Egy átfogó adatbázis-elemzés szerint

a fővárosban meghirdetett közel 16 ezer rövid távú szálláshely közül több mint 5300 szabálytalanul működik:

a hirdetéseknél hiányzik a kötelező regisztrációs szám, vagy hamis, illetve másolt azonosítót használnak. A kiterjedt feketepiac komoly anyagi kárt okoz: a kieső összegek harmada az önkormányzatokat megillető idegenforgalmi adó hiányából fakad, de hasonló nagyságrendű veszteséget jelent a turisztikai fejlesztési hozzájárulás és a tételes átalányadó elmaradása is.

A köztudatban élő elképzelésekkel ellentétben a rövid távú lakáskiadási szektor jelentős részét nem a nagybefektetők, hanem a magánszemélyek adják. A statisztikák alapján

a szálláshelyek felét olyanok üzemeltetik, akik csupán egyetlen lakást adnak ki, a piac több mint 70 százalékát pedig a legfeljebb három ingatlannal rendelkező tulajdonosok fedik le.

A jelenlegi kerületi szigorítások azonban éppen ezt a jogkövető réteget lehetetlenítik el: a szabálykövető szállásadók bezárnak, a feketén működő, árelőnnyel rendelkező kiadók viszont a piacon maradnak. Ráadásul jellemzően ők azok, akik a problémásabb bulituristákat vonzzák, miközben nem vállalnak semmilyen felelősséget a lakók nyugalmáért.

Ezt a tendenciát jól mutatja Terézváros példája, ahol 2026. január elsején lépett életbe a teljes tiltás. Több mint fél évvel később az ottani hirdetések háromnegyede még mindig elérhető, túlnyomórészt érvénytelen azonosítóval vagy a tilalom ellenére is működő magánszálláshelyként. Bár a szabályozástól azt is várták, hogy helyzetbe hozza a hoteleket, a gyakorlatban a bezárt magánszállások miatt kieső, közel 95 ezer vendégéjszakának csupán a negyedét tudták átvenni a szállodák. A turisták 76 százaléka nem váltott drágább szállástípusra, hanem egyszerűen elkerülte a várost, ami egyetlen negyedév alatt több mint kétmilliárd forintos bevételkiesést okozva a helyi kisvállalkozásoknak. A nemzetközi tapasztalatok is azt igazolják, hogy

a rövid távú lakáskiadás teljes kizárása nem a szállodák forgalmát növeli, hanem összességében csökkenti a turizmust.

 A fővárosban szabályosan működő lakáskiadók szolgáltatója, a GuestGuru közleményében nemzetközi példákra és tapasztalatokra alapozva három lépést javasol a probléma megoldására:

• A rövid távú lakáskiadás hatékony szabályozását a elkapkodott korlátozások helyett a piactisztítással érdemes kezdeni. Az illegális működés felderítése véleményük szerint gyorsan és könnyen megoldható.
• A helyszíni ellenőrzések és szankcionálás elengedhetetlen a piac fehérítése érdekében. Ehhez a 23 különálló kerületi jegyző helyett egyetlen budapesti ellenőrző szervezetre lenne szükség, amely a platformoktól kikérve a feketézők korábbi foglalási adatait önfinanszírozóvá tenné az ellenőrzést – amihez az EU 2024/1028 rendelete már biztosítja a jogalapot.
• Emellett elengedhetetlen az egységes budapesti idegenforgalmiadó-alap megteremtése, hiszen – amint azt Pozsony vagy francia városok példája is bizonyítja – a széttagolt szabályozás egységesítésével a platformok automatikusan be tudják szedni az adót, ami többszörösére növelheti a városháza bevételeit. 

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.