GazdaságSzerző: portfolio 2026. 09. 03. 3 percnyi olvasás
A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt veszélybe került a pécsi hőerőmű és a mohácsi farostlemezgyár iparivíz-ellátása, ezért sürgős műszaki beavatkozásra volt szükség a mohácsi vízkiemelőnél. A létesítmény jelentősége azonban ennél jóval nagyobb: a Mohács és Pécs közötti iparivíz-rendszer a térség további ipari fejlesztéseiben, így a Pécs környékére tervezett ipari park ellátásában is fontos szerepet kaphat.
A Duna extrém alacsony vízállása miatt ideiglenes megoldással kellett biztosítani a mohácsi vízkiemelő működését – írta a HVG a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. tájékoztatása alapján. A probléma azért vált sürgetővé, mert
a vízkivételi rendszer látja el ipari vízzel többek között a pécsi hőerőművet és a mohácsi farostlemezgyárat.
Az 1960-as években kialakított mohácsi vízkiemelőnél két, a Duna medrébe benyúló szívócsővel ellátott akna működik. A konstrukció problémája, hogy különösen alacsony folyóvízszint mellett már nem feltétlenül tud elegendő víz bejutni a rendszerbe. Az idei forró és csapadékszegény nyár során a Duna szintje már annyira megközelítette a vízkivételi mű befolyási szintjét, hogy fennállt az iparivíz-termelés ellehetetlenülésének veszélye.
A helyzet azért volt különösen érzékeny, mert a pécsi hőerőmű folyamatos működésének biztosítása nemzetgazdasági érdek. A DRV ezért egy pontonra két ideiglenes szivattyút telepített, amelyeket tűzoltótömlők segítségével kötöttek össze a meglévő rendszer nyomóvezetékeivel. Ezzel alacsony Duna-vízállás mellett is fenn tudják tartani az ipari vízellátást.
A mohácsi vízkivétel jelentősége ugyanakkor nem merül ki a jelenlegi nagy ipari fogyasztók ellátásában. A Duna vizét Pécs felé továbbító, korábban nagyobb ipari termelés kiszolgálására kiépített rendszer a következő évek baranyai iparfejlesztésének egyik fontos infrastruktúrája is lehet.
A Pécs mellé, Bicsérd térségébe tervezett nagy ipari park előkészítésekor ugyanis már korábban felmerült, hogy a beruházások vízigényét ne a Pécs környéki ivóvízbázisból, hanem dunai vízből fedezzék. A tervek szerint ehhez a meglévő Mohács–Pécs vízvezetéket hosszabbítanák meg Bicsérdig. A projekt előkészítői korábban azt állították, hogy a vezeték jelenlegi kapacitása többszöröse a mostani kihasználtságának.
Ez azért lényeges, mert Pécs és Baranya gazdaságfejlesztési terveiben az ipari parkok bővítése az elmúlt évek egyik központi kérdésévé vált. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szerint az új pécsi ipari parkhoz kapcsolódó fejlesztések az energetikai és közlekedési infrastruktúra mellett éppen a térség vízinfrastruktúrájának fejlesztését is kikényszeríthetik.
A mostani alacsony Duna-vízállás így arra is rámutat, hogy a Dél-Dunántúl iparosítási terveinek egyik kevésbé látványos, de alapvető kérdése a megfelelő és üzembiztos iparivíz-ellátás. Ha a jövőbeli nagyberuházások egy részének vízellátását valóban a Dunára és a Mohács–Pécs vezetékre alapozzák, akkor a mostanihoz hasonló szélsőséges vízállások kezelésére tartós műszaki megoldásra is szükség lehet.
A jelenlegi helyzetben mindenesetre sikerült elkerülni a termelés leállását: az ideiglenesen telepített szivattyúkkal továbbra is biztosítható a pécsi hőerőmű és a mohácsi ipari fogyasztók vízellátása. A történtek azonban a paksi problémák után újabb példát jelentenek arra, hogy a Duna tartósan alacsony vízállása a hajózási vagy természetvédelmi kihíváson kívül közvetlen energetikai és ipari kockázatot is jelenthet.
Címlapkép forrása: Portfolio