A döntés értelmében a ChatGPT-re azok a kötelezettségek vonatkoznak, amelyeket a havi 45 millió aktív felhasználót meghaladó keresőmotorokra, így például a Google Searchre vagy a Bingre szabtak ki. Az OpenAI-t akár a teljes éves globális árbevételének 6 százalékáig terjedő bírsággal is sújthatják, ha nem felel meg az előírásoknak. A besorolás ugyanakkor kifejezetten csak azokra a funkciókra érvényes, amelyekben a chatbot keresőmotorként működik, vagyis a felhasználóval folytatott kötetlen beszélgetések, ahol a rendszer saját válaszokat generál, elvileg kívül esnek a jogszabály hatályán.

Christel Schaldemose dán szociáldemokrata európai parlamenti képviselő, a DSA egyik főszerzője rámutatott, hogy a ChatGPT jóval több egyszerű keresőmotornál. Úgy véli, a chatbothoz kapcsolódó legsúlyosabb kockázatok – különösen a gyermekeket érintő érzelmi függőség és a manipulatív felületi megoldások – így kikerülnek a szabályozás legszigorúbb kötelezettségei alól. A mesterségesintelligencia-alapú csevegőrobotok világszerte heves viták középpontjában állnak, miután több esetben felmerült, hogy szerepet játszhattak tinédzserek öngyilkosságában. Az egyik legismertebb eset a kaliforniai Adam Raine tragédiája. Egy friss biztosítási iparági felmérés szerint a felnőttek mintegy 60 százaléka használ chatbotokat terápiás célokra.

A 2022-ben elfogadott DSA megalkotásakor még nem számoltak a chatbotok robbanásszerű elterjedésével. João Pedro Quintais, az Amszterdami Egyetem jogászprofesszora szerint a ChatGPT egy hibrid technológia, amely egyszerre működik keresőmotorként, közösségi platformként és saját tartalmak közzétevőjeként. A keresőmotoros besorolás korlátozhatja az Európai Bizottság felügyeleti jogkörét olyan kulcsterületeken, mint

a választások integritása vagy a jogellenes tartalmak kezelése.

Jó példa erre, hogy ha valaki a ChatGPT-től egy helyi választás jelöltjeit tudakolja, az a DSA hatálya alá eshet, ám egy arról szóló beszélgetés, hogy kire érdemes szavazni – ahol komoly félretájékoztatás is előfordulhat –, valószínűleg már kiesik ebből a körből.

A Bizottság fontolóra vehette volna a ChatGPT nagyon nagy online platformként való besorolását is, ami szigorúbb tartalommoderálási kötelezettségeket vont volna maga után. Ugyanakkor ez a megoldás egy lényeges ponton kedvezett volna az OpenAI-nak, hiszen a DSA és a globális platformszabályozások a biztonságos kikötő (safe harbor) elvére épülnek, amely mentesíti a vállalatokat a felhasználók által feltöltött tartalmakért való felelősség alól. A chatbotok esetében azonban kérdéses, hogy egy ember és gép közötti párbeszéd egyáltalán felhasználói tartalomnak minősül-e.

A fogyasztói alkalmazások szabályozása mellett a Bizottság a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályon (AI Act) keresztül is felügyeli az általános célú MI-modelleket, amelyekre a ChatGPT is épül. Az OpenAI-nak és más nagy modellfejlesztőknek tavaly augusztus óta kötelességük felmérni és mérsékelni a rendszerszintű kockázatokat. A Bizottság idén augusztus végén meg is kezdte ennek kikényszerítését, és több MI-vállalatot meghallgatott a biztonsági eljárásaikról. Ugyanakkor az Access Now szakértője, Daniel Leufer szerint az eddigi kockázatértékelések inkább az egzisztenciális fenyegetésekre – például a nukleáris fegyverekre, a biofegyverekre vagy a kontrollvesztésre – fókuszálnak, nem pedig az alapvető jogok védelmére. Brando Benifei, az Európai Parlament MI-jogszabályért felelős társelőadója elismerte, hogy a DSA-n keresztüli felügyelet sürgősen szükséges a felhasználók védelméhez, és a két szabályozási keretrendszer kiegészítheti egymást.

AI & Digital Transformation 2026

Berobbant az AI az üzleti világba, és már megállíthatatlan a változás! November 26-án jön a Portfolio AI & Digital Transformation konferencia, regisztráció és részletek itt!

Információ és jelentkezés

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.