GazdaságSzerző: index 2026. 09. 03. 5 percnyi olvasás
Jógavideóktól az edzőtermi bérletig volt itt minden.
A csütörtöki napon nyilvánosságra hozta a Magyar Nemzeti Bank, hogy a jegybank milyen visszterhes és ingyenes szerződéseket kötött 2025. január 1. óta. A listában szerepel a Matolcsy-éra utolsó néhány hetének-hónapjának költési összegzése, valamint a Varga-éra elmúlt közel másfél éves költése. Bár Varga Mihály többször is hangsúlyozta, hogy törvényi kötelezettségük nincs a szerződések nyilvánosságra hozatalára, viszont titkolnivalójuk sincs, ezért a transzparencia jegyében mégiscsak közzétették a listát.
Ebből az látszik, hogy Matolcsy Györgyék az utolsó bő két hónapban több mint 60 szerződést kötöttek, míg Vargáék csaknem másfél év alatt több mint 200 szerződést.
A korábbi éra egyik legérdekesebb tétele talán egy 6 millió forint feletti szerződés, amelyben YOGIST ülőjóga-videók elérésére költöttek Matolcsyék, URH-frekvencia vásárlására csaknem 5 milliót, míg speciális járművek beszerzésére több mint 273 millió forintot. Informatikai tanácsadásra csaknem 300 milliót, edzőtermek és sporteszközök bérlésére kereken 6 milliót, hivatali gépkocsik tisztítására pedig csaknem 5,5 millió forintot.
Vargáék ezzel szemben sokkal kevesebbet költöttek alapműködéshez nem tartozó célokra, és a beszerzések döntő hányada adatvédelmi és kiberbiztonsági célokat szolgált. De azért munkaruházatra ők is elköltöttek csaknem 13 milliót, bélyegzőkre pedig 3,5 millió forintot. Bár tény, hogy Vargáék is elköltöttek csaknem 5 milliót autómosásra, csak nem két hónap alatt, hanem csaknem másfél év alatt.
A történet 2026 nyarára nyúlik vissza, amikor is közérdekű adatigényléssel fordult még július elején a Magyar Nemzeti Bankhoz a Transparency International Magyarország. A szervezet arra volt kíváncsi, hogy a jegybank milyen visszterhes és ingyenes szerződéseket kötött 2025. január 1. óta. A kérelmet Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi vezetője nyújtotta be. Az adatigénylésben olyan információkat kértek, amelyek a szervezet értelmezése szerint eleve a jegybank közzétételi kötelezettségébe tartoznak – számolt be a 444.
Az Infotörvényként ismert, 2011-es információszabadság-törvény 33. paragrafusa ugyanis előírja, hogy a törvényben meghatározott közérdekű adatokat az érintett szerveknek interneten, bárki számára hozzáférhető módon közzé kell tenniük. Az úgynevezett általános közzétételi lista pedig külön részletezi, milyen szerződéses adatokat kell nyilvánosságra hozni. A törvény I. mellékletének III/4. pontja szerint idetartoznak többek között az államháztartás pénzeszközeinek felhasználásával, illetve az államháztartáshoz tartozó vagyonnal kapcsolatos, legalább ötmillió forint értékű szerződések.
Közzé kell tenni többek között a szerződés típusát és tárgyát, a szerződő felek nevét, az értéket és – határozott időre szóló szerződés esetén – az időtartamot is.
Az MNB egyébként rendszeresen közzéteszi, hogy kiknek és milyen célra ad legalább ötmillió forintos támogatást. A szerződésekkel azonban már más a helyzet. Ezeket az MNB nem teszi közzé, a Transparency International szerint viszont erre ugyanúgy köteles lenne. A TI azt is kérte, hogy amennyiben az adatok egészének vagy egy részének nem az MNB az adatkezelője, akkor a jegybank nevezze meg, melyik szervnél találhatók az információk. A jegybank a közérdekű adatigénylésre azt válaszolta, hogy az Infotv. alapján nem köteles ilyen adatbázist vezetni, ezért az igényelt adatokkal ebben a formában nem rendelkezik.
Ennek nyomán a keddi jegybankelnöki sajtótájékoztatón is előkerült az a kérdés, hogy pontosan mit és miért nem hoz nyilvánosságra az MNB. Varga Mihály jegybankelnök szerint a Transparency International kérése jóval túlmutatott azon, amit az MNB eddig az Infotörvény alapján közzétett. „Ez az adatigénylés a jegybanki alapműködéshez kapcsolódó szerződésekre vonatkozóan jóval részletesebb adathalmazra irányult annál, mint amit a jegybank az információs törvény alapján eddig közzétett” – mondta. Szerinte ebből az következik, hogy ilyen adatbázist korábban nem is készített a jegybank, sem a Matolcsy György-féle előző vezetés, sem a jelenlegi.
Varga ugyanakkor azt állította: nincs itt semmi titkolnivaló. Az MNB ezért most összegyűjti a kért információkat.
Mivel nincs titkolnivalónk, ezeket az adatokat összegyűjtjük, a kollégáim már dolgoznak azon, hogy több száz adat, ami eddig nem volt összerendezve, rendelkezésre álljon
– fogalmazott. A jegybankelnök közben többször is hangsúlyozta, hogy az MNB jogértelmezése szerint az Infotörvény egyébként nem kötelezi őket ennek az adatbázisnak a létrehozására és közzétételére. Ennek ellenére Varga úgy látja, érdemes továbbmenni a transzparencia irányába.
„Én helyénvalónak tartom, hogy továbbvigyük a transzparenciát, és rendszeresen közzétegyük a jegybank alaptevékenységéhez kapcsolódó szerződéses információkat” – mondta. Sőt, Varga szerint a Transparency Internationalnek még hálával is tartozhatnak.
Tulajdonképpen hálás lehetek az adatigénylőnek, hogy rávilágított egy pontra, ahol eddig mi eltérő módon jártunk el
– fogalmazott.
Varga azt is jelezte, hogy a nagyobb átláthatóságnak természetesen lesznek határai. A most készülő adatközzététel nem érinti például a devizatartalék kezelésével vagy az aranytartalékkal kapcsolatos információkat. Az MNB ezenkívül megvizsgálja az Európai Központi Bank gyakorlatát is. Ha pedig az EKB-nál szélesebb körű adatközzétételre van példa, akkor a jegybankelnök szerint akár tovább is bővíthetik a nyilvánosságra hozott adatok körét.
Varga magyarázata alapján tehát most nem arról van szó, hogy az MNB korábban eltitkolt volna egy kész adatbázist. Egyszerűen nem volt ilyen adatbázisuk, most viszont elkészítik, és a tervek szerint nyilvánosságra is hozzák. Ez pedig a mai napon meg is történt.
(Borítókép: Varga Mihály 2024. április 11-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Napi