GazdaságSzerző: economx 2026. 09. 03. 3 percnyi olvasás
Érdemi előrelépés nem, komoly vita viszont volt az MNB-s visszaéléseket vizsgáló bizottság szerdai ülésén. Mégpedig arról, hogy kiket is lenne érdemes meghallgatni majd valamikor az ősz folyamán. Mindössze fél óra után végül le is zárták az ülést.
Több mint egy hét után ült össze ismételten az Országgyűlés Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseit feltáró vizsgálóbizottsága. A Csőszi Attila (Tisza) elnök vezette testület a múlt szerdai ülés után ezúttal arról egyeztetett, hogy kiket hallgassanak majd meg az ügyben.
Az már korábban is felmerült, hogy a kérdéses ügyek alatt a jegybankot vezető Matolcsy Györgyöt beidézik, de akár a fiát, Ádámot is behívhatják, aki az alapítványokon keresztül érintett az ügyekben. Ezúttal azonban látványosan kerülgették a korábbi MNB-elnök megnevezését.
Az ülés első körében elhangzott, hogy két adatkérési előterjesztést készítettek a kormánypárti képviselők. Első körben természetesen magától a jegybanktól kérnek be adatokat, egy kérdéssort küldenek az MNB-nek és szeptember 18-ig várnak ezekre választ. Ezen kívül a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványától (NJEA) is kérnek be adatokat, illetve válaszokat.
Ez az az intézmény, amely 2021-ben 127,5 milliárd forintot adott kölcsön az MNB-alapítvány vagyonkezelőjének, az Optima Befektetési Zrt.-nek. A befektetések során a pénz jelentős része elérhetetlenné vált, a NJEA pedig nem is tudta már visszaszerezni a teljes összeget.
A bizottság ezek után rátért a meghallgatandó személyek listájára is. A tiszás Sopov Ildikó rögtön meg is jegyezte, hogy szerinte a volt fideszes országgyűlési képviselőt, Bánki Eriket is mindenképp érdemes lenne meghallgatni az ügyben. Apáti István (Mi Hazánk) pedig úgy vélte, az MNB akkori felügyelőbizottsági tagját is meg kellene hallgatni, illetve Kósa Lajos volt országgyűlési képviselőt is szívesen látná egy ülésen, mint akitől kérdezni lehet.
A KDNP delegáltja, Hargitai János ugyanakkor megjegyezte, nem biztos, hogy innen kellene indítani a meghallgatásokat.
Szerinte az elejétől kellene felgöngyölíteni az egész folyamatot, nem epizódszereplőkkel kellene kezdeni, hanem olyanokkal, akik érdemi információval rendelkeznek.
Csőszi Attila ugyanakkor sietve leszögezte, ezen az ülésen biztosan nem lesz döntés a meghallgatandók köréről, de ha Hargitai képviselő úr szeretne valakit javasolni, akkor megteheti majd. A beidézendők sorrendjét és listáját pedig később dönti el a bizottság.
Matolcsy György nevét egyikük sem mondta ki, de végig egyértelmű volt, hogy kire is gondolnak.
Ez a téma egyébként az ülés egészét beárnyékolta, a végére igencsak felpaprikázódott a hangulat emiatt, így Hargitai képviselő ismét megjegyezte: ő senki meghallgatását nem ellenzi, az időt sem szeretné húzni, éppen ellenkezőleg, az idő rövidsége miatt szeretné felgyorsítani az ügymenetet, emiatt ő a meghallgatásokkal meg sem várná a szeptember 18-i válaszadási időpontokat. Megjegyezte: nincs ellenérdekeltség a bizottság tagjai között.
Csőszi Attila ezután többször is felkérdezte a KDNP-s képviselőt, hogy mondjon ki egy nevet, de ez nem történt meg az ülés végéig sem. Hargitai János ezután azt kérte Csőszitől, hogy viselkedjen elnökhöz méltóan, amit a tiszás politikus kikért magának.
Weigand István kormánypárti képviselő ezután némi meglepetésre a végén felvetette, hogy később dönthetnek majd arról, hogy Orbán Viktor volt miniszterelnököt is meghallgassák-e.
Miután további napirendi pont nem volt, így végül érdemi előrelépés nélkül, mindössze alig fél óra után be is fejezte az ülést a bizottság.
A Tisza-frakció által kezdeményezett vizsgálóbizottság célja annak feltárása, hogy a Magyar Nemzeti Bank korábbi működésében, különösen az alapítványi vagyonkezelésben, az OPTIMA-csoporton keresztüli befektetési struktúrákban, valamint az ingatlanberuházások és székházfelújítások során miként sérülhettek az átláthatóság, takarékosság, közpénzvédelem és felelős gazdálkodás követelményei.
A bizottság kiindulópontját az Állami Számvevőszék 2025-ös megállapításai adják, amelyek szerint több száz milliárd forintnyi, jelentős részben közpénzből származó vagyon kezelése vált átláthatatlanná, a kontrollmechanizmusok nem működtek megfelelően, és egyes beruházási kifizetések azonos érdekeltségi körökhöz kerültek. Mivel az ügyben büntetőeljárás is folyamatban van, a bizottság feladata nem egyedi büntetőjogi felelősség megállapítása, hanem a jogalkotási, intézményi, felügyeleti és politikai felelősségi lánc feltárása annak érdekében, hogy a jegybanki közpénzek kezelése a jövőben átláthatóbb, ellenőrizhetőbb és a közérdeket szolgáló keretek között történjen.
Napi