GazdaságSzerző: portfolio 2026. 09. 03. 3 percnyi olvasás
Az olajcégek extraprofitjának megadóztatásával, újabb közös uniós hitelfelvétellel és nagyobb EU-s költségvetéssel teremtene forrásokat Európa klímavédelmére Teresa Ribera. Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke egyelőre nem tett konkrét javaslatot, szerinte azonban a nemzeti büdzsékből és a hagyományos uniós bevételekből nem finanszírozható a felmelegedés elleni felkészülés.
Az Európai Uniónak a jelenleginél merészebb finanszírozási lehetőségeket is mérlegelnie kell, hogy előteremtse a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz szükséges forrásokat
– mondta Teresa Ribera, az Európai Bizottság versenypolitikáért és zöld átállásért felelős ügyvezető alelnöke a Politicónak. Felvetései között
Ribera szerint a felmelegedés következményeire való felkészülés jelentős és tartós köz- és magánberuházásokat követel, amelyeket sem a nemzeti költségvetések, sem az EU hagyományos bevételei nem tudnak önmagukban fedezni. Úgy véli, a klímabiztonságot olyan közös fenyegetésként kellene kezelni, amely az eddigieknél nagyobb európai pénzügyi szerepvállalást indokol.
Az ügyvezető alelnök egyelőre nem tett konkrét jogalkotási javaslatot, inkább a finanszírozási vita megnyitását sürgette és felemlegette António Guterres ENSZ-főtitkár korábbi kezdeményezését, amely
az olajvállalatok rendkívüli nyereségére kivetett adóból finanszírozna egy ellenálló képességet erősítő alapot.
A közös hitelfelvételt és a nagyobb uniós költségvetést hagyományosan ellenző országok, köztük Németország, már a 2028–2034-es büdzsé jelenlegi bizottsági tervezetét is túl nagynak tartják. Az olajcégek extraprofitadójának viszont szélesebb támogatottsága lehet, mivel a németek mellett Portugália, Olaszország, Lengyelország, Ausztria és Spanyolország is uniós egyeztetést sürgetett róla a közelmúltbeli energiaársokk után.
Az Európai Bizottság becslése szerint 2050-ig évente mintegy 70 milliárd eurót kellene fordítani arra, hogy az EU felkészüljön a melegebb éghajlat következményeire.
Ribera az idei szélsőséges időjárást hozta fel figyelmeztetésként, ahol a hőség már a gazdasági teljesítményt és az egészségügyi ellátást is visszaveti, az alacsony vízállás veszélyezteti az atomerőművek hűtését, az erdőtüzek és a terméskiesések pedig az emberéletek mellett az élelmiszer-biztonságot is fenyegetik. Szerinte az európai országok nincsenek felkészülve a romló helyzetre, az ebből eredő kockázatot pedig sem biztosításokkal, sem közpénzből nem lehet majd fedezni.
A Bizottság októberben vagy novemberben tervezi bemutatni az Európa klímaalkalmazkodását és felkészültségét erősítő intézkedéscsomagot, Ribera szerint azonban a szabályozási célok mellé megfelelő pénzügyi eszközöket is rendelni kell.
A megvalósításhoz szükséges eszközök nélküli ambíció könnyen vágyálommá válhat, kézzelfogható eredmények nélkül. Több időt pedig már nem veszíthetünk.
– figyelmeztetett az ügyvezető alelnök.
Címlapkép forrása: EU