GazdaságSzerző: portfolio 2026. 09. 03. 15 percnyi olvasás
A magyar kormány által megemelt 2026-os költségvetési hiánycél komoly fiskális kihívásokra utal, ami a negatív kilátással tartott, bóvli szinthez közeli BBB besorolás mellett különösen aggasztó – derül ki a Fitch Ratings hitelminősítő Portfolio-nak megküldött elemzéséből. A fiskális pozíció romlása mögött a gyenge gazdasági növekedés, a leváltott Orbán Viktor vezette kormány által végrehajtott választások előtti durva kiköltekezés és korábban el nem számolt kiadási kötelezettségek állnak. Az államadósság 2026 végére 77,5 százalékra emelkedhet, miközben a hasonló besorolású országok mediánja mindössze 58 százalék körül alakul. A hitelminősítő szerint a konszolidáció sikere nagymértékben a gazdasági növekedéstől és az új középtávú fiskális stratégia hitelességétől függ.
A magyar kormány által jelentősen megemelt, 7,5 százalékos 2026-os költségvetési hiánycél jól mutatja az ország előtt álló komoly fiskális kihívásokat – közölte a Fitch Ratings.
A hitelminősítő szerint a következő időszakban
kulcskérdés lesz az új kormány középtávú költségvetési stratégiájának hitelessége, az államadósság csökkenő pályára állítása, valamint az, hogy a szükséges kiigazítás milyen hatással lesz a gazdasági növekedésre.
Mint ismert, Magyarországot tavaly december óta BBB besorolással, negatív kilátással tartja nyilván a Fitch, közel a bóvli szinthez, így a figyelmeztetésnek külön súlya van.
Ahogy arról részletesen írtunk, a kormány a GDP 7,5 százalékára emelte az idei, ESA-módszertan szerinti államháztartási hiányra vonatkozó becslését. Az eredeti költségvetés még 3,7 százalékos deficittel számolt, míg az előző kabinet később 5 százalékra módosította a várakozást. A Fitch szerint a romlás mögött a vártnál gyengébb gazdasági növekedés, a választásokat megelőző jelentős költségvetési intézkedések, korábban nem teljesen elszámolt kiadási kötelezettségek, valamint az aszály és az energiaválság költségei állnak.
A Pénzügyminisztérium számításai szerint önmagukban a választásokhoz kapcsolódó intézkedések mintegy 1,3 százalékponttal növelték az idei GDP-arányos hiányt.
A Fitch ezek között említi a 14. havi nyugdíjat, a közszférában dolgozóknak nyújtott lakhatási támogatást és az adócsökkentéseket – például a gyermekes nők szja-mentességét. Egy költségvetési felülvizsgálat emellett 400 milliárd forintnyi, a GDP mintegy 0,5 százalékának megfelelő olyan kiadási kötelezettséget azonosított, amely korábban nem szerepelt megfelelően a büdzsében.
A kormány szerint a már bejelentett kiadáscsökkentések és racionalizálási intézkedések nélkül a hiány akár a GDP 8,3 százalékát is elérhetné 2026-ban. Az év első hét hónapjában a pénzforgalmi deficit 2860 milliárd forint volt, 2,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, és az idei várható GDP mintegy 3 százalékának felelt meg. Júliusban egyszeri tényezők miatt még többlet alakult ki, a Fitch azonban arra számít, hogy az év hátralévő részében ismét romlik az egyenleg, részben az uniós programokhoz kapcsolódó magasabb kiadások következtében.
A mostani hiánycél a Fitch júniusi felülvizsgálatakor vártnál is lényegesen nagyobb fiskális romlást jelent.
A hitelminősítő akkor 6,4 százalékos 2026-os deficittel kalkulált a 2025-ös 4,9 százalék után. A Fitch korábbi előrejelzése szerint az államadósság a 2025 végi 74,6 százalékról 2027 végére 76,2 százalékra emelkedhet, miközben a BBB kategóriába sorolt országok mediánja mindössze 58 százalék körül alakul.
A magyar hatóságok már ennél is magasabb, 77,5 százalékos GDP-arányos adósságrátával számolnak 2026 végére, elsősorban az alacsonyabb nominális GDP-növekedés, a nagyobb deficit és a várhatóan magasabb finanszírozási igény miatt.
Mint arra a hitelminősítő emlékeztet, az adósság növekedésének lehetővé tétele érdekében a kormány lazított azon belföldi adósságszabályon is, amely 50 százalék feletti GDP-arányos államadósság esetén annak éves csökkentését írta elő. Ahogy arra a Fitch is kitér – és a Portfolio akkor részletesen feltárta –, a kivételi szabályt úgy módosították, hogy már „tartós és jelentős gazdasági visszaesésnek” minősül, ha az előző három év átlagában a GDP növekedése 1 százalék alatt marad; korábban ehhez tényleges gazdasági visszaesésre volt szükség.
A kormány október végére tervezi elkészíteni a 2027-es költségvetést és az új középtávú fiskális tervet, jelenlegi számításai szerint további intézkedések nélkül jövőre is 6,1 százalékos lehet a hiány.
A kabinet továbbra is azt tervezi, hogy 2030-ra teljesíti az euró bevezetéséhez kapcsolódó legfontosabb fiskális kritériumokat: a tervezett vagy tényleges költségvetési hiányt 3 százalék alá, az államadósságot pedig a GDP 60 százaléka alá vinné. A Fitch szerint kedvező finanszírozási feltételek mellett az alacsonyabb kamatkiadások segíthetik a konszolidációt,
ugyanakkor egyelőre bizonytalan, hogy a tervezett kiadási felülvizsgálatokból és az állami működés hatékonyabbá tételéből mekkora megtakarítás érhető el.
Az adósságpályát a forint is érdemben befolyásolja: a magyar deviza az év eleje óta 4,7 százalékkal erősödött az euróval szemben.
A fiskális konszolidáció sikere végül nagymértékben a gazdasági növekedéstől függ. A Fitch szerint Magyarország növekedése 2023 óta elmarad a hasonló hitelbesorolású országokétól, amit a gyenge külső kereslet, a magas gazdaságpolitikai bizonytalanság, az uniós források késedelmes beáramlása és a költségvetési kiigazítás beruházásokat visszafogó hatása magyaráz.
A hitelminősítő a 2025-ös 0,5 százalék után 2027-re 2,5 százalékos GDP-növekedést vár, részben az uniós pénzek felhasználásának gyorsulása miatt.
Magyarország mintegy 10 milliárd eurónyi helyreállítási forráshoz és 6,4 milliárd euró kohéziós támogatáshoz jutott ismét hozzá, de a Fitch továbbra sem számít a teljes keret lehívására. A növekedési hatást a végrehajtási nehézségek, a gyenge termelékenység és a romló versenyképesség is korlátozhatja, miközben az MNB legutóbbi kamatcsökkentései támogathatják a gazdaságot és mérsékelhetik az államadósság finanszírozási költségeit.
A hitelminősítő december 4-én mond ítéletet Magyarországról.
A Fitch mostani jelentésének van jelentősége. Ez ugyanis az új kormány által bemutatott idei költségvetési módosításról alkotott első (viszonylag gyorsan megérkező) hitelminősítői értékelés, ami kritikus pontokat azonosít (ahogyan azt a Portfolio az elmúlt hetekben szintén megtette). Sok múlik azon, hogy a kormány októberben milyen középtávú költségvetési hiánypályát vázol fel és mit fog tartalmazni a 2027-es költségvetés. A hitelminősítőnél tavaly december óta van negatív kilátáson Magyarország adósbesorolása, ezért a figyelmeztető hangvételű elemzés ellenére kisebb az esélye annak, hogy a legközelebbi (idén decemberi) felülvizsgálat során leminősítésben részesítse a hitelminősítő hazánkat. Mindezek mellett viszont az is tény, hogy a következő hónapok fiskális politikai döntéseinek hatalmas súlya lesz Magyarország befektetői megítélése szempontjából.
Címlapkép forrása: EU
Napi