Az Orbán-kormány nem sokkal a 2026-os országgyűlési választás előtt mintegy 200 milliárd forint értékű tőkekihelyezést rendelt el az állami Eximbanknál. A HVG birtokába került, eddig nem nyilvános, 2038/2026-os kormányhatározat szerint a banknak kizárólagosan le kellett jegyeznie két, a leggazdagabb magyarok között szereplő üzletember, Veres Tibor és Jellinek Dániel érdekeltségeihez köthető vállalatok által kibocsátandó kötvényeket, összesen 500 millió euró értékben. A döntés egy úgynevezett „kétezres” kormányhatározatban szerepel, amelyet nem tesznek közzé a Magyar Közlönyben, és fő szabály szerint csak húsz év után válik nyilvánossá.

A határozat alapján az Eximbank 300 millió euró értékben jegyezhette volna le az Indotek Group kizárólagos tulajdonában álló Hungarian Real Estate Financing Zrt. 15 éves futamidejű kötvényeit. A konstrukció tízéves tőkemoratóriumot tartalmaz, így az első tíz évben csak kamatot kell fizetni, a tőketartozást pedig a 11. évtől, öt év alatt kell visszafizetni. A kamat nem kedvezményes, hanem piaci alapú: a 12 havi EURIBOR-hoz 3,21 százalékpontot adnak, ami a cikkben szereplő aktuális érték alapján mintegy 6,21 százalékos kamatszintet jelent.

A kormányhatározat az Eximbank számára egy másik kötvényvásárlást is előírt: a banknak 200 millió euró össznévértékben kellett lejegyeznie a WING International Befektetési Zrt. által kibocsátandó vállalati kötvényeket. Ez a konstrukció az előzőnél rövidebb, tízéves futamidejű, a tőketörlesztésre pedig 3,5 éves türelmi idő vonatkozik. A kamat ugyanakkor kedvezőbb és a teljes futamidő alatt fix, évi 3,19 százalékos. Az Eximbank kockázatát mindkét ügylet esetében mérsékli, hogy az állam a kötvények tőkekövetelésének 80 százalékára készfizető kezességet vállalt.

Erre megy el a pénz

Az Eximbank korábbi tőkekihelyezései miatt a Tisza-kormány az átvilágítást követően több feljelentést is tett, és már nyomozás zajlik a Szíjj Lászlóhoz és Tiborcz Istvánhoz köthető hitelek ügyében hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanújával. A most ismertetett, Veres Tibor és Jellinek Dániel érdekeltségeihez kapcsolódó két tranzakció azonban nem szerepel a feljelentések között. A portál közérdekű adatigényléssel fordult az Eximbankhoz a 2038/2026-os kormányhatározatban szereplő ügyletek miatt, a bank azonban érdemi részleteket nem közölt.

A kormányhatározat tartalmát végül az érintett vállalatok erősítették meg. A WING március 31-én a Budapesti Értéktőzsde felületén is jelezte a 200 millió eurós kötvénykibocsátást, bár az Eximbank szerepét nem hozta nyilvánosságra.

A WING-csoport tájékoztatása szerint a kötvénykibocsátásból származó forrásokat elsősorban lengyelországi és németországi leányvállalatainak akvizícióira fordítja. A vállalat az elmúlt időszakban jelentős nemzetközi terjeszkedést hajtott végre, a két országban lebonyolított ingatlanpiaci felvásárlásainak összértéke már megközelíti az 500 millió eurót. A csoport emellett további külföldi befektetési lehetőségeket is vizsgál.

Jellinek Dániel az Indotek-csoport külpiaci terjeszkedésének folytatása mellett a kötvénykibocsátásból származó forrás egy részét külföldi ingatlanok és vállalati részesedések megvásárlására fordítaná. A több száz millió eurós friss tőkét jelentős, százmillió eurós nagyságrendű saját forrással is kiegészítik, amelynek másik részét belföldi, gazdasági növekedést ösztönző beruházásokra és akvizíciókra szánják. Ezek között szerepelhetnek az Indotek hazai lakásfejlesztései, valamint a teljes egészében a csoport tulajdonába került Auchan-hálózat további bővítése és fejlesztése.

További 100 millió

Állítólag a WING-csoport a korábban említett 200 millió eurón felül egy korábbi ügylet révén további 100 millió euróhoz is hozzájutott. Hasonló konstrukcióban tavaly a Futureal-csoport is mintegy 300 millió eurós forrást szerzett, amelyhez a WING-hez hasonlóan kamattámogatást is igénybe vehetett. A Futó Gábor érdekeltségébe tartozó, elsősorban ingatlanfejlesztéssel foglalkozó csoport szerint az elmúlt hét évben 13 kötvénykibocsátást hajtottak végre Magyarországon és Lengyelországban, amelyekkel ingatlan- és energetikai beruházásaik finanszírozását biztosították.

A Futureal és a Cordia által kibocsátott kötvényeket több mint 50 intézményi befektető jegyezte le, köztük bankok, biztosítók, nyugdíjalapok és alapkezelők.

A forrásokat szigorú feltételek mellett külföldi, jelenleg lengyel, spanyol, brit, román és német ingatlan- és energetikai projektek finanszírozására használhatják fel, negyedéves beszámolási kötelezettség mellett.

A 2038/2026-os, nem nyilvános kormányhatározat egyúttal arra is rávilágít, hogy az Orbán-kormány számos gazdasági és befektetési döntését úgynevezett „kétezres” határozatokban kezelte, amelyek tartalmát a nyilvánosság elől hosszú időre elzárhatják. A HVG korábban több ilyen döntést is feltárt, köztük egy végül meg nem valósult tervet, amely szerint a kormány jelentős közpénzből luxuséttermet hozott volna létre Brüsszel központjában. 

(Borítókép: Az Eximbank épülete Budapesten. Fotó: Molnár Zsolt / Index)