekben már többször is felfelé mozdult, miközben a nemzetközi piacon olyan folyamatok rajzolódtak ki, amelyek alapján
egyelőre nem sok jel utal arra, hogy tartós megnyugvás jönne.
Érdemes ezért két kérdést külön is megvizsgálni: egyrészt azt, hogy a mostani drágulás után magasnak számít-e a magyar üzemanyagár régiós összevetésben, másrészt azt, hogy merre mehetnek innen az árak.

Első ránézésre a 688 forintos dízelár és a 609 forintos benzinár már egyáltalán nem tűnik alacsonynak, régiós összevetésben azonban továbbra is nagyon kedvező kép rajzolódik ki.
A legfrissebb, hétfői állapotokat közlő összehasonlítható adatok alapján a magyar benzin ára még a mostani emelés után is a régió egyik legalacsonyabb szintjén van. A környező országok közül Szlovéniában 590, Horvátországban 630, Szerbiában 634, Szlovákiában 641, Ausztriában 652, Romániában pedig 663 forintnak megfelelő összeget kellett fizetni literenként.
a magyar benzin tehát mintegy 31 forinttal olcsóbb a régiós átlagnál,
ráadásul továbbra is csak Szlovéniában olcsóbb a benzin, mint Magyarországon.

A dízelnél még látványosabb a helyzet. A hétfői, 679 forintos magyar átlagár alapján
Magyarországon volt a legolcsóbb a gázolaj a vizsgált szomszédos országok közül.
Szlovákiában 688, Szlovéniában 695, Romániában 708, Szerbiában 724, Horvátországban 727, Ausztriában pedig 729 forintnak megfelelő összeget kellett fizetni literenként. A régiós átlag ekkor 707 forint volt, vagyis a magyar dízel 28 forinttal maradt el az átlagtól, és még a második legolcsóbb szlovák árhoz képest is 9 forintos előnyt mutatott.
Ez elsőre kedvezőnek tűnhet a magyar autósok számára, de az ilyen mértékű leszakadásnak már komoly piaci kockázatai vannak. Ha a hazai árszint tartósan az importparitás alá kerül, a külföldi kereskedők számára egyre kevésbé éri meg Magyarországra szállítani a dízelt, miközben a határ mentén az olcsóbb magyar üzemanyag egyre több külföldi vásárlót is ide vonzhat.
Vagyis
a különbség egyszerre növelheti az üzemanyagturizmus veszélyét és ronthatja az importösztönzőket.
Ez különösen érzékeny helyzet egy olyan piacon, ahol az ellátás egy jelentős része eleve külföldi forrásokra támaszkodik. Normál finomítói működés mellett is a dízelfogyasztás mintegy 30 százalékát külföldi forrásból fedezzük, jelenleg pedig ennél is magasabb az importkitettség, mivel a Dunai Finomító várhatóan csak szeptember 22-én tér vissza teljes kapacitásra.

Az autósok szempontjából azonban van egy ennél kellemetlenebb probléma is:
a nemzetközi dízelpiac továbbra is rendkívül feszes.
Szeptember elejére történelmi csúcsra, hordónként 84 dollár fölé emelkedett az európai dízel finomítói marzsa, vagyis az alacsony kéntartalmú gázolaj és a Brent kőolaj ára közötti különbség. Ez azt mutatja, hogy a dízel ára egyre látványosabban elszakadt magának a nyersolajnak az árától.
Ennek több oka van egyszerre. Oroszország augusztus végén szeptember 30-ig meghosszabbította a dízelexport korlátozását, miközben az ukrán dróntámadások miatt több orosz finomító továbbra is termelési kiesésekkel küzd. Ehhez társul a közel-keleti helyzet ismételt kiéleződése: a Hormuzi-szoros körüli kockázatok emelkedtek, miközben a térség finomítotttermék-exportja már eleve visszaesett.
Ez azért kulcsfontosságú Magyarország számára, mert ha a mostani rendkívül magas európai dízelfelár tartósnak bizonyul,
annak előbb-utóbb a magyar nagykereskedelmi, majd a kiskereskedelmi árakban is meg kell jelennie.

A mai 10 forintos dízeláremelés ebből a szempontból inkább tekinthető a nemzetközi folyamatok részleges begyűrűzésének, mintsem egy lezárt drágulási hullám végének. A magyar dízel ugyanis még mindig a régiós átlag alatt van, miközben a hazai piac a szokásosnál nagyobb mértékben függ az importtól.
A következő hetek kulcskérdése ezért változatlanul az lesz, hogy a magyar kiskereskedelmi árszint milyen gyorsan követi le a nemzetközi dízelpiac drágulását.
Ha a mostani extrém finomítói marzsok fennmaradnak, további áremelkedésre lehet szükség ahhoz, hogy az importparitás megmaradjon és a külföldi szállítmányok továbbra is megérkezzenek Magyarországra.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Kovács Márton