GazdaságSzerző: portfolio 2026. 09. 03. 10 percnyi olvasás
Péntek reggeltől intézményszinten kereshetővé válnak a hazai kórházak fertőzési adatai a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) új felületén. A szakmai vezetés – köztük Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos, Veress István népegészségügyi referens, Surján György, az Egészségmonitorozási Főosztály szakmai vezetője, és Ferenci Tamás biostatisztikus – egy szerdai háttérbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy a dashboard nem kórházi rangsor, és önmagában nem alkalmas műtét előtti kórházválasztásra. Az első években még emelkedhetnek is a regisztrált esetszámok: ez sok helyen nem romlást, hanem jobb mintavételt, diagnosztikát és jelentési fegyelmet jelezhet.
A felület legfontosabb szakpolitikai üzenete, hogy a közzététel célja a megelőzhető fertőzések visszaszorítása és a tanuló egészségügyi rendszer kialakítása, nem pedig az intézmények megbélyegzése.
Az infekciókontroll egyik alapelve: aki keres, az talál. Azokban a nagy forgalmú centrumkórházakban, ahol szigorú protokollok szerint, proaktívan vesznek mikrobiológiai mintákat – például véráramfertőzés gyanúja esetén hemokultúrát, CDI-gyanú esetén székletmintát –, a jelentett adatokban több fertőzés jelenhet meg, mint ott, ahol a célzott diagnosztika kevésbé intenzív.
Ezért félrevezető lenne nyers esetszámok alapján rangsorolni a kórházakat:
az alacsonyabb felderítési aktivitású intézmények kedvezőbb színben tűnhetnének fel, miközben a szigorúbban szűrő centrumok rosszabbnak látszanának.
A szakemberek külön hangsúlyozták:
a dashboard önmagában nem alkalmas arra, hogy a betegek egy tervezett beavatkozás előtt ebből válasszanak ellátóhelyet.
A megyei centrumok és egyetemi klinikák gyakran súlyosabb, idősebb vagy immunkompromittált betegeket látnak el, így az ellátási profil és a betegösszetétel miatt a a fertőzési kockázat is természetesen magasabb.
A szakemberek éppen ezért határozottan leszögezték: a felület önmagában nem alkalmas arra, hogy a betegek egy tervezett beavatkozás előtt ebből válasszanak ellátóhelyet. A megyei centrumok és egyetemi klinikák természetes módon súlyosabb, idős, immunkompromittált betegeket látnak el, ahol a betegösszetétel és az ellátási profil miatt a fertőzési kockázat eleve magasabb lehet az átlagosnál.
A dashboard bevezetéséről a Portfolio már korábban beszámolt, amikor Oroszi Beatrix néhány héttel ezelőtt beszélt az adatbázis jelentőségéről.
A rendszer adatforrásait és módszertani kereteit Veress István, az NNGYK Járványügyi és Infekciókontroll Főosztályának népegészségügyi referense ismertette a szerdai háttérbeszélgetésen. Hangsúlyozta:
a felületen validált és ellenőrzött adatok jelennek meg,
amelyek a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) kötelező jelentéseiből, valamint a területileg illetékes egészségügyi hatóságoknak megküldött éves kórházi mikrobiológiai mintavételi adatokból származnak. A vonatkozó jogszabályi előírás alapján az adatközlés az aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményekre vonatkozik, amelyeket az NNGYK ellátási profil és betegösszetétel szerint intézménytípusokba sorolt, hogy az összevetés legalább azonos típuson belül értelmezhető legyen.
A felhasználói felület gyakorlati felépítését és funkcióit Sájevicsné Sápi Johanna, az Informatikai és Mesterséges Intelligencia Támogató Főosztály vezetője mutatta be. A dashboard a korábban indult Járványinfó vizuális logikájára épül, és három fő modulra tagolódik:
Clostridioides difficile fertőzések (CDI): 2021–2025 közötti idősoros adatok. A felület a nyers esetszámok mellett bemutatja az incidenciaarányt (fertőzés / 10 000 kibocsátás), az incidenciasűrűséget (fertőzés / 100 000 ápolási nap), valamint a diagnosztikai székletmintavételi aktivitást (minták / 1000 ápolási nap).
Egészségügyi ellátással összefüggő járványok (EEÖJ): Az intézményi halmozódások bemutatása, szétválasztva a kórházi ellátáshoz kötődő specifikus járványokat (pl. multirezisztens kórokozók) és a közösségből behurcolt nem specifikus járványokat (pl. enterális vagy légúti fertőzések).
Európai Pont-prevalencia Vizsgálat (PPV): A legutóbbi, 2022-es reprezentatív felmérés intézményszintű adatai a vizsgálat napján bent fekvő betegek körében mért EEÖF-prevalenciáról, a kockázati tényezőkről és az infekciókontroll szervezeti jellemzőiről.
Sápi Johanna kiemelte: a kórházvezetők már csütörtökön láthatják az éles adatokat, így lesz idejük felkészülni az eredmények szakmai magyarázatára, mielőtt a felület a nagyközönség számára is megnyílik.
A CDI-panelen megjelenik a hazai adatokra és HBCS-kategóriákra épülő SIR-mutató (Standardized Infection Ratio) is. A SIR nem kórházi rangsor, hanem kockázatkiigazított viszonyítási mutató: azt mutatja meg, hogy a ténylegesen megfigyelt fertőzésszám hogyan aránylik a betegösszetétel és ellátási profil alapján becsült várható esetszámhoz.
Ferenci Tamás biostatisztikus leegyszerűsített példája szerint a SIR az intézmény megfigyelt fertőzésszámát veti össze a betegösszetétel alapján számolt országos referenciaértékkel: az 1,3-as érték 30%-kal több, a 0,8-as érték 20%-kal kevesebb fertőzést jelez a várható szinthez képest.
Fontos módszertani korlát ugyanakkor, hogy a most bemutatott SIR-mutató jelenleg a CDI-panelen, a második szintű aktív fekvőbeteg-ellátó intézmények körében értelmezhető; más intézménytípusoknál és fertőzési moduloknál a módszertan további fejlesztése szükséges.
A tájékoztató egyik grafikonja megmutatta, hogy
a pontprevalencia-vizsgálat (PPV) adatlapján a multirezisztens kórokozók (AMR) helyzete is részletesen követhető.
Az intézményi felület oszlopdiagramon ábrázolja a legfontosabb, nemzetközileg monitorozott rezisztenciacsoportokat – köztük a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureust (MRSA), a vankomicin-rezisztens enterococcusokat (VRE), valamint a 3. generációs cefalosporin- és karbapenem-rezisztens törzseket. A grafikon lényeges módszertani erénye, hogy a rezisztens törzsek száma mellett feltünteti a tenyésztett minták (izolátumok) és a ténylegesen érzékenységre tesztelt minták darabszámát is, így az intézményi AMR-arány nem önmagában, hanem a laboratóriumi vizsgálati aktivitással párhuzamosan válik értelmezhetővé.
A szerdai tájékoztatón a szakmai vezetés nyíltan beszélt a rendszer kompromisszumairól és kapacitáskorlátairól. A Portfolio kérdésére, miszerint terveznek-e negyedéves frissítést a gyorsabb visszacsatolás érdekében, Oroszi Beatrix szemléletes hasonlattal válaszolt:
A kérdés az, hogy mikor érdemes és mikor vagyunk képesek frissíteni. Pici számoknál a túl gyakori adat nem informatív. A mostani erőforrásainkkal – fantasztikus a gárda, de egy Trabantban ülünk – egyéves frissítést tudunk vállalni.
A rendszer keretei a bemutató alapján az alábbi pontokban határozhatók meg:
Időszerűség: A dashboard 2021–2025 közötti idősoros, validált adatokkal indul, de éves frissítésű, lezárt adatsorokra épül, ezért jellegéből adódóan nem valós idejű járványügyi riasztórendszer.
Kieső szakterületek: Veress István kifejtette, hogy a műtéti sebfertőzések (SSI), valamint az intenzív osztályok (ITO, PIC) célzott adatai azért maradtak ki, mert ezekben a modulokban a jelentés korábban részben az intézmény saját választásától függött, és meghatározott osztályokra vagy időszakokra vonatkozott, így nem adott országosan reprezentatív képet.
A kézfertőtlenítő-nyilvántartás: Szintén Veress István mutatott rá, hogy az alkoholos kézfertőtlenítőszer-felhasználás intézményi adatai az adatminőség heterogenitása miatt nem publikálhatók még: a kórházi beszerzési, készletkiadási és ágy melletti adatok jelenleg nem egységesek.
Az adatkapcsolat hiánya: Az OSZIR fertőzési regiszter és a NEAK finanszírozási adatbázisa között nincs közös betegszintű azonosító (TAJ). Emiatt jelenleg nem áll rendelkezésre olyan betegszintű adatkapcsolat, amely teljesebb, egyéni kockázati tényezőkre épülő regressziós kockázatkorrekciót tenne lehetővé; a mostani modell ezért HBCS-kategóriák szerinti korrekcióra épül.
A Portfolio külön rákérdezett az NNGYK heti rendszerességű légúti figyelőszolgálati adataira is: Oroszi Beatrix és Ferenci Tamás megerősítették, hogy a jövőben a légúti figyelőrendszerben is elérhetők lesznek letölthető adatok, bár az még egyelőre nem tisztázott, hogy pontosan mikortól, és hogy a jelenlegi PDF-alapú heti közlés megmarad-e párhuzamosan.
A most induló fertőzési felületen mindenesetre megvalósul az adatexport: a megjelenített adattartalom egy kattintással letölthető strukturált Excel-fájlban (.xlsx), ahogyan azt Sápi Johanna bemutatta. A konfidencia-intervallumok alsó és felső határai külön numerikus cellákban szerepelnek, ami közvetlen feldolgozást tesz lehetővé a kutatók és az elemzők számára.
A tájékoztatón elhangzottak alapján a felület elindulása önmagában nem csökkenti a fertőzéseket, ha az ellátórendszer többi szereplője nem kapcsolódik be a folyamatba. Surján György beszámolója szerint a kórházvezetők előzetes bemutatóján a korábbi aggodalmak enyhültek: az igazgatók felismerték, hogy a dashboard objektív referencia-standardot ad a kezükbe, amellyel saját egységeiken belül is azonosíthatják az anomáliákat, és adatokkal alátámasztva érvelhetnek higiénés forrásokért.
Oroszi Beatrix külön hangsúlyozta a szakmai együttműködés szükségességét:
Jó gyakorlatok tekintetében tervezzük és mások is tervezik a gyűjtést, össze fogunk fogni, ezeket a jó gyakorlatokat összegyűjtjük, lobbizni fogunk, hogy legyen átfogó stratégia, és e mögött források. Ez egy többszereplős folyamat, minden partnerre szükségünk van.
A bemutatott intézményi összefüggések rávilágítanak, hogy a fertőzésmegelőzés nem szűkíthető le az infekciókontroll-orvosok munkájára. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) a műszaki üzemeltetés és takarítás területén meghatározó szereplő, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) fenntartói fejlesztései és a NEAK finanszírozási ösztönzői nélkülözhetetlenek a megfelelő izolációs kapacitásokhoz, míg az alapellátásban a korábbi, ismételt antibiotikum-kezelések növelhetik annak esélyét, hogy a beteg rezisztens kórokozóval kolonizáltan vagy fokozott fertőzési kockázattal kerül kórházba.
A szakmai apparátus világos menetrendet vázolt a várható folyamatokról:
Az alábbi összefoglaló táblázat a nemzetközi referencia-rendszerek gyakorlatával veti össze a most induló hazai felület megoldásait, bemutatva a szakma által jelzett módszertani adottságokat és a hivatalos fejlesztési irányokat:
A pénteken induló rendszer nem hibátlan és nem teljes körű, de az eddigi korlátozott nyilvánossághoz képest jelentős minőségi ugrás. A valódi vizsga az lesz, hogy a láthatóvá váló problémákból következnek-e intézményi fejlesztések, finanszírozási döntések és mérhető infekciókontroll-eredmények.
A telephelyi és osztályos bontás hiánya: A nagyobb, több telephelyből vagy tagkórházból álló intézmények adatai egyetlen intézményi mutatóban jelennek meg. Ez elfedheti az osztályok, ellátási profilok és telephelyek közötti különbségeket: az alacsonyabb kockázatú, nagy betegforgalmú egységek javíthatják az összképet, miközben a magasabb kockázatú sebészeti vagy intenzív ellátási területek problémái kevésbé látszanak.
A SIR-modell korlátai: A SIR komoly előrelépés, de a betegszintű OSZIR–NEAK adatkapcsolat hiánya miatt a modell jelenleg nem tud olyan részletes, egyéni kockázati tényezőkre épülő korrekciót alkalmazni, mint a fejlettebb nemzetközi regressziós rendszerek. A HBCS-kategóriák szerinti indirekt standardizálás részben kezeli a betegösszetétel különbségeit, de korlátozottan ragadja meg például az életkort, a társbetegségeket, a korábbi antibiotikum-használatot vagy az ellátási epizód komplexitását.
Kimaradó, betegszempontból különösen fontos területek: Bár az NNGYK szakmailag indokolta a döntést az adatminőség és reprezentativitás korlátaival, a műtéti sebfertőzések, valamint az intenzív osztályos és koraszülött-intenzív ellátás célzott mutatói egyelőre nem jelennek meg a nyilvános felületen. Ez különösen a műtétre váró betegek szempontjából fontos korlát.
Címlapkép forrása: John Moore/Getty Images
Napi